FRISSÍTVE: Tőzsér Endre SCHP dogmatika licenciával az Egyház dogmái ellen tanít
2017. június 14. írta: Katolikus Válasz

FRISSÍTVE: Tőzsér Endre SCHP dogmatika licenciával az Egyház dogmái ellen tanít

FRISSÍTÉS 2017.06.17: Az alábbi cikkünk a június 14-ei megjelenésekor még a "Katolikus-e a Sapientia Főiskola? A dogmatika tanáruk az Egyház dogmái ellen tanít" címet viselte. A cím az olvasóinkkal közös meghökkenésünket tükrözte, amiért a Sapientia Főiskola saját honlapjának tanúsága szerint a piarista szerzetes Tőzsér Endre "2000-től a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára (teológiai propedeutika, fundamentális teológia, dogmatika-szemináriumok, olasz szakszövegolvasás)".

tozser_1.png

Tőzsér Endréről a Google-kereső a mai napig a Sapientia profilját adja ki első találatként; igaz, a link mögötti profiloldal törlésre került - de erről kicsit később. [FRISSÍTÉS 06.18.: A profiloldal, frissítve, ismét elérhetővé vált.]

Tőzsér Endre oktatói tevékenységet a Sapientia Főiskolán (a főiskola honlapja alapján) 2000-től (a főiskolától telefonon szerzett információk alapján) 2009-ig végzett. A piarista szerzetest 2009. februárjában a főiskola a Szerzetesteológiai Intézetének vezetőjévé nevezték ki. Tőzsér Endre jelenleg aktív oktatói tevékenységet a főiskolán nem végez, a Szerzetesteológiai Intézetnek pedig ma nem ő, hanem a főiskola rektora, Dr. Várnai Sándor Jakab OFM a vezetője. Tőzsér Endre az Intézetnek változatlanul tagja; tudományos munkatársként a Főiskola alkalmazásában áll, szerkesztőbizottsági tagja továbbá a főiskola folyóiratának, a Sapientianának.

Amikor a cikkünk megjelenése előtti Facebook-vitában meghökkent olvasóink többször is azzal szembesítették Tőzsér Endrét, hogy az álláspontját rendkívül súlyossá teszi, hogy a Sapientia oktatója dogmatika és fundamentális teológia témákban, a piarista szerzetes nem jelezte, hogy a Sapientia honlapjának közlése erről téves, és a főiskolán jelenleg nem végez oktatói munkát. Ugyanezt a cikkünk megjelenése után, a vita folytatásában sem tette meg.

A Sapientia egy illetékes munkatársa kért minket arra, hogy a főiskola honlapjáról származó téves (már elavult) információnkat arról, hogy Tőzsér Endre a főiskolának dogmatika oktatója, helyesbítsük. Ezt ezzel az új bevezetőnkkel és cikkünk címének javításával örömmel megtesszük. Mindezzel egyidőben a Sapientia Tőzsér Endre alkalmazotti profiloldalát a honlapjáról teljes egészében törölte[FRISSÍTÉS 06.18.: A profiloldal, frissítve, ismét elérhetővé vált.]

A Sapientia Főiskola katolikusságát nem kívántuk megkérdőjelezni, amint az eredeti cikkünk első bekezdéséből is kiderül, valamint a fentebb leírt, újabb információink szerint a Főiskola címben való kiemelése Tőzsér Endre egyéb katolikus kötődései is tevékenységei közül nem indokolt. Eme, a Sapientia honlapján található információk tisztázását követő helyesbítésünk reméljük, minden olvasónkhoz eljut!

A Katolikus Válasz kritikusai a blog szerkesztőit gyakran számonkérik, hogy van-e teológiai végzettségük. Nem értünk velük egyet abban, hogy az érveink és ellenérveink enélkül ne lennének megfogalmazhatók, megvizsgálhatók, és megválaszolhatók. Egyetértünk viszont abban, hogy a teológiai végzettség különös tekintélyt, és vele különös felelősséget is kölcsönöz azoknak, akik annak birtokában tesznek súlyos teológiai kijelentéseket. A június 14-ei cikkünk pontosan ebből a megfontolásból, és ezzel egyetértve született meg.

A Tőzsér Endrével folytatott vitánk a cikkünk megjelenése után is folytatódott a Katolikus Válasz Facebook-oldalán. Méltányosnak gondolva a cikkünkével azonos nyilvánosságot biztosítani a válaszainak (az azokra adott válaszainkkal együtt), szintén frissítésként a vitát a cikkünk végén közöljük.

 Katolikus Válasz Szerkesztőség

 

***

 

Katolikus-e a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola? Ez a kérdés költői, hiszen egy intézmény lehet katolikus attól, hogy olyanokat alkalmaz, akik az Egyház hitigazságait nem vallják. A kérdés ezért inkább az, hogy helyes-e egy katolikus intézménynek ilyen személyt alkalmaznia arra, hogy a hallgatóknak katolikus dogmatikát és fundamentális teológiát tanítson?

Az eset röviden így foglalható össze: Tőzsér Endre piarista szerzetes, a Sapientia Főiskola dogmatika tanára, egy cikkünkhöz fűzött nyilvános hozzászólásában azzal állt ki Arturo Sosa jezsuita generális mellett, hogy 

  • az angyalok és ördögök csupán Jézus és a korabeli zsidóság ma már nem érvényes világértelmezésének részei, akiknek létét ezért a katolikus hívek a lelkiismeretüket követve szabadon tagadhatják,
  • azok a dogmatikai igazságok, hogy Isten meg tud lenni az ember nélkül, mivel tökéletes, nem szorul rá semmire, és a lét teljessége, a kinyilatkoztatástól elrugaszkodott metafizikai igazságok a valós és élő Istennel szemben,
  • a Katolikus Válasz pedig csak magát katolikusnak mondó oldal, de nem katolikus, hanem fundamentalista, amiért szerkesztői a fentiekben nem osztják Tőzsér álláspontját.

tozs.png

A történetet érdemes onnan kezdeni, hogy néhány napja arról adtunk hírt, hogy a jezsuita rend legfőbb elöljárója, Arturo Sosa Ascabal atya szerint a keresztények azért hoztak létre olyan szimbolikus alakokat, mint az ördög, hogy szimbolikusan kifejezzék vele a gonoszságot.

Mint eredeti cikkünkben is írtuk, ez nincs egészen rendben... sőt nagyon nincs! A katolikusok ugyanis de fide dogmaként, azaz kinyilatkoztatott hittitokként vallják az ördög és a bukott angyalok létezését. Katolikusként de fide dogmát elutasítani a tárgyában kimeríti az eretnekség fogalmát. Arról beszélni, hogy az ördög "szimbolikus alak", akit mi "létrehoztunk", nagyon nincs rendjén egy egyházi elöljáró részéről, aki esetében bajos volna a tudatlanság enyhítő körülményét feltételezni az Egyház tanításával kapcsolatban. Sosa atya esetében becsületesebb  a tudatos nemakarását feltételezni. Ez a szomorú eset pedig híven bemutatja, milyen nagy bajban van jelenleg az Anyaszentegyház, hogy ilyesmi következmények nélkül előfordulhat. A magyar egyház hasonló bajait jelzi, hogy a Sapientia Főiskola dogmatika tanára egyenesen kiáll Sosa atya eretnek gondolatai - vagy ha épp úgy tetszik, a gondolatainak eretnek értelmezése - mellett.

Tőzsér Endre a jezsuita generálisról írt legutóbbi cikkünk Facebook bejegyzése alatt jelezte alapvető egyet nem értését a Katolikus Válasz bloggal:

Tőzsér Endre: Ez a magát katolikusnak mondó oldal nem katolikus, hanem fundamentalista.

Modernista körökben közhelyszámba megy a hithű katolikusok fundamentalistázása, noha a fundamentalista kifejezés nem takar egyértelmű tartalmat, és akár bóknak is lehet venni - modernistáktól mindenképpen az, még ha nem is annak szánják -, ahogy azt Raymond Burke bíboros 2015-ben felvetette, hasonló vádakra reagálva:

Ha a 'fundamentalista' olyasvalaki, aki ragaszkodik az alapvető igazságokhoz, akkor fundamentalista vagyok. [...] Krisztushoz tartozom. Az Ő személyében cselekszem. Csak azt tanítom, amit Ő tanít az Egyházában, mert ez a tanítás lelkeket ment meg.

