Éles kontraszt fedezhető fel a következő, a Crux katolikus híroldalról származó tudósítás tartalma, és az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusa, Robert Sarah bíboros egy héttel ezelőtti interjújában megfogalmazottak között. Az alábbi cikk elolvasása előtt mindenképpen ajánljuk a Sarah bíboros nyilatkozatáról írt beszámolónk elolvasását.
A Társadalomtudományok Pápai Akadémiájának elnöknője, Margaret Archer azt mondja, a katolikus egyház olyan nemzetközi NGO-kat (non-governmental organization = nem-kormányzati szervezet) céloz meg, mint amilyen az Egyesült Nemzetek Szervezete, hogy társadalmi változásokat elindító intézkedéseket propagáljon. Az elnöknő szerint az emberi társadalmat érintő legnagyobb problémák - amelyek szerinte: a széndioxid-kibocsátás, a menedékkérők ügye, és a terrorizmus - nemzetközi, és nem pedig nemzeti kihívások.
Archer, a Vatikán legmagasabb tisztséget betöltő női vezetője kedden arról beszélt, hogy az olyan nemzetközi szervezetek megerősítése, mint az ENSZ, az egyetlen mód a globalizáció problémáinak kezelésére. Archer azt is előrevetítette, hogy "elmozdulás fog történni abba az irányba, hogy egyre több és több végrehajtói jogkört" kapnak ezek a nemzetközi szervezetek.
Az angol nemzetiségű Archer azt mondta: az Egyháznak "ott kellene hagynia a nemzeti kormányokat, ahol vannak", és helyettük nemzetközi szervezetek befolyásolására kell törekednie (mint amilyen az ENSZ is), hogy azok "globális társadalmi változást hozó" intézkedéseket fogadjanak el. Hozzátette: a nemzetek szintjén zajló politika "rettenetes" állapotokat mutat.
"Itt van a Brexit. Itt van a Frexit (Frexit = francia Brexit - szerk.). Európa széttöredezik." - mondta, közvetlenül utalva a 2016. júniusi brit népszavazásra az Európai Unióból való kilépésről, valamint az elmúlt héten tartott francia elnökválasztásra, ami két "kívülállót" - a nacionalista Marine Le Pent, az euroszkeptikus Nemzeti Front politikusát, és a korábbi befektetési bankár Emmanuel Macront, a centristát és korábbi szocialistát, aki saját pártja alapítója - juttatott a második fordulóba.
Archer szerint a választókat "idegengyűlölő szenvedélyekkel" korbácsolták fel a különféle régiókban, ami megnövelte a választási arányt olyan vidékeken, mint amilyen például északkelet Anglia. Szerinte Franciaországban ugyanez történt, ennek eredménye, hogy hosszú idő óta ezen a választási fordulón volt a legmagasabb a részvételi arány.
"Az emberek tehát tudatában vannak, hogy nagy dolgok történnek: az EU elhagyása, kiábrándulás az európai eszmékből, országok közötti új szövetségi formák megszületése - de ezek nem adnak az embereknek semmit" - mondta Archer.
"Ami azt illeti, azok, akik a kilépésre szavaznak, fel fognak ébredni, és sokkos állapotba kerülnek majd, mert ez már most folyamatban van." - folytatta Archer. "Nézzék meg a font és dollár árfolyamarányát az euróéhoz képest... A britek máris rosszabbul állnak gazdaságilag, amit akkor vesznek csak észre, amikor majd nyaralni mennek. És ez a paradoxon."
Archer - és az akadémia kancellárja, az argentin Marcelo Sánchez Sorondo püspök - vezetése alatt az intézmény sokkal hajlandóbbnak mutatkozik erőteljes politikai állásfoglalások megtételére. 2016-ban az akadémia vezetése attól sem riadt vissza, hogy egy vatikáni konferenciájukra előadónak hívják (az amerikai demokratapárti liberális) Bernie Sanderst, épp az elnökjelölti kampánya közepén.
