A hír a vatikáni kommunikációs tanácsadók jóváhagyásáról épp aközben érkezett, hogy az egyik jelölt új könyvével kapcsolatos híren dolgoztunk.

James Martin jezsuita atyáról van szó, az America magazin főszerkesztőjéről, akinek új könyve június 13-án fog megjelenni, a következő címmel:

Hidat építeni: Hogyan alakíthat ki a Katolikus Egyház és az LMBT közösség egy kölcsönös tiszteleten, együttérzésen, és érzékenységen alapuló kapcsolatot

Farrell bíboros, akit Ferenc  pápa nemrég a Világiak, a Család és az Élet Kongregációja élére jelölt, meglepő lelkesedéssel méltatta a könyvet:

Egy várt és nagyon szükséges könyv, mely segíteni fogja a püspököket, papokat, lelkipásztori segítőket, és az Egyház minden vezetőjét, hogy együttérzőbben szolgálják az LMBT közösséget.  

A jezsuita szerzetes új könyve nem beszél nyíltan a katolikus tanítás megváltoztatásáról, helyette a kedvességet és az együttérzést kéri számon, valamint szorgalmazza, hogy az Egyház nyelvezete idomuljon a világi nyelvezethez ebben a kérdésben, hogy a kirekesztés látszatát is elkerülje.

James Martin atya, aki egyébként a Hittani Kongregáció által elítélt disszidens New Ways Ministry homoszexualista "katolikus" szervezet büszke kitüntetettje 2016 óta, azt mondta egy interneten is megtekinthető előadásában, hogy az Egyháznak el kellene fogadnia a homoszexuálisok "különleges adományait", mivel a szexuális orientáció olyan adottság, mint a "rassz", vagy a "kor". Szerinte a katekizmus nyelvezete a homoszexualitással kapcsolatban "szükségtelenül kegyetlen és sértő", és nem szabadna olyat állítani, "hogy az ember egyik legmélyebb része - az a része, ami adja és befogadja a szeretet -  belső természete szerint rendetlen".

A Katekizmus a homoszexuális aktusokról a következőképpen ír:

2357 ... A hagyomány a Szentírásra támaszkodva -- mely úgy mutatja be a homoszexuális kapcsolatokat, mint súlyos eltévelyedéseket -- mindig vallotta, hogy "a homoszexuális cselekedetek belső természetük szerint rendetlenek". Ellentétesek a természetes törvénnyel. A nemi aktusból kizárják az élet továbbadását. Nem az igazi érzelmi és szexuális komplementaritásból származnak. Nincs olyan eset, amikor jóváhagyhatók lennének.

Martin atya természetesen abban sem ért egyet a katekizmussal, hogy a homoszexuális vonzalmakkal rendelkező emberek is a tisztaságra kaptak meghívást Istentől:

2359 A homoszexuális emberek a tisztaságra kaptak meghívást. Az önuralom erényeivel, melyek nevelik a belső szabadságot, olykor az önzetlen barátság segítségével, imádsággal és szentségi kegyelemmel fokozatosan és kitartóan közeledhetnek és kell is közeledniük a keresztény tökéletességhez.

Hagyományhű körökben meglehetősen nagy meghökkenést okoz James Martin atya új homoszexualista könyvének a vatikáni támogatása épp a Világiak, a Család és az Élet Kongregációjának prefektusa, Farrell bíboros részéről.

Erre a hírre jön ráadásként, hogy ugyanezt a James Martin atyát Ferenc pápa jóváhagyta, mint a Vatikán új amerikai kommunikációs tanácsadóját. A jezsuita szerzetessel együtt másik 12 személyt is kineveztek ugyanilyen posztra. Az amerikai ügyekben Martin atya mellett Michael Warsaw lesz a másik vatikáni kommunikációs tanácsadó - esetében érthetően, hisz ő a (hit- és hagyományhű) EWTN katolikus médiabirodalom jelenlegi elnöke. Úgy tűnik a Szentatya egyfajta egyensúly kialakítását, vagy legalább látszatának megteremtését is szem előtt tartotta a kinevezésekkor. Jézus útja azonban nem a politikai centrumon keresztül vezet, nem határozható meg egy liberális és egy konzervatív tanácsadó egyensúlyaként.

A hithű katolikusok joggal azt várják a Szentatyától, hogy az Egyház tanítását elvető homoszexualitás-párti disszidens tagok ne kapjanak semmilyen pozíciót az egyházban. 

Korábban már írtunk róla, hogy Martin atya Twitter oldalán remek bibliaértelmezésekkel is találkozhatunk, és a jezsuita természetesen kiáll az transzneműek szabad vécé és zuhanyzó választása mellett is, vagyis helyesli, hogy férfiak kislányokkal együtt vécézzenek és zuhanyozzanak.

James Martin atya militáns képviselője a Kasper-javaslatnak is, ám olykor emberére akad, és a New York Times hasábjain kapja meg kertelés nélkül az "eretnek" jelzőt Ross Douthattól.

[…] Nyíltan megmondom célozgatás nélkül, hogy ez az álláspont [James Martiné és Kasperé] eretnekségnek tűnik, az eretnek szó bármely értelmes definícióját véve.

Meglehet, hogy a mai eretnekek próféták, és az Egyház valóban fel lesz forgatva, és ezek az ellenvetések is el lesznek felejtve a hagyományos katolicizmus többi részével együtt. Ha ez így is lesz, az fogcsikorgatva fog eljönni, és nem csupán szép szavak és akadémiai tekintélyfitogtatás által. Ehhez keserves polgárháborúra lesz szükség.

Nos, hát kedves professzorok: üdv a csatatéren!