2017. március 28. Kapisztránói Szent János hitvalló
2017. március 28. írta: Katolikus Válasz

2017. március 28. Kapisztránói Szent János hitvalló

kszj.jpgAz Úr 1456. évének októberében a szerémmegyei Újlakon (Illok) egy hetvenéves ferences készült a halálra. Betegsége alatt V. László magyar király kétszer is meglátogatta s a királyi környezet főurai hálás kézcsókkal köszöntek el tőle. Augusztus 11-én az egész ország nevében már elbúcsúzott tőle Zimonyban az aznap meghalt hűséges barátja, Hunyadi János, s október 23-án az ő szemei is lezárultak. Halálos ágyán csak egy óhaja volt: temessék el abban a ruhában, amelyen rajta van a pápától küldött kereszt s amelyben Belgrád alatt küzdött. Haláláról azonnal értesítették nemcsak a magyar királyt, hanem a pápát s a keresztény fejedelmeket is.

Ez az egyszerű szerzetes Kapisztránói Szent János, aki tapasztalatokban gazdag és szent életének földi koronájaképpen Hunyadival együtt világtörténeti jelentőségű diadalra segítette Nándorfehérvárnál (Belgrád) a keresztet.

Született 1386-ban az olasz Abruzzó hegység Kapesztráno városkájában. Atyját, a német eredetű zsoldos kapitányt, már hatéves korában elvesztette. Tanulmányait részint otthon, részint a perugiai egyetemen végezte, ahol az egyházi és világi jogból doktorátust szerzett. Ezután a bírói pályára lépett s csakhamar a nápolyi legfőbb törvényszék elnöke lett. Minthogy azonban nem látta biztosítva bírói függetlenségét, otthagyta a bíróságot, s a nápolyi király 26 éves korában Perugia és környéke kormányzójává nevezte ki. Ez a terület csak nem régen és nem szívesen került a nápolyi királyság alá, s azért csak igen nagy bölcsességgel és eréllyel lehetett vele szemben boldogulni. János két évig a legszebb sikerrel kormányzott, ekkor azonban a föllázadt városi lakosság fogságba ejtette. Amikor pedig merész elhatározással menekülni próbált s menekülése nem sikerült, kegyetlen bosszút álltak rajta. Ez teljesen megtörte, s megérlelte benne azt az elhatározását, hogy ferences szerzetessé lesz.

Nagynehezen sikerült kiváltania magát; elrendezte ügyeit hozzátartozóival és menyasszonyával; s aztán fölvételért a perugiai ferences házfőnökhöz fordult. Ez csak azzal a szigorú föltétellel volt hajlandó őt fölvenni, ha papír püspöksüveget tesz föl fejére, fölírja rá élete bűneit s visszafelé ülve szamár hátán végigmegy azon a városon, amelynek azelőtt kormányzója volt. János minden gúnyolódás ellenére kiállotta a próbát s 30 éves korában Szent Ferenc rendjébe léphetett. Miután kitöltötte a próbaidőt s a kor legjelentősebb ferences hittudósánál, Szienai Szent Bernardinnál elvégezte a hittudományi tanulmányokat, 1420-ban 34 éves korában pappá szentelték.

Ezután rövidesen megkezdte nagyarányú működését, amelyből 35 év Olasz- és Franciaországra, a legjelentősebb öt év pedig Közép-Európára, elsősorban hazánkra esik. Prédikált, mint bűnbánati szónok hihetetlen tömegek előtt (Milánóban pl. 125 ezer ember hallgatta), küzdött az eretnekek és zsidók ellen meglepő sikerrel, teljes odaadással dolgozott rendje megújhodásán, sokat fáradt a keleti szakadás megszüntetésén s többször eljárt különböző pápai megbízásokban. Hatvanöt éves volt már, amikor 1451-ben III. Frigyes császár kívánságára, mint pápai követ átkerült az Alpokon túli országokba. Mint bűnbánati szónok bejárta egész Közép-Európát, hogy aztán magyar földön tegye rá működésére a koronát.

