2017. március 20. Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese, hitvalló áthelyezett ünnepe (I. oszt. duplex ünnep)
2017. március 20. írta: Ibun

2017. március 20. Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese, hitvalló áthelyezett ünnepe (I. oszt. duplex ünnep)

szj17.jpgAz alázatos és munkás élet példaképe Üdvözítőnk nevelőatyja, a názáreti ácsmester. Már a Szentírás „igaz”-nak[1] nevezi Szent Józsefet, de különben is az a nagy méltóság, melyre az Isten kiszemelte, már feltételezteti velünk, hogy szentéletű férfiú lehetett. Az evangéliumok csak keveset írnak róla, azt is csak jót. Különösen ki kell emelnünk becsületes, egyenes gondolkozását Isten akaratának azonnal való teljesítését és csendes, szorgalmas munkásságát.[2] Az ő alázatos lénye úgy húzódott meg az Üdvözítő mellett, mint a szerény karó a díszes virág mellett. Innét magyarázható, hogy tisztelete csak hosszú századok múlva kezd itt-ott feltűnni,[3] ezt a rejtett értéket az emberiség csak későn tudta kellően értékelni.[4] A IX. században kopt kalendáriumokban található július 20-án „József ács”-nak ünnepe.[5] Azonban máshol keleten vagy egyáltalán nem szenteltek neki ünnepet, vagy Karácsony közelében emlékeztek meg róla valamelyik napon. Nyugaton körülbelül ugyanebben az időtájban jelent meg Szent József ünnepe a 827 és 842 között reichenaui Martyrologium Hieronymianumban, még pedig március 19-iki dátummal, mint az Úr nevelőatyjának emlékezete.[6] A. X. században ismét találunk keleten és nyugaton is nyomokat Szent József ünnepére. Keleten a patmosi János-kolostor synaxariumában,[7] nyugaton pedig már több martyrologiumban.[8] Azonban ekkor még leginkább magánájtatosságból ülték meg egyesek sz. József emlékezetét. Csak a középkor vége felé vett lendületet tisztelete, amikor nagy szentek és tudósok kezdték azt ajánlani és szorgalmazni.[9] Azután 1324-ben a szerviták, majd 1399-ben a ferencrendiek és még ugyane században a karmeliták és ágostonrendiek magukévá teszik az ünnepet és a XV. századi nagy bűnbánat-prédikátorok pedig a nép között is elterjesztik,[10] különösen Francia-, Olasz- és Spanyolországban. A hivatalos egyházi elismerést a ferencrendi IX. Sixtus pápa (1471-1484) adta meg.[11] A XVI. századi zsolozsmákban már duplex ünnep és mint ilyen lesz általánossá V. Pius pápa idejében. XV. Gergely 1621-ben parancsolt ünneppé teszi. Ezután fokozatosan nőtt az ünnep méltósága[12] és 1919 óta mint I. oszt. Duplex ünnepet üljük meg.[13] Az Isten Fiának nevelőatyja az a cédrus,[14] kit „az Úr házába ültetett”, akit a szent család oltalmazójának választott. Ezért kezdődik a mai ünnep szentmiséje a 91. zsoltár gyönyörű szavaival. A többi zsoltár hasonlóképpen Szent József örök dicsőségét hirdeti, az „igaz” férfiú diadalát.
________________
[1] Mt. 1, 19.
[2] Az evangéliumok sehol sem említik, hogy beszélt volna. Kevés beszéd és sok jócselekedet, ez legyen a keresztény férfi eszménye.
[3] A Szentatyák közül többen dicsérik ugyan Szent. Józsefet, de itt nyilvános tiszteletről van szó.
[4] Ehhez járult az a körülmény is, hogy az első századokban csak vértanúk emlékét ünnepelték meg, később pedig Szent Józsefről megfeledkeztek. Első időben azért sem említették gyakrabban, nehogy a pogányok talán őt tekintsék az Úr Jézus igazi atyjának. A hagyomány is hallgat róla.
[5] Kellner: Heortologie 205 o.
[6] XIV. Kal. Apr. Betlehem sancti Joseph nutritoris Domini. (id. Thalhofer: Handbuch. I. 708 o.) Kramp szerint a márc. 19-i dátum onnét származott, hogy márc. 20-án egy antiochiai József vértanúünnepe volt régen. Ezt sokan összetévesztették az Úr nevelőatyjával. (i.m. II. 225)
[7] Delahaye: Synax. Eccl. Constantinop. Propyl. Ad acta SS. Nov. 1902. X. (id. Thalhofer)
[8] Pl. a fuldaiban. (l. Kellner: i.m. 206 o.)
[9] Deutzi Rupert, sz. Bernát, sz. Gertrud és Brigitta. Gerson kancellár (d’Ailly Péter tanítványa) Officiumot is készített, de nem tudta a konstanzi zsinattal elfogadtatni. (Kellner: i.h.)
[10] Ferreri sz. Vince, sienai sz. Bernardin, feltuai sz. Bernardin és de Bustis Bernardin. (Thalhofer: i.m. 709 o.)
[11] 1479-ben: festum simplex. (Mihályfi: A nyilvános istentisztelet. 154 o.)
[12] X. Kelemen (1670-1676) alatt duplex II. classis.
[13] Sz. József főünnepet l. Húsvét után a III. vas. előtti szerdán. Nálunk ezek nem parancsolt ünnepek.
[14] A cédrus az erő és nagyság jelképe, a pálma pedig a diadal, termékenység és erényességé. (Kramp: Messliturgie und Gottesdienst. II. 230)

(Forrás: Dr. Artner Edgár: Az egyházi évnek, ünnepeinek és szertartásainak kimerítő leírása és magyarázata a művelt közönség számára különös tekintettel a magyar viszonyokra. Szent István Társulat, Budapest, 1923. 118-120. old.)

A bejegyzés trackback címe:

http://katolikusvalasz.blog.hu/api/trackback/id/tr5712352495

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.