Kuzmányi Góliát esete a Katolikus Dáviddal
2017. március 12. írta: Szerdahelyi Miklós

Kuzmányi Góliát esete a Katolikus Dáviddal

(1Sám. 17.) Kuzmányi István, a két legnagyobb magyar katolikus médiafelület, az online Magyar Kurír (ami sejtelmesen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia "félhivatalos" hírportáljának nevezi magát), és a nyomtatott Új Ember hetilap közös főszerkesztője úgy döntött, megpróbál a sáros földbe döngölni minket. Bármi áron. (A közvetlen részletekért lásd a cikkünk végét.)

A szándékában széles eszköztár segíti, amit a katolikus hívek és a püspöki kar - világosan nem erre a célra - építettek fel, és bíztak rá. Világi mércével nézve Kuzmányi kölcsönkapott erejét jól érzékelteti, hogy míg a Magyar Kurír Facebook-követőinek száma közel húszezer (az Új Ember olvasottságát megbecsülni nem próbáljuk), a Katolikus Válaszé jelenleg néhány híján nyolcszázhatvan. A Magyar Kurírt és az Új Embert egy-egy profi stáb készíti, fizetett munkaként. A Katolikus Választ egyelőre csak néhány családos ember szerkeszti (nem mellesleg köztük professzionális újságírók és szövegfordítók), a szabadidejében - leginkább az alvásidejüket áldozva rá.

A Katolikus Válasz Szerdahelyi Miklós egyszemélyes blogjából vált 2017-re közösségi bloggá.  A nemzetközi (elsősorban angol nyelvű) katolikus sajtó híreit szemlézzük és fordítjuk magyar nyelvre, az eredeti források linkelésével; időnként egy-egy saját kommentárt teszünk közzé; de készítünk elgondolkodtatónak és/vagy humorosnak szánt, katolikus témájú mémeket is a Facebook-követőinknek; magyar feliratokat külföldön népszerű katolikus videókhoz; és immár minden nap katolikus szentjéről is közzéteszünk a Facebookon összeállítást.

A szemlézett hírfordításaink egy része kétségtelenül kritikus, mi több, olykor botrányos egyházi magatartást sérelmez vagy leplez le. Ennek legfőbb oka az, hogy a katolikus sajtó, nemzetközi szinten, ILYEN. A magyar katolikus egyház szegénységi bizonyítványa, hogy a nyelvi elszigeteltségben élő, és a kuzmányik által tudatosan is elszigeteltségben tartott híveknek ez ma még szokatlan és meglepő. 

Másrészt itthon vállaltan hiányt pótolunk: olyan híreket közlünk a külföldi katolikus sajtóból, amelyekről a magyar katolikus médiumok, részben ezidáig versenytárs és minőségi motiváció nélkül nemtörődömségből, részben a "minden szép, minden jó" cukormázas (és lélekölően hamis) narratívát erőltetve, nem adnak hírt.

A vatikáni sajtószolgálat feladatkörét nem vesszük át. A Magyar Kurír által már kimazsolázott fősodratú "pozitív" hírek másodközlésére pedig nem vesztegetjük az időnk. Ezek ugyanis jó, hogy vannak, és (hithű bíborosunknak és püspökeinknek hála) az esetek többségében jók, ahogy vannak; de hiányosak, és hamisan egyoldalúak. Senkit nem a fősodratú magyar katolikus médiumok feladására, hanem azok kiegészítésére biztatunk, az olyan alternatív forrásokból, mint amilyen a Katolikus Válasz. És figyelmeztetőn kérjük, hogy aki csakis a (Magyar Kurírban úgyis megjelenő) vitasemleges, rózsaszín híreket szeretné olvasni, az ne böngésszen nálunk.

Aki követi a Kuzmányi vezetésére bízott médiumokat, az hírből vagy tapasztalatból tudhatja, hogy tömeges (és tömegesen ignorált) a panasz velük szemben. Kuzmányi Magyar Kurírja és Új Embere talán megóvni igyekeznek a magyar katolikus közvéleményt a nyugaton folyó vitáktól, de közben elaltatják az éberséget, és végső soron azt szolgálják, hogy apránként, észrevétlenül szivárog be Magyarországra a nyugati liberális egyház eretnek narratívája az üres érzelmi toleranciaegyházról Kasper, Schönborn, Spadaro és James Martin apostolaival, ami "egyház" gyáva és sunyi ahhoz, hogy a katolikus tanítással nyíltan konfrontálódjon, helyette szimplán megpróbálja azt elhallgattatni, kiforgatni, vagy múzeumi vitrinbe és rezervátumba zárni.

A Magyar Kurír posztjai, húszezer követő mellett, átlagosan annyi lájkot és hozzászólást kapnak a Facebook-on, mint a Katolikus Válaszéi 860 követővel. Ennek egyszerű oka van: a Magyar Kurír ilyen méretekben cenzúráz, töröl, és tiltja ki az őt korrigálókat, az egysíkú narratívájukat kiegészítőket. A letiltás az oldalkövetést nem szünteti meg, a letiltottak azonban sem lájkolni, sem a posztokhoz hozzászólni többé nem tudnak.

A Kuzmányi-cenzúra kétoldalú. Az Egyházhoz és a Szentatyához fűződő hűség tragikomikus paródiájaként, a Szentatya szavainak és intézkedéseinek híreit is szűrik, hogy legalább itthon mentsék őt a hívek közötti megbotránkozásoktól. Ugyane célért Ferenc pápa elvakult "barátai" még a vihart kavaró mondatokat is kiegészítik, vagy épp a kedvéért a történeti tényeket írják át. Sajtómunkásoktól a hallgatás és az átköltés egyaránt hazugság, olyan, amit egy katolikus ember még a pápáért sem követhet el. 

A külföldi és magyar tudósítások között szakadék tátong. Aki idegen (adott esetben eredeti) nyelven követi a Szentatya szavait, vagy értesül tetteiről, itthon ezekkel kapcsolatban az értetlenség és gyanakvó hitetlenség légüres terébe kerül. Ha valami botrány külföldről beszivárog, az - közmondásosan - mindig a Szentatyát "félreértő" vagy "félremagyarázó" világi sajtó bűne; ha katolikusok nagyonis jól értve tájékoztatják hívő társaikat (akár rokonaikat), akkor ők máris "megosztók", "álhírterjesztők", "szakadárok", miegymás. Ez ma itthon a helyzet. A gyanakvó hitetlenség egyre jobban, és egyre többet öl. És ebből az etikátlan abszurditásból, a nyomában járó igazságtalanságokból (ha úgy tetszik, a kuzmányikból), épp elég volt már. Nekünk bizonyosan. Annyira, hogy nem kis részben, mint közösségi blog, ennek csömörében, ezért, vagy ha úgy tetszik: EZ ELLEN születtünk.

Leszögezzük: katolikusokként hűségesek és engedelmesek vagyunk a Szentatyánkhoz és püspökeinkhez. De mindenekelőtt azok vagyunk a mi Urunk Jézus Krisztus, és az Ő kétezer éves Egyháza hitbeli és erkölcsi tanításához, mindezek folytonosságával, változatlanságával, és változtathatatlanságával együtt. A hitvallásunkat és programunkat részben az EWTN katolikus televízió alapítója, Angelika anya, helyettünk is kiválóan fogalmazta meg. Ebben a történetben nem mi vagyunk az etikátlanok, és nem mi vagyunk a szakadárok.

Március 2-án az EWTN brit képviselete egyik tudósításának magyar nyelvű fordítását tettük közzé, a saját, kritikusan tájékoztató bevezetőnk után. Az EWTN a londoni székhelyű Times magazin egy cikkéről adott összefoglalást, ami szerint a Bergoglio bíboros (ma Ferenc pápa) pápaságáért síkra szálló bíborosok már nem titkoltan azt fontolgatják, hogy Ferenc pápát visszavonulásra kérik. Az EWTN történetéről, jelentőségéről, valamint a közlésünk motivációiról több bejegyzésben is értekeztünk (itt, itt, és itt).

Ismerve - és a hírt éppen ezért is érdekesnek tartva - az EWTN (valójában betegesen) óvatoskodó mentalitását, nem tartottuk meglepőnek, hogy beszámolójukat a Times cikkéről később törölték. Mi (a megmaradt Times cikk fényében is) erre nem voltunk, és hasonló helyzetben a jövőben sem leszünk hajlandók: helyette ugyanazon cikkünk frissítésében az EWTN-ről való törlésről is őszintén hírt adtunk.

A Times és EWTN hírét több magyar médium is közölte, láthatóan a fordításunkból teljes részeket átemelve, azonban ránk való hivatkozás, és a cikk elején közölt indoklásunk és fenntartásaink közlése nélkül.

Ilyen körülmények között vádolt meg MINKET Kuzmányi István főszerkesztő a Magyar Kuríron, hogy álhírt terjesztünk (Miféle álhírt? Hogy a katolikus médiaóriás, az EWTN, szó szerint egy ilyen az anyagot hozott le? Hogy a Times ezt írja? Ezek nem álhírek, ezek tények, amikről tudni és véleményt formálni a magyar híveknek ugyanannyi joguk van, mint angol anyanyelvű hittestvéreiknek.). Ahogy kifejtettük már, az EWTN (azaz Times) cikk TARTALMÁT nem mi terjesztettük igazságként, hanem - itthon legalábbis - épp Kuzmányi elvbarátai. És valójában még ez is védhető, többek közt annak fényében is, hogy pl. a katolikus online televízió, a ChurchMilitant egy korrekt és sokoldalú panelbeszélgetést közölt a hírről, vagy hogy a Catholic Herald is kielemezte a hír tartalmát, messze több hitelességet tulajdonítva neki, mint amennyit pusztán a betűjéből mi is gondoltunk hozzá.

Nos, ilyen kritikák születnek, ha egy cenzúrát alkalmazó, és ahhoz szokott magyar főszerkesztő a szellemi buborékán kívüli katolikus sajtó szabadságával, és annak hiteles és sokoldalú tájékoztató funkciójával szembesül. Kuzmányi úr, a vita, de még a párbeszéd is ilyen - tájékozódást, mérlegelést, átgondolást kíván! Híreket, gyermekded és cukormázas propaganda helyett.

Kuzmányit, a kritikája rövid megválaszolása mellett nyilvános párbeszédre is hívtuk, "a jószándékunk és a nyitott párbeszéd jegyében", hogy "a szóban forgó EWTN hírt, Ferenc pápa helyes megítélését, vagy a magyar katolikus média jobb működésének lehetőségeit" megvitassuk. Az invitálásunkkal egyidőben egy ismeretlen hozzászólónk, ezidáig példa nélküli módon, egy Ferenc pápával készített interjúról szóló Facebook-posztunk alatt durva trágárságokra ragadtatta el magát. Kapva az alkalmon, a hozzászólót nyilvánvaló hazugsággal egyenesen blogunk szerzőjének beállítva a húszezres követői táboruk előtt, a Magyar Kurír szerkesztősége, a párbeszédre hívott Kuzmányi István nevében, egy végtelenül cinikus közleményben tért ki a meghívásunk elől:

(Facebook link rá ITT.)

Ahogy azt a Facebook-oldalunkon korábban megtettük, a válaszunkat a Kurír újabb - immár minden sajtóetikai és erkölcsi normát semmibe vevő - támadására most itt is közöljük:

A Magyar Kurír nem várt, és már messze nem elfogadható támadásra ragadtatta magát. Facebook oldalukon a szerkesztőség a következő hozzászólást tette közzé a Katolikus Válaszról: [lásd fent képként megjelenítve] 

(1) A hozzászóló a Magyar Kurír minket lejárató cikkének megjelenése után jelent meg az oldalunkon. Ennek megfelelően, nehéz megértenünk, hogy a szerzőjük mivel érdemelte ki a "leglelkesebb olvasónk" címet, ahogy azt sem értjük, mivel érdemeltük ki azt a (valótlan) állítást, hogy az eset a "blog(unk)ra jellemző". 

(2) A nevezett hozzászólónk a Katolikus Válasznak nem írója. Megfejthetetlen, hogy a Magyar Kurír ezt az állítását is mire alapozza. 

(3) A Magyar Kurír számára nyilvánvalóan szokatlan, de a Katolikus Válasz szerkesztői a hozzászólásokat nem törlik, és a megszólalástól senkit nem tiltanak le. Ez fontos elvünk, és ehhez a gyakorlathoz változatlanul tartani fogjuk magunkat. Igen, akkor is, ha a kommentek között durva trágárság jelenik meg. 

(4) A nevezett hozzászólónak személyes üzenetet küldtünk, tisztelettel megkérve őt a hozzászólásai felülbírálatára. A kérésünk nyomán a hozzászóló a hozzászólásfolyamát saját maga törölte. A belátását ezúton is tisztelettel köszönjük. 

(5) A fenti elveinket és gyakorlatunkat a jövőben is fenn kívánjuk tartani. Akkor is, ha a Magyar Kurír nem ezt teszi; akkor is, ha a szerkesztőiktől ez a mentalitás idegen; és akkor is, ha a szerkesztőik mindezeket (is) a rágalmazásunkra használják.

Kuzmányi főszerkesztő előre beharangozta, hogy a rágalmazásunkat az Új Ember március 12-ei számában is közreadja. Feltehetően a felénk intézett nemtelen támadásai ezzel sem érnek majd véget; mi természetesen semmin nem változtatunk megalapozatlan vádak és érvelésmentes lejáratás hatására. Tevékenységünket rendületlen kötelességtudattal folytatjuk egy olyan magyar katolikus nyilvánosság érdekében, ahol nyitottnak lenni nem azt jelenti, hogy következmény nélkül lehet tévtanításokat és hamis tényeket terjeszteni, hanem azt, hogy lehet kritikusan szólni az Egyházban zajló visszaélésekről, még ha azokat elöljárók is követik el.

A párbeszédre való hajlandóságunkat szintén fenntartjuk a kapott rágalmak és a már egyszer cinikusan visszautasított párbeszéd ellenére is. Ha azonban Kuzmányi megmarad filiszteus szerepében, akkor nem maradt másunk, mint a Jóisten igazságába vetett bizalmunk. És a kezünkben a parittyánk.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

H.Gy. 2017.03.12. 09:14:30

Hát ezt kaptuk vasárnapra. Régen rossz, ha egy blog önmagával foglalkozik. A KV szerkesztői leszögezik: "katolikusokként hűségesek és engedelmesek vagyunk a Szentatyánkhoz és püspökeinkhez. De mindenekelőtt azok vagyunk a mi Urunk Jézus Krisztus, és az Ő kétezer éves Egyháza hitbeli és erkölcsi tanításához, mindezek folytonosságával, változatlanságával, és változtathatatlanságával együtt." Ha ez így van, akkor miért nem írnak Jézus Krisztusról, a "változtathatatlan" szent hagyományról, teológiáról, szent művészetről, egyháztörténetről, szentségekről, stb.? Miért gondolják, hogy jogot formálhatnak a Katolikus válasz elnevezésre egy ennyire szűk merítésű, szinte kizárólag az intézményes egyház jelenkori feszültségeiről, vitáiról - egyoldalúan - beszámoló, azokat egyre agresszívabban tálaló és értelmező fórum esetében. Mitől katolikus ez a honlap és mire keres választ? Jó lenne tudni, mit gondolnak a szerzők a "katolikus" jelzőről, mit az egyházról. Amíg egyszemélyes blog volt, kedveltem, de ez az új vonal tévút. Heidl György

Mező József 2017.03.12. 09:29:42

@H.Gy.: Ha valakit megtámadnak, joga van válaszolni. Ne a Jézussal szemben eljáró Szanhedrin legyen a mérce!
"23Jézus azt felelte neki: »Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a rosszat, ha pedig jól, miért ütsz engem?« " Jn 18,23
Egyébként pedig keresztény ember számára, aki bármilyen formában a médiában dolgozik, csak egy mérce lehet, mégpedig a Bölcs 1,1

"Szeressétek az igazságot, ti föld bírái!
Gondoljatok az Úrra jó lélekkel,"

de a folytatás is lényeges:

keressétek őt szívetek egyszerűségében, mert azok találnak rá, akik nem kísértik, s azoknak nyilvánítja ki magát, akik bíznak benne! "

Sajnos - tényleg döbbenetesen szomorú! - a kellő utánajárás és érdeklődést azt bizonyítja, hogy sem a Magyar Kurír, sem a Vatikáni Rádió nem bízik az igazságban.

Gregory7 2017.03.12. 11:08:26

Sosem fogom megérteni, hogy aki hiteles tájékoztatásra törekszik, hogyan lehet egysíkú? Nekem az nem érv, hogy a másik oldal úgyis képviselve van, akkor elég csak a hiányzó részt képviselni. Épp ezért van, hogy bizonyos blogokat átfutva az ember átlátja, hogy mi a cél, melyik irányt képviseli. A magyarázkodás kevés. (Másik blognál is ezen vitatkoztam, nem érdekes, hogy mivel értenek egyet amúgy, az a kérdés, hogy a blog cikkeiből mi sugárzik.)

Ráadásul párbeszédről, katolikus értékrendről mi alapján beszélünk, ha "EZ ELLEN születtünk". ValamiÉRT érdemes küzdeni, nem valami ellen.

"A Magyar Kurír posztjai, húszezer követő mellett, átlagosan annyi lájkot és hozzászólást kapnak a Facebook-on, mint a Katolikus Válaszéi 860 követővel. Ennek egyszerű oka van: a Magyar Kurír ilyen méretekben cenzúráz, töröl, és tiltja ki az őt korrigálókat, az egysíkú narratívájukat kiegészítőket."
Vagy nem :) Mindenesetre a cikk pont ezt kéri számon a másikon, mint amit ő is tesz, kinyilatkoztat olyat, ami legjobb esetben is csak feltételezhető. Mert ugye van még pár szempont, ami a számokat befolyásolja. Pl. én is a húszezer között vagyok, de talán még sose lájkoltam vagy szóltam hozzá.

A lemondatós hírnél meg számomra elegánsabb lett volna felnyitni az olvasók szemét, hogy ez miért gyanús (ahogy pl. a pápaválasztásra utal is a bevezető, ugyanakkor nekem nem jön át, hogy ez valószínűleg álhír, még ha a Times cikkéről is van szó.) Tehát nem az a baj, hogy megjelent, vagy hogy még mindig fent van, hanem az, hogy ez egy súlyban van a többivel.

Amúgy meg elképzelni nem tudom, milyen párbeszédre gondolt a szerző, amikor süt az írásból az előítélet (hogy finoman fogalmazzak). A cím is durván lenézi a másikat, kiemelve saját magát győztesnek. Sugallva a sértődöttséget is. Ráadásul az ellen született, amivel párbeszédet szeretne folytatni?

Fenntartva persze, hogy lehetnek a Kurír táján visszásságok, ahogy az egyházban is van bőven, de az igazság kimondása nem azonos a hazug ember "rugdosásával". Pláne, ha esetleg nem is hazug, csak másként lát dolgokat...

Szerdahelyi Miklós 2017.03.12. 13:51:18

@Gregory7: "ELLEN és valamiÉRT" szerintem ez szőrszál hasogatás, amit Ferenc pápa nagyon nem szeret, és igaza is van :) Amúgy a rossz dolgok ELLEN erény küzdeni, az pedig ízlés kérdése, hogy úgy fogalmazol-e, hogy valamiÉRT küzdesz.
Ha hajlandó vagy nem "egyoldalúan" látni az írásunkat, akkor felfedezheted benne valamiÉRT-et is:
"Tevékenységünket rendületlen kötelességtudattal folytatjuk egy olyan magyar katolikus nyilvánosság érdekében, ahol nyitottnak lenni nem azt jelenti, hogy következmény nélkül lehet tévtanításokat és hamis tényeket terjeszteni, hanem azt, hogy lehet kritikusan szólni az Egyházban zajló visszaélésekről, még ha azokat elöljárók is követik el."