Mikor 1453-ban a török elfoglalta Konstantinápolyt, megnyílt számára a hódítás lehetősége nyugat, főleg a keresztény műveltség bástyája, Magyarország felé. Ezt akkor csak V. Miklós pápa látta egész világosan, s azonnal keresztes hadjáratra szólította föl a keresztény fejedelmeket, de elsősorban a német-római birodalom császárját és a magyar királyt. Németország nélkül az ellenállás sikertelennek látszott, de itt tanácskozásokon kívül semmi sem történt a hadjárat érdekében, noha Kapisztránói János rengeteget fáradt létrehozásán. Erre 1455 tavaszán Magyarországra jött. Hunyadi Jánostól és Dénes esztergomi érsektől vett tájékoztatás után a győri és budai országgyűlésen mindent elkövetett, hogy a rendek közt szűnjön meg a pártoskodás s induljon meg a török elleni hadjárat. Támogatta őt Carvajal, pápai bíboros-követ, aki Buda főtemplomában föltűzte mellére a pápától küldött és megszentelt keresztet.

Miután az 1456. év tavaszára tervezett nemzetközi hadjárat nem jött létre, Hunyadi megkezdte seregének szervezését, Kapisztrán pedig hozzáfogott a kereszteshad toborzásához. Ugyanennek az évnek nyarán a hőslelkű ferences már nagyobb számú csapatokat tudott szállítani a belgrádi várkapitánynak, Szilágyi Mihálynak. De Nándorfehérvárott saját szemeivel kellett meggyőződnie, hogy dél felől közeledik a török sereg s a Dunán Belgrád alatt ott áll a hatalmas török hajóhad. Erre otthagyta a várat s Pétervárad mellett találkozott Hunyadival. A kard és a kereszt hőse összefogott s közös erővel három jelentős haditényt vittek végbe.Legelőször is jól kidolgozott haditerv szerint júl. 14-én a kis magyar hajóhad Hunyadi és Kapisztrán seregének fedezete alatt megütközött a hatalmas török hajóhaddal. Kapisztrán a parton magasra emelt kereszttel buzdított, Hunyadi kardja a hajókon villogott s Szilágyi hátba kapta a törököt. A két tűz közé került török hajóhad tönkrement, s a Duna felől a magyar sereg szabadon közlekedhetett a várral s hozzáfoghatott annak megerősítéséhez a török gyalog haderővel szemben.

Július 21-én este a török nagy támadást intézett a vár ellen. Heves küzdelem indult meg az ostromlók és a védők közt. Mindenfelől hangzott Jézus és Mohamed neve. A keresztények nemcsak Hunyadi irányítását hallhatták, hanem ott láthatták a vár egyik tornyában a ferences barátot, amint magasan tartja a kereszt zászlaját s imája árad Jézus serege felé. A magyar sereg győzött az Úr Jézus nevében. Hogy pedig ez a győzelem teljes legyen, másnap a keresztesek megtámadták a törököt. S a kis csapat, amelyet Kapisztrán Jézus nevét viselő bottal vezényelt s később Hunyadi és Szilágyi segített, megint diadalt aratott.

Hogy ez a hármas győzelem, amelyben Kapisztránnak annyi része volt, mit jelentett az egész kereszténység számára, arra legjellemzőbb, hogy hírére Európaszerte felhangzott a hálaadó Te Deum, III. Kalixtus pápa arra a napra (aug. 6), amelyen a győzelem híre Rómába érkezett, külön ünnepet (Urunk színeváltozása) rendelt el, s a déli harangszó az egész kereszténységben e diadal dicsőségét hirdeti.

A nagy győzelem után három hétre meghalt Hunyadi s három hónapra Kapisztrán, aki a pápa szavai szerint már életében Krisztus vértanúja volt. A török nem olthatta ki életét, de a török hódoltság zavaros korában eltűnt az újlaki ferences kolostorból holtteste, s azóta nyoma veszett. Az egyház szentjei, a magyar nemzet hősei közé iktatta. 1921 óta a budai helyőrségi templom előtt fölállított szobra hirdeti dicsőségét, s ő mint a nemzeti hadsereg egyik védőszentje, a magyar vitézek számára ugyanaz, aki volt szerinte Hunyadi: tükör, amelybe a keresztény vitéz belenéz és megtanulja, milyen a katolikus hősiesség és áldozatosság.

(Forrás: Balanyi György - Schütz Antal - Sebes Ferenc - Szamek József - Tomek Vince: Szentek élete az év minden napjára. 1-4. köt. Szerk. Schütz Antal. Budapest, 1932.)

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása