Kuzmányi Góliát esete a Katolikus Dáviddal
2017. március 12. írta: Szerdahelyi Miklós

Kuzmányi Góliát esete a Katolikus Dáviddal

(1Sám. 17.) Kuzmányi István, a két legnagyobb magyar katolikus médiafelület, az online Magyar Kurír (ami sejtelmesen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia "félhivatalos" hírportáljának nevezi magát), és a nyomtatott Új Ember hetilap közös főszerkesztője úgy döntött, megpróbál a sáros földbe döngölni minket. Bármi áron. (A közvetlen részletekért lásd a cikkünk végét.)

A szándékában széles eszköztár segíti, amit a katolikus hívek és a püspöki kar - világosan nem erre a célra - építettek fel, és bíztak rá. Világi mércével nézve Kuzmányi kölcsönkapott erejét jól érzékelteti, hogy míg a Magyar Kurír Facebook-követőinek száma közel húszezer (az Új Ember olvasottságát megbecsülni nem próbáljuk), a Katolikus Válaszé jelenleg néhány híján nyolcszázhatvan. A Magyar Kurírt és az Új Embert egy-egy profi stáb készíti, fizetett munkaként. A Katolikus Választ egyelőre csak néhány családos ember szerkeszti (nem mellesleg köztük professzionális újságírók és szövegfordítók), a szabadidejében - leginkább az alvásidejüket áldozva rá.

A Katolikus Válasz Szerdahelyi Miklós egyszemélyes blogjából vált 2017-re közösségi bloggá.  A nemzetközi (elsősorban angol nyelvű) katolikus sajtó híreit szemlézzük és fordítjuk magyar nyelvre, az eredeti források linkelésével; időnként egy-egy saját kommentárt teszünk közzé; de készítünk elgondolkodtatónak és/vagy humorosnak szánt, katolikus témájú mémeket is a Facebook-követőinknek; magyar feliratokat külföldön népszerű katolikus videókhoz; és immár minden nap katolikus szentjéről is közzéteszünk a Facebookon összeállítást.

A szemlézett hírfordításaink egy része kétségtelenül kritikus, mi több, olykor botrányos egyházi magatartást sérelmez vagy leplez le. Ennek legfőbb oka az, hogy a katolikus sajtó, nemzetközi szinten, ILYEN. A magyar katolikus egyház szegénységi bizonyítványa, hogy a nyelvi elszigeteltségben élő, és a kuzmányik által tudatosan is elszigeteltségben tartott híveknek ez ma még szokatlan és meglepő. 

Másrészt itthon vállaltan hiányt pótolunk: olyan híreket közlünk a külföldi katolikus sajtóból, amelyekről a magyar katolikus médiumok, részben ezidáig versenytárs és minőségi motiváció nélkül nemtörődömségből, részben a "minden szép, minden jó" cukormázas (és lélekölően hamis) narratívát erőltetve, nem adnak hírt.

A vatikáni sajtószolgálat feladatkörét nem vesszük át. A Magyar Kurír által már kimazsolázott fősodratú "pozitív" hírek másodközlésére pedig nem vesztegetjük az időnk. Ezek ugyanis jó, hogy vannak, és (hithű bíborosunknak és püspökeinknek hála) az esetek többségében jók, ahogy vannak; de hiányosak, és hamisan egysíkúak. Senkit nem a fősodratú magyar katolikus médiumok feladására, hanem azok kiegészítésére biztatunk, az olyan alternatív forrásokból, mint amilyen a Katolikus Válasz. És figyelmeztetőn kérjük, hogy aki csakis a (Magyar Kurírban úgyis megjelenő) vitasemleges, rózsaszín híreket szeretné olvasni, az ne böngésszen nálunk.

Aki követi a Kuzmányi vezetésére bízott médiumokat, az hírből vagy tapasztalatból tudhatja, hogy tömeges (és tömegesen ignorált) a panasz velük szemben. Kuzmányi Magyar Kurírja és Új Embere talán megóvni igyekeznek a magyar katolikus közvéleményt a nyugaton folyó vitáktól, de közben elaltatják az éberséget, és végső soron azt szolgálják, hogy apránként, észrevétlenül szivárog be Magyarországra a nyugati liberális egyház eretnek narratívája az üres érzelmi toleranciaegyházról Kasper, Schönborn, Spadaro és James Martin apostolaival, ami "egyház" gyáva és sunyi ahhoz, hogy a katolikus tanítással nyíltan konfrontálódjon, helyette szimplán megpróbálja azt elhallgattatni, kiforgatni, vagy múzeumi vitrinbe és rezervátumba zárni.

A Magyar Kurír posztjai, húszezer követő mellett, átlagosan annyi lájkot és hozzászólást kapnak a Facebook-on, mint a Katolikus Válaszéi 860 követővel. Ennek egyszerű oka van: a Magyar Kurír ilyen méretekben cenzúráz, töröl, és tiltja ki az őt korrigálókat, az egysíkú narratívájukat kiegészítőket. A letiltás az oldalkövetést nem szünteti meg, a letiltottak azonban sem lájkolni, sem a posztokhoz hozzászólni többé nem tudnak.

A Kuzmányi-cenzúra kétoldalú. Az Egyházhoz és a Szentatyához fűződő hűség tragikomikus paródiájaként, a Szentatya szavainak és intézkedéseinek híreit is szűrik, hogy legalább itthon mentsék őt a hívek közötti megbotránkozásoktól. Ugyane célért Ferenc pápa elvakult "barátai" még a vihart kavaró mondatokat is kiegészítik, vagy épp a kedvéért a történeti tényeket írják át. Sajtómunkásoktól a hallgatás és az átköltés egyaránt hazugság, olyan, amit egy katolikus ember még a pápáért sem követhet el. 

A külföldi és magyar tudósítások között szakadék tátong. Aki idegen (adott esetben eredeti) nyelven követi a Szentatya szavait, vagy értesül tetteiről, itthon ezekkel kapcsolatban az értetlenség és gyanakvó hitetlenség légüres terébe kerül. Ha valami botrány külföldről beszivárog, az - közmondásosan - mindig a Szentatyát "félreértő" vagy "félremagyarázó" világi sajtó bűne; ha katolikusok nagyonis jól értve tájékoztatják hívő társaikat (akár rokonaikat), akkor ők máris "megosztók", "álhírterjesztők", "szakadárok", miegymás. Ez ma itthon a helyzet. A gyanakvó hitetlenség egyre jobban, és egyre többet öl. És ebből az etikátlan abszurditásból, a nyomában járó igazságtalanságokból (ha úgy tetszik, a kuzmányikból), épp elég volt már. Nekünk bizonyosan. Annyira, hogy nem kis részben, mint közösségi blog, ennek csömörében, ezért, vagy ha úgy tetszik: EZ ELLEN születtünk.

Leszögezzük: katolikusokként hűségesek és engedelmesek vagyunk a Szentatyánkhoz és püspökeinkhez. De mindenekelőtt azok vagyunk a mi Urunk Jézus Krisztus, és az Ő kétezer éves Egyháza hitbeli és erkölcsi tanításához, mindezek folytonosságával, változatlanságával, és változtathatatlanságával együtt. A hitvallásunkat és programunkat részben az EWTN katolikus televízió alapítója, Angelika anya, helyettünk is kiválóan fogalmazta meg. Ebben a történetben nem mi vagyunk az etikátlanok, és nem mi vagyunk a szakadárok.

Március 2-án az EWTN brit képviselete egyik tudósításának magyar nyelvű fordítását tettük közzé, a saját, kritikusan tájékoztató bevezetőnk után. Az EWTN a londoni székhelyű Times magazin egy cikkéről adott összefoglalást, ami szerint a Bergoglio bíboros (ma Ferenc pápa) pápaságáért síkra szálló bíborosok már nem titkoltan azt fontolgatják, hogy Ferenc pápát visszavonulásra kérik. Az EWTN történetéről, jelentőségéről, valamint a közlésünk motivációiról több bejegyzésben is értekeztünk (itt, itt, és itt).

Ismerve - és a hírt éppen ezért is érdekesnek tartva - az EWTN (valójában betegesen) óvatoskodó mentalitását, nem tartottuk meglepőnek, hogy beszámolójukat a Times cikkéről később törölték. Mi (a megmaradt Times cikk fényében is) erre nem voltunk, és hasonló helyzetben a jövőben sem leszünk hajlandók: helyette ugyanazon cikkünk frissítésében az EWTN-ről való törlésről is őszintén hírt adtunk.

A Times és EWTN hírét több magyar médium is közölte, láthatóan a fordításunkból teljes részeket átemelve, azonban ránk való hivatkozás, és a cikk elején közölt indoklásunk és fenntartásaink közlése nélkül.

Ilyen körülmények között vádolt meg MINKET Kuzmányi István főszerkesztő a Magyar Kuríron, hogy álhírt terjesztünk (Miféle álhírt? Hogy a katolikus médiaóriás, az EWTN, szó szerint egy ilyen az anyagot hozott le? Hogy a Times ezt írja? Ezek nem álhírek, ezek tények, amikről tudni és véleményt formálni a magyar híveknek ugyanannyi joguk van, mint angol anyanyelvű hittestvéreiknek.). Ahogy kifejtettük már, az EWTN (azaz Times) cikk TARTALMÁT nem mi terjesztettük igazságként, hanem - itthon legalábbis - épp Kuzmányi elvbarátai. És valójában még ez is védhető, többek közt annak fényében is, hogy pl. a katolikus online televízió, a ChurchMilitant egy korrekt és sokoldalú panelbeszélgetést közölt a hírről, vagy hogy a Catholic Herald is kielemezte a hír tartalmát, messze több hitelességet tulajdonítva neki, mint amennyit pusztán a betűjéből mi is gondoltunk hozzá.

Nos, ilyen kritikák születnek, ha egy cenzúrát alkalmazó, és ahhoz szokott magyar főszerkesztő a szellemi buborékán kívüli katolikus sajtó szabadságával, és annak hiteles és sokoldalú tájékoztató funkciójával szembesül. Kuzmányi úr, a vita, de még a párbeszéd is ilyen - tájékozódást, mérlegelést, átgondolást kíván! Híreket, gyermekded és cukormázas propaganda helyett.

Kuzmányit, a kritikája rövid megválaszolása mellett nyilvános párbeszédre is hívtuk, "a jószándékunk és a nyitott párbeszéd jegyében", hogy "a szóban forgó EWTN hírt, Ferenc pápa helyes megítélését, vagy a magyar katolikus média jobb működésének lehetőségeit" megvitassuk. Az invitálásunkkal egyidőben egy ismeretlen hozzászólónk, ezidáig példa nélküli módon, egy Ferenc pápával készített interjúról szóló Facebook-posztunk alatt durva trágárságokra ragadtatta el magát. Kapva az alkalmon, a hozzászólót nyilvánvaló hazugsággal egyenesen blogunk szerzőjének beállítva a húszezres követői táboruk előtt, a Magyar Kurír szerkesztősége, a párbeszédre hívott Kuzmányi István nevében, egy végtelenül cinikus közleményben tért ki a meghívásunk elől:

(Facebook link rá ITT.)

Ahogy azt a Facebook-oldalunkon korábban megtettük, a válaszunkat a Kurír újabb - immár minden sajtóetikai és erkölcsi normát semmibe vevő - támadására most itt is közöljük:

" A Magyar Kurír nem várt, és már messze nem elfogadható támadásra ragadtatta magát. Facebook oldalukon a szerkesztőség a következő hozzászólást tette közzé a Katolikus Válaszról: [lásd fent képként megjelenítve] 

(1) A hozzászóló a Magyar Kurír minket lejárató cikkének megjelenése után jelent meg az oldalunkon. Ennek megfelelően, nehéz megértenünk, hogy a szerzőjük mivel érdemelte ki a "leglelkesebb olvasónk" címet, ahogy azt sem értjük, mivel érdemeltük ki azt a (valótlan) állítást, hogy az eset a "blog(unk)ra jellemző". 

(2) A nevezett hozzászólónk a Katolikus Válasznak nem írója. Megfejthetetlen, hogy a Magyar Kurír ezt az állítását is mire alapozza. 

(3) A Magyar Kurír számára nyilvánvalóan szokatlan, de a Katolikus Válasz szerkesztői a hozzászólásokat nem törlik, és a megszólalástól senkit nem tiltanak le. Ez fontos elvünk, és ehhez a gyakorlathoz változatlanul tartani fogjuk magunkat. Igen, akkor is, ha a kommentek között durva trágárság jelenik meg. 

(4) A nevezett hozzászólónak személyes üzenetet küldtünk, tisztelettel megkérve őt a hozzászólásai felülbírálatára. A kérésünk nyomán a hozzászóló a hozzászólásfolyamát saját maga törölte. A belátását ezúton is tisztelettel köszönjük. 

(5) A fenti elveinket és gyakorlatunkat a jövőben is fenn kívánjuk tartani. Akkor is, ha a Magyar Kurír nem ezt teszi; akkor is, ha a szerkesztőiktől ez a mentalitás idegen; és akkor is, ha a szerkesztőik mindezeket (is) a rágalmazásunkra használják. "

Kuzmányi főszerkesztő előre beharangozta, hogy a rágalmazásunkat az Új Ember március 12-ei számában is közreadja. Feltehetően a felénk intézett nemtelen támadásai ezzel sem érnek majd véget; mi természetesen semmin nem változtatunk megalapozatlan vádak és érvelésmentes lejáratás hatására. Tevékenységünket rendületlen kötelességtudattal folytatjuk egy olyan magyar katolikus nyilvánosság érdekében, ahol nyitottnak lenni nem azt jelenti, hogy következmény nélkül lehet tévtanításokat és hamis tényeket terjeszteni, hanem azt, hogy lehet kritikusan szólni az Egyházban zajló visszaélésekről, még ha azokat elöljárók is követik el.

A párbeszédre való hajlandóságunkat szintén fenntartjuk a kapott rágalmak és a már egyszer cinikusan visszautasított párbeszéd ellenére is. Ha azonban Kuzmányi megmarad filiszteus szerepében, akkor nem maradt másunk, mint a Jóisten igazságába vetett bizalmunk. És a kezünkben a parittyánk.

A bejegyzés trackback címe:

http://katolikusvalasz.blog.hu/api/trackback/id/tr5212330807

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu