Pap: A pápa kétértelmű tanítása "igazi áldás", mert a hamis egyházat előcsalogatja az árnyékból
2017. május 29. írta: Katolikus Válasz

Pap: A pápa kétértelmű tanítása "igazi áldás", mert a hamis egyházat előcsalogatja az árnyékból

"Világos, hogy a Katolikus Egyház és az anti-egyház jelenleg együtt létezik, ugyanabban a szentségi, liturgikus, és jogi térben".

Az alábbi cikk szerint Clovis atya sok fájó igazságot megfogalmaz. Elsősorban azt, hogy ennek a pápaságnak legfőbb érdeme, hogy nyilvánvalóvá teszi az egyházban már évek óta jelenlévő szakadást. Ez viszont, hogy is mondjuk... nem egy olyan érdem, amelyért Ferenc pápa dicséretre számíthatna majdan az Úrtól.

Közmondásosan a cikk úgy is összefoglalható volna, hogy "Isten a rossz dolgokból is tud jót kihozni". Némileg őszintétlenül hat, hogy Clovis atya elkerüli Ferenc pápa személyes felelősségének említését eme rossz dolgok egy részében, helyette "egy rejtett erőről" beszél az Egyházban.

Másrészt beszédének apokaliptikus kifejezésmódja elhomályosítja némileg az üzenetet - legalábbis érzésünk szerint. Ez utóbbi meglehet teljesen rendben van, hiszen a Biblia és a szentek is élnek ezekkel az eszközökkel, azonban mások sokszor a Lélek indítása nélkül visszaélnek az olyan kategóriákkal, mint az "anti-egyház". Ezt tehát nem tudjuk megítélni, és erre figyelmeztetni is szeretnénk az olvasót.

Mindenesetre az Amoris Laetitia "trójai falóként" való jellemzése, és az állhatatos kitartásra való buzdítás mindenképpen értékessé teszi az alábbi összefoglalót az egyszerű hírértékén túl, ti. hogy egy előadó pap egy prominens rendezvényen ezt és ezt mondta.

Egy további kritikai kiegészítésünket - egy olvasói hozzászólást idézve - a cikk végén közöljük. (KV)

*** 

Ferenc pápa "nagy és valóságos áldást" jelent a Katolikus Egyház számára, mert a kétértelmű tanításával előhívogatja az "anti-egyházat" az árnyékból, világosan láthatóvá téve azt a hívők számára -  mondta egy pap az élet- és családpárti vezetők római találkozóján a múlt héten. Alábbiakban a LifeSite cikkét foglaljuk össze.

"Ferenc pápa elérkezte, a dolgok isteni rendjében, nagy és valóságos áldásnak bizonyul" - monda Linus Clovis atya a Family Life International szervezet képviselőjeként május 18-án, a Római Életvédő Fórumon.

Image

"Egy rejtett ellentét tombol az Egyházban már vagy egy évszázada... Ferenc pápa alatt, az első jezsuita pápa alatt, [...] és az első olyan pápa alatt, akinek a pappá szentelése már az új rítus szerint történt, ez a jelenség most a felszínre tört, azzal a lehetőséggel együtt, hogy az Egyház kisebbé de erősebbé váljon" - tette hozzá.

Clovis atya elmondta, hogy II. János Pál pápa 1976-os prófétai figyelmeztetése az "anti-egyház" felemelkedésével kapcsolatban, mely egy "anti-evangéliumot" hirdet majd, napjainkban teljesedik be az Egyház vezetői által, akár a legmagasabb szinteken is.

Az anti-egyház anti-evangéliuma gyakran "megkülönböztethetetlen a szekuláris ideológiától, amely fellázadt mind a természeti törvény, mind a tízparancsolat ellen" - mondta.

"Az anti-evangéliumot, amelynek célja, hogy az egyén fogyasztásra, élvezetre, és hatalomra irányuló akaratát Isten akarata fölé emelje, már Krisztus elvetette, amikor a pusztában megkísértetett. [Az anti-evangélium] 'emberi jogok' név alatt újra felbukkant, minden luciferi pimaszságával, hogy nárcizmust és hedonizmust hirdessen, mely figyelmen kívül hagy minden korlátot az emberalkotta törvényeket leszámítva." - mondta az atya. 

Clovis atya szerint, noha az anti-egyház felemelkedése lassú léptekben már évtizedek óta folyik, a felszínre törése az elmúlt években vált nyilvánvalóvá.

"Az elmúlt fél évszázadban egy növekvő krízis figyelhető meg az Egyházban, melynek okai a világos, egyértelmű tanítás hiánya, és a disszidens lelkület a papok, szerzetesek, és laikusok körében. Ez a krízis most törésig feszíti a Egyházat azáltal, hogy az Úr igen/nem paradigmáját és az Egyház tanítását változatos lelkipásztori gyakorlatokkal ássa alá." - jelentette ki Clovis. 

A hívek azt érzik a pap meglátása szerint, hogy "az egyházi és katolikus dolgok szétesőben vannak, és pasztorális anarchia szabadult el az Egyházban". Szerinte "egy rejtett erő" munkálkodik az Egyházban, ami ezt az anarchiát táplálja. 

Mik a jelei ennek az erőnek? "Megváltoztatja a házasság érvénytelenségét kimondó eljárást anélkül, hogy a megfelelő római dikasztériumokkal egyeztetne; általánosságokkal teli maró szidásban részesíti a római kúriát a karácsonyi beszédében; tisztogatást végez a dikasztériumok tagságában, ezzel elvéve olyan prefektusok önállóságát, akik ellenálltak a tanításbéli és liturgikus újításoknak; megnyomorítja a Szeplőtlen Fogantatás Ferences rendet; bezárja a II. János Pál intézet melbourni kampuszát." - sorolta Clovis. 

A pap figyelmeztetett, hogy az anti-egyház az igazi Egyházként próbálja magát feltüntetni a hívők előtt.

"Világos, hogy a Katolikus Egyház és az anti-egyház jelenleg együtt létezik, ugyanabban a szentségi, liturgikus, és jogi térben".

"Ha az anti-egyháznak sikerül elfoglalnia az Egyház összes terét, akkor az emberek jogai fel fogják váltani az Isten jogait a szentségek profanizálása, a szentélyek megszentségtelenítése, és az apostoli hatalommal való visszaélés útján." - mondta.

A hívek a gyümölcseiről fogják megismerni az anti-egyházat, mondta az atya: szabad lesz "az abortuszra és melegházasságra szavazó politikusoknak" is Szentáldozáshoz járulni. Ugyanígy a szentségekhez engedik azokat a férjeket és feleségeket, "aki elhagyták a házastársukat és gyermekeiket, és házasságtörő kapcsolatokba léptek". Az anti-egyházban "a katolikus tanítást és erkölcsöt nyíltan elvető" papok és teológusok, "szabadon terjeszthetnek tévedést, míg a hithű katolikusokat marginalizálják, rosszindulat és elhiteltelenítés áldozataivá teszik".

Clovis atya szerint Ferenc pápa legutóbbi Amoris Laetita kezdetű apostoli buzdítása egy olyan erő az Egyházban, mely segít meghatározni a válaszvonalat az anti-egyház és Jézus Krisztus igaz Egyháza között. Felbátorította az anti-egyházat, hogy előjöjjön az árnyékból.

"Az Amoris Laetita kezdetű apostoli buzdítás egy katalizátor, ami elválasztja egymástól nemcsak a püspököket és a püspöki konferenciákat, de a papokat is a püspökeiktől és egymástól, valamint a híveket, akik aggódnak, és össze vannak zavarodva" - mondta.

"Mint egy trójai faló, az Amoris Laetitia lelki kárára van az egész Egyháznak. Mint egy párbajra való kihívás, a félelmeken felülkerekedő bátorságra indít. De bárhogy is legyen, most azt eredményezi, hogy elválasztja az anti-egyházat, amiről Szent II. János Pál beszélt, a Krisztus által alapított Egyháztól. Ahogy a szétválás megkezdődik, mindannyiunknak, ahogy az angyaloknak is, meg kell tennünk a magunk választását." - tette hozzá.

A pap leszögezte, hogy a katolikusoknak, akik hűek Krisztushoz és az Egyházhoz, amit ő alapított, nem kell félniük a jelenleg tapasztalható zavaros helyzetben.

"A keresztségben tagjai lettünk a küzdő egyháznak, és a bérmálásban Krisztus katonái lettünk; mi tehát ki lettünk választva és fel lettünk fegyverezve a lelkünk három kérlelhetetlen ellensége elleni halálos küzdelemre: a világgal, testtel és az ördöggel szemben." - mondta. 

"Felismervén, hogy 'nem a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, ennek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen', küzdünk, akárcsak az apostolok, elfogadván a mártírok példamutatását, és Jézus Krisztust magát, mint a jutalmunkat."  - tette hozzá Clovis atya.

***

Egy kedves olvasónk vonatkozó hozzászólása jól leírja a pápai tévedhetetlenség, az igazság, és a katolikus hívők engedelmességének összefüggését. Egyetértéssel ajánljuk az olvasóinknak! (KV) 

"Bátorkodom két saját gondolatot hozzáfűzni a bejegyzéshez.