Archer a fentiekről egy április 28-a és május 2-a között tartott akadémiai tanácskozás záró sajtótájékoztatóján beszélt, amely találkozó a "A részvételi társadalom felé: új utak a társadalmi és kulturális integrációhoz" címet viselte.
Az elnöknő arról is beszámolt, hogy az akadémia tagjai a XIX. és XX. századokban a szegények megsegítésére létrejött jóléti államok túlhaladottságáról beszéltek. Az elnöknő szerint ugyanis "Ez nem teszi lehetővé számukra [ti. a szegények számára - szerk.], hogy résztvevők legyenek a társadalomban. A legjobb esetben is csak a túlélésüket teszi lehetővé, az élet pedig több, mint puszta túlélés." - mondta Archer. "A segítségnyújtás egy felülről lefelé irányuló megoldás. Ez volt tehát a motivációja a részvételi társadalomról szóló konferenciának."
Az elnöknő szerint Ferenc pápa "nem akarja a puszta pénzadományozás leegyszerűsítő megoldását, mert az amúgysem tart örökké". A pápa korábban üzenetet is küldött a konferenciára, amiben azt írta: "a huszonegyedik század elején az igény az új humanizmusra mindennél erősebben érződik".
"A járványszerűen növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, a migráció, az identitáskonfliktusok, az új rabszolgaság, a környezeti kérdések, valamint a bio-politikai és bio-szabályozási problémák csupán néhányak azon témák közül, amelyek ma aggasztanak minket" - írta a pápa.
"Ilyen kihívásokkal szemben pusztán javítgatni a gondolkodás régi kategóriáit, vagy kifinomult kollektív döntéshozatali technikákat használni nem elegendő; meg kell próbálnunk új utakon járni, amiket Krisztus üzenete inspirál" - írta Ferenc pápa.
Archer szerint ahogy Európa "egyre gyengébbé és töredezettebbé válik", új utatkat kell kitalálni a nemzetközi problémák kezelésére. "A multinacionális pénzügyi kapitalizmus idején egyetlen nemzet sem képes nemzeti szinten működni - az egész globalizált." Mivel azonban nincs "világkormányzat" - mondta Archer - az olyan nemzetközi NGO-k, mint az ENSZ és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) az egyedüli autoritások, akik a feladatokat megoldhatják.
"Széndioxid-kibocsátás, menedékkérők, terrorizmus: ez a három legnagyobb problémánk, és ezek mind nemzetközi problémák, és nem nemzeti problémák" - mondta Archer.
Archer szerint az Egyház "rendkívül bölcs volt", mivel "nem foglalkozott azzal, hogy közvetlen hatást gyakoroljon a nemzeti kormányokra, hanem ehelyett nemzetközi nem-kormányzati szervezetekre fókuszált: az ENSZ-re, az ILO-ra, és a többi más ügynökségre." Az elnöknő két példát is említett: az első a Vatikán és más egyházi csoportok résztvétele a 2015-ös párizsi klímacsúcson, a másik az Egyház igyekezete, hogy az emberkereskedelem témája az ENSZ Fenntartható Fejlődés Céljai közé kerüljön. (A Szentszéknek az ENSZ Fenntartható Fejlődés Céljaihoz fűződő kétarcú viszonyáról lásd a tegnapi cikkünket.)
Az elnöknő azt mondta, az ENSZ akkori főtitkára, Ban Ki-moon személyesen említette neki, hogy nem volt túlzottan optimista annak kapcsán, hogy sikerül-e a nemzeti kormányokat meggyőzni arról, hogy az emberkereskedelem elleni törekvéseknek magas prioritást adjanak - de végül ez sikerrel járt.
"Figyeljék a munkánkat, mert vannak további terveink is az ENSZ és a nemzetközi NGO-k számára." - zárta sejtelmesen mondandóját a Társadalomtudományok Pápai Akadémiájának elnöknője, Margaret Archer.
Mária Orlay 2017.05.05. 14:29:36
willson 2017.05.05. 17:55:53
Ezek az oldalak itt a harcról szólnak!
"Forr a bor" ... Tudjuk, Ki győz, de addig szenvedünk egy keveset a békétlenség miatt.