Kuzmányi írása nem "csak másként látja a dolgokat", hanem hazug a fent említett szempontokból, ezért nem "megrugdosás" a cikkünk, az övével ellentétben.

Tudom, hogy a pártatlan pózból való idei is-oda is osztás jóleső erkölcsi felsőbbrendűség érzésével tölti el az embert, de EZ a sztori igazán egyoldalú... vagy ha nem, akkor mi tévedünk, és részben sincs igazunk, de erre még nem láttam egyetlen jó érvet, vagy észrevételt sem, pedig figyelek

bmanó (törölt) 2017.03.12. 13:57:22

Csak egy kis megjegyzés.

Néhány napja olvastam, hogy szorgos Fülöp Szabolcs azonos jóreményű Kuzmányi Istvánnal. (Ez már valóban emlékeztet a jó öreg bolsevik, vagy a mai liberálisnak mondott újságírás legjobb hagyományaira különösen a VII. parancs fényében.)
Miért is? Nos néhány napja olvastam Fülöp Szabolcs, a KV egyik cikkéhez (a Times cikk) fűzött kommentárját. Szó szerint a következőt:

"Fülöp Szabolcs írta...
Jó volna, ha az ilyen oldalak – Ferenc pápa, a vele közösségben lévő bíborosi testület és az Egyház egységét szem előtt tartva – felhagynának megtévesztő tevékenységükkel, önvizsgálatot tartanának, és nevükből elhagynák a „katolikus” jelzőt, amely egyébként csak komoly kritériumoknak való megfelelés és egyházi jóváhagyás esetén használható.
2017. március 8. 8:26"

Majd néhány perce pedig a Magyar Kurír oldalán olvastam a következő szöveget:
"2017. március 8. szerda 16:40

Jó volna, ha az ilyen oldalak – Ferenc pápa, a vele közösségben lévő bíborosi testület és az Egyház egységét szem előtt tartva – felhagynának megtévesztő tevékenységükkel, önvizsgálatot tartanának, és nevükből elhagynák a „katolikus” jelzőt, amely egyébként csak komoly kritériumoknak való megfelelés és egyházi jóváhagyás esetén használható."

Vélhetően a mi jó Kuzmányink forrásmegjelölés nélkül "vette át" a szöveget egy erdélyi teológiai főiskolán tanuló kispaptól és szépen bemásolta a Magyar Kurírba. Ez mindenesetre teljesen egyértelműen, világosan látszik.
(Persze van ennél a magyarázatnál "sötétebb" forgatókönyv is, de ebbe inkább nem megyek bele.)

eloi 2017.03.13. 13:37:51

Nem egyszerű az egyházban igazat szólni! :-(

eloi 2017.03.13. 13:54:22

Több egyházi vagy egyház közeli médium születését volt alkalmam látni, részt venni benne..., és megtapasztalni azt, hogy a kezdeti nagy álmokból hogyan lett "igazodás", megalkuvás. Hogyan álltak be a sorba, és lettek teljesen érdektelenek. Jó, hogy van a KV és nem túl sok társa, mert legalább van próbálkozás, van "alternatív" forrás is, az erősen cenzúrázottakon kívül. És ami még fontosabb, vagy legalább ennyire: van hol és kikkel BESZÉLGETNI az igazán fontos dolgainkról és bajainkról és azok lehetséges kezeléséről, megoldásáról is. A "hivatalos" csatornákon ez gyakorlatilag lehetetlen. Ami nagyon nagy baj! Eleve gondolkodjunk el azon, hogy ahol az "igazság" csak cenzúra, kizárás, letiltás árán védhető meg, ott van-e egyáltalán igazság???! Ha az Igazság Krisztus, nem tudja -e magát megvédeni, pusztán azért, mert IGAZ? Amihez cenzúra kell, a másik elhallgattatása, ott nem az Igazság van, hanem az egyéni vélemény vagy a tévedés. Az igazság megvédi magát!!! És nem az ellenvélemények elfojtása változtatja meg azokat, akinek ellenvéleményük van - főleg, ha ők tévednek -, hanem az, ha beszélünk velük és elmondjuk nekik az igazságot, meggyőzően és hitelesen! Ugyanígy, ha nekik van igazuk, akkor esélyünk van őket meghallgatva, velük beszélgetve korrigálni a mi hibáinkat! ... Igen, a hivatalos, vagy "félhivatalos" vagy akár néhány magán blog is (pl. Szemlélek), szemrebbenés nélkül cenzúráz vagy letilt. És egyáltalán nem a trágárságért, hanem a puszta ellen- vagy elérő véleményért is! Így borzasztó és kontraproduktív módon még hívő katolikusok között sem jöhet létre értelmes párbeszéd, nem hogy nem katolikusokkal vagy nem hívőkkel. Mondanom kell, hogy ez miért és mennyire rossz?!

eloi 2017.03.13. 15:34:26

@H.Gy.: Attól katolikus egy ember (vagy egy általa üzemeltetett blog), hogy katolikusnak keresztelték, a katolikus egyház hitelveit fogadja el és azokat tartja irányadónak, ezért az egyház teljes jogú tagja! A papok nem jobban vagy inkább katolikusok, mint bármely más katolikus! Tudom, ez szokatlan sokaknak, de tény. A katolikus név nem egy levédett védjegy, amely használatához engedélyre lenne szükség. Tudom, a hivatalos "egyház" ezt nem így gondolja. Az egyház azonban nem a papságé, még csak nem is a pápáé, hanem egyedül Krisztusé! Nem attól tartozunk az egyházba, hogy azt emberek engedélyezték számunkra, hanem attól, mert ennek a közösségnek a tagjai vagyunk, és ez Krisztus közössége. Hogy ki a tagja valójában azt sem emberek ítélhetik meg, hanem csupán Krisztus. Mert Ő látja a "szíveket", nem csak a szavakat hallja. Ezért sok-sok katolikus ember vagy szervezet nem biztos, hogy Jézus szemében is az! Vica-verza: sok nem hivatalosan katolikus is az Ő népének tagja. Egy az Isten, egy a Jézus Krisztus. És egy az Ő népe, hívják őket bárhogyan. Nem matrica tesz az Ő követőjévé, hanem az Ő szavának elfogadása, a Benne való hit, és az Ő hű követése. A szív és nem az "anyakönyv" tesz az Ő tanítványává, testvérévé.
A történelem folyamán az egyház mindig girbe-gurba utakon járt, sokszor eltérve az Úttól, az Igazságtól és az Élettől. Sok katolikus követett el szörnyű bűnöket. De az Úr a szíveket vizsgálja, nem a matricát! Hiába voltak "katolikusok", a sorsukat nem kerülhetik el. Tehát a "szív" és az igaz hit tesz "katolikussá", Krisztus-követőjévé, nem egy szervezet és/vagy annak "márkaneve" vagy főleg engedélye. Mindenki katolikus-keresztény ilyen értelemben tehát, aki követője Krisztusnak. És ez a legkevésbé függ a mindenkori egyház aktuális vezetésének engedélyétől! Különösen, ha éppen ott üti fel a fejét a tévelygés, mint újra és újra oly sokszor az egyház történetében.

eloi 2017.03.13. 15:42:43

@H.Gy.: Az Ön írásait is örömmel olvasom! Köszönöm, hogy publikál! Az igazságot szólóknak össze kell tartaniuk, nem széthúzni. Építeni és nem rombolni. A cenzúra, a nem megbeszélés, a hibák elfedése..., nem az igaz Út! Az Igazságot így nem lehet szolgálni. Hamisság nem vezet el az igazsághoz. Bizony ilyenkor, ha ezt tapasztaljuk, meg kell azt mondani és meg kell egymást feddni. Meg kell egymást is "igazítani". Akár az MK-ról, akár a KV-ról vagy bármely más fórumról van szó, ahol Krisztusról folyik a beszéd. Tetézi, ki elfedi a bajt!
süti beállítások módosítása