Az egyik: a hívő engedelmesség tárgyáról. Ez csak a pápa péteri tekintélyével kimondott állításaira vonatkozik. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a pápa más kijelentéseinek nem tartozunk engedelmességgel. Minden kijelentésének engedelmességgel tartozunk ugyanis, ami IGAZ. Egy "Humana Vitae" hiába nem tévedhetetlenül (ti. péteri tekintéllyel) megfogalmazott pápai megnyilatkozás, engedelmességgel tartozunk neki, de nem azért, mert a pápa péteri tekintéllyel írta (mert nem azzal írta), hanem azért, mert igaz: igaz voltára Boldog VI. Pál pápa rá is mutat, amikor nem tekintéllyel nyilatkozik, hanem az állításai mellett vagy érvel, vagy elődei érveléseit hivatkozza. Egy katolikus ember mindennek engedelmességgel tartozik, ami igaz, hiszen mindenben, ami igaz, végső soron Krisztus szól hozzánk (vö. Jn 18,37). Nem mondhatja tehát egy katolikus hívő, hogy nem engedelmeskedek egy pápai megnyilatkozásnak, (csupán) mert az nem tévedhetetlen. Nem egyszerűen arra kell ugyanis rámutatnia ehhez, hogy a pápa egy konkrét állításában tévedHET (ti. benne "nem tévedhetetlen"), hanem egyenesen arra, hogy a pápa benne téVED. Ez pedig súlyos állítás, ami a súlyának megfelelő igazolást is kíván.

A másik: a hívő engedelmesség lelkületéről. Ezt ugyanis az határozza meg, hogy nekünk, katolikusoknak, a pápa kicsodánk, milyen viszonyban vagyunk vele. A pápa nekünk SZENTATYÁNK. Szent és atyánk: mert Krisztus rendelt képviseletében szent, általános tisztelettel és alázattal tartozunk neki (vö. Jn 20,3-8. ahol János apostol előbb engedi az üres sírba Pétert, bár ő a Jézus által "szeretett tanítvány", és bár ő ér előbb is oda); mert atyánk, atyánknak kijáró szeretettel és engedelmességgel tartozunk neki. Épp Krisztus képviseletéből és atyai mivoltából következik azonban, hogy (töretlen szeretettel és szeretetből) figyelmeztetnünk kell őt, ha nincs igaza. Egy atyának az atyai tekintélyével kimondott határozata ellen nincs mit felmutatnunk. Ugyanannak az atyának a meglátásait és érveit valami mellett azonban nemcsak jogunkban áll (atyánknak kijáró tisztelet és szeretet hangján) vitatni, de olykor (ugyane tiszteletből és szeretetből) kötelességünk is megtenni azt."

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hélium22 · www.héliumblogja.blog.hu 2017.12.18. 05:50:50

Dicsértessék!
Én egy kérdést szeretnék feltenni. Van valami,ami azóta nyomaszt,mióta magamat tudom. Valami,amivel én sosem álltam normális kapcsolatban,úgy,ahogy minden más ember. Emiatt sajnos kórházba is kerültem,de onnan hazaengedtek. Hónapok óta imádkoztam/zok Isten felé ebben az ügyben,közbenjárását kérve. De a helyzet nem javult,sőt súlyosbodott,és ma elértem arra a szintre,hogy égyszerűen nem tudok nyuhodt maradni mellette,mentálisan teljesen tönkrevágott. Emiatt Istennel is egyre rosszabb a "viszonyom",sokszor,mikor szembesülök azzal,hogy megint rosszabb irányba mentem el,kiabálok hozzá,panaszkodok,dühöngök,olyanokat mondok, hogy "most akkor minek menjek templomba,minek tiszteljelek,ha te sem tidztelsz engem,ha meg sem hallgatsz,ha csak rontasz a helyzetemen" utána persze mardos a szörnyű lelkiismeretfurdalás és csak sírok-sírok rengeteget,miközben napról napra egyre jobnan Utálom,meggyűlölöm magam. Egyszerűen nem tudom mit,csináljak,csak őhozzá imádkozom ezért este,reggel,egész nap,de nem nem nem. Most már arra a pomtra jutottam mentálisa,hpgy "ha nem akarod teljesíteni,akkor azt tedd világossá azzal,hogy holnapra megölsz,kert én nem akarok így élni,nem-nem,mert egyszerűen teljesen megőrülök". Egész nap csak ezen gondolkozom,nem tudok másra koncentrálni. Mindent 'felajánlok',hogy úgy mondjam,azárt,hogy ez a kérésem teljesüljön. Felajánlottam a telefonom ("nekem nem kell,csak teljesítsd kérlek kérésem"-a telefonom tönkrement" elviszem egy szervízbe,nem kell,hogy megjavuljon,ha meghallgatsz Istenem"azt mondták meghalt,javíthatatlan, felajánlottam a jó jegyeimet,felajánlottam azt is,hogy" nem kellenek nekem akkor barátok se,csak ez az egy teljesüljön' nincsneke barátaim se...felajánlottam a szerelmem,égyik napról q másikra utált meg... Mindent-minden,amit felajánlok az elveszik,de cserébe nem jön a hőn áhított segítség. És már félek. Néha magamtól is. Töbsször meggyóntam azóta,de semmi. Egyszerűen meggyűlöltem magamat. Nem,nem tudok így élni,nem akarok így élni. Csak vergődök,csak sírok,de hiába. Mit csináljak,mit twgyekhogy Isten velem legyen? Mert ez márminden szempontból rámegy az életemere.
süti beállítások módosítása