Arra azonban nem számítottunk, valójában miben látja Tőzsér Endre a Katolikus Válasz "nem katolikus fundamentalizmusát". A kifejtése olyan, ami mellett nem mehetünk el úgy mint más - katolikusnak nem vagy alig nevezhető - nyilvános kommentek mellett, éppen azért, mert egy olyan piarista szerzetestől származnak, aki a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dogmatika és fundamentális teológia tanára, Ferenc pápa szinkrontolmácsa a Bonum TV-ben, és fordítója a Magyar Kurírnál, továbbá könyvfordításban neki köszönhetjük a Schneider dogmatikát és Walter Kaspertől A család evangéliumát.    

Az alábbiakban Tőzsér Endre hosszabb gondolatmenetének lényegi részére válaszolunk (a teljes hozzászólásának képkivágása alább megtalálható). A Sapientia dogmatika tanárának a dolgok kicsit egyoldalú jellemzésétől az eretnekségig terjedő skálán mozgó megnyilvánulását azután tesszük közzé, hogy Tőzsér Endre öt napig nem válaszolt több meghökkent és felháborodott olvasónk - a többé-kevésbé általunk itt megfogalmazott - ellenvetéseire.

tozser_cut.png

Részlet Tőzsér Endre SP a fenti képen teljes terjedelmében olvasható hozzászólásából (kiemelés tőlünk):  

Tőzsér Endre: A Szentírásban van sok történetileg többnyire hiteles leírás, de nagyon sok benne a mítosz, a legenda, a példabeszéd, a költészet. Fundamentalistának tartom például azt, ha valaki nem meri a Szentírást az egyes írások műfajának figyelembevételével olvasni. Pl. a jezsuita generálisról szóló cikkben szó van az ördögről: világos, hogy a Jézus korabeli zsidó társadalomnak és magának Jézusnak a gondolkodásában is szerepelnek angyalok és ördögök, ez az akkori világértelmezéshez tartozik. Az események magyarázásához és leírásához ezt a narrációt használták. Vannak ma is keresztény hívők, akik reális, létező lényeknek gondolják az angyalokat és az ördögöket. De ez nem jelenti azt, hogy ma nem lehet katolikus hívő az, aki – lelkiismeretét követve - az egykori (ma már nem érvényes) világkép részének tartja őket.

"A Szentírásnak vannak részei, amiket nem szó szerint kell venni, hanem komolyan." - ötlik fel bennünk az Egyház egyik szentéletű papjának gondolata. Biztosíthatjuk Tőzsér Endrét, hogy amikor a Mi Urunk Jézus Krisztus azt mondja: "én vagyok a kapu" (Jn 10,7), nem keressük Rajta a reteszt. Jézus Krisztus felhatalmazásából (vö. Mt 28,19-20) épp az Egyház - dogmákban is kifejezett - tanítása az (és kizárólag az Egyház tanítása az!), ami eligazít minket abban, mi az, amit a Szentírásból szó szerint kell vennünk, és mi az, amit nem. Ugyanez az Egyház világosan eligazít minket a tanítás fejlődésének természetes és legitim módjairól is (lásd pl. ezt a cikkünket és linkjeit). Amit Arturo Sosa és Tőzsér Endre képviselnek, nem tartozik e fejlődéshez - a legjobb indulattal is csak emberi visszafejlődésnek mondható. Reform és deform között ég és föld a különbség.

Ha Tőzsér Endre a dogmákat műfajuk szerint óhajtaná értelmezni, akkor aligha vitatná őket, hisz feltehetően tudja, hogy a dogmák "tudatos tagadása vagy visszautasítása eretnekségnek számít". Bár magyarázhatnánk mindezt azzal, hogy a piarista szerzetes nincs tisztában az Egyház dogmáival: egyszerűen nem tudja, hogy van dogma az angyalok és az ördög létezéséről. Ám ez aligha feltételezhető egy dogmatika tanárról.

Tény, ami tény: Tőzsér Endre súlyosan téved. Az angyalok és ördögök nem Jézus és a korabeli zsidók "gondolkodásában" szerepeltek, az "akkori világértelmezés" részeként. Nem "az események magyarázásához és leírásához használt narráció" részei ők. Nem "vannak ma is keresztény hívők, akik reális, létező lényeknek gondolják az angyalokat és az ördögöket", és nem igaz, hogy "ez nem jelenti azt, hogy ma nem lehet katolikus hívő az, aki – lelkiismeretét követve - az egykori (ma már nem érvényes) világkép részének tartja őket" (erre a lelkiismereti kérdésre mindjárt visszatérünk). Az alábbiak ugyanis rendre mind az Egyház zsinatainak - kiközösítés terhe mellett kimondott - dogmái, és biztos hitigazságai:

1. Vannak angyalok.
2. Az angyalok teremtmények.
3. Az angyalok az időben, ill. az idővel jöttek létre.
4. Az angyalok tiszta szellemek.
5. Az angyalok mind Isten boldog színelátására voltak hivatva, ezért megfelelő kegyelemben részesültek (biztos).
6. Természetfölötti állapotuk véglegesülése előtt az angyaloknak próbát kellett kiállniuk (biztos).
7. Azok az angyalok, akik a próbát kiállták, nyomban Isten boldogító színelátására jutottak (biztos).
8. A végítéletekig a jó angyalok Isten akaratából részt vesznek a világ kormányzásában (biztos).
9. A jó angyalok gondját viselik az embernek.
10. Minden hívőnek van őrangyala (majdnem dogma).
11. Minden embernek van őrangyala (biztos).
12. A jó angyalokat vallásos tisztelet illeti meg (majdnem dogma).
13. Az angyalok egy része a próbát nem állta ki és végleg elfordult Istentől.
14. A bukott angyalok bűne a kevélység volt (biztos).
15. A bukott angyalok nyomban a bűn után visszavonhatatlanul a kárhozatra jutottak (biztos).
16. Az ős- és eredeti bűn következtében a sátánnak és angyalainak bizonyos hatalma van az emberek fölött.

Visszatérve a szubjektív, lelkiismereti kérdésre, ti. hogy "lehet katolikus hívő az, aki – lelkiismeretét követve - az egykori (ma már nem érvényes) világkép részének tartja" az angyalokat és az ördögöket. Ez a megállapítás csúsztatás. Olyan mintha valaki azzal érvelne a szorzótábla ellen, hogy járhat iskolába az is, aki nem tudja a szorzótáblát. Persze, de azért van az iskolában, hogy megtanulja azt. Aki makacsul nem akarja megtanulni, az megbukik, nemcsak az iskolában, de az életben is. Ilyen az igazság természete, és vallva, hogy a dogmák igazak, a dogmáké is ilyen.

Félelmetes a teológia mai állapota, hogy oktatók megtehetik, hogy az ignoranciát és az ignorálást a szabadság zálogaként ajánlják. Tőzsér Endrének abban igaza van, hogy őszinte tévedésből bárki gondolhat bármit bármiről. Na és? De életformaszerűen ajánlani a tévedést, vagy úgy tenni, mintha a tévedés lelkiismereti szabadságunkban állna, súlyos kártételek, miközben épp neki volna a feladata, hogy a hallgatóit és minket is felvilágosítson az igazságról.

Ferenc pápa az Amoris Laetitia apostoli buzdításának 297. pontjába azt írja (természetesen az AL-ben mond jókat is a Szentatya), hogy Tőzsér Endrének nem szabadna a Sapientián tanítania, sőt, prédikálnia sem volna szabad:

“Természetesen, ha valaki makacsul ragaszkodik valamilyen objektív bűnhöz, vagy olyasmit terjeszt, ami nem egyezik azzal, amit az Egyház tanít, semmiképpen sem veheti a jogot, hogy tanítson vagy igét hirdessen másoknak; ez olyan valaminek az esete, ami elválaszt a közösségtől (Mt 18,17). Az ilyen embernek arra van szüksége, hogy még egyszer meghallgassa az evangélium üzenetét és a megtérésre való felszólítását.”  (AL 297)  

Mindez nem egy izolált eset. Tőzsér Endre a dogmákra is fittyet hányó megnyilatkozása ma szinte tipikus. Tipikus továbbá, hogy a lelkiismeretre hivatkozva minden tévedésből erény kovácsolható egy kis csúsztatással. Csak épp mi ezt nem nyeljük le. Azt gondoljuk, ideje, hogy az ilyen mentalitás erős ellenállásba ütközzön a katolikus hívek részéről. Mindezt azért, hogy végre eljöhessen az igazságban gyökerező új evangelizáció, a fáradt modernista eszmék butító kotyvalékának állandó újramelegítése helyett.

Sajnos kézenfekvő, hogy a következő kellemetlen kérdésünk ez: A Sapientia Főiskola dogmatika tanára szerint mely további dogmákról vélekedhet még úgy a katolikus hívő, hogy a "lelkiismeretét követve - az egykori (ma már nem érvényes) világkép részének tartja őket"? Talán mindenkinek jobb, ha erre meg sem kapjuk a választ...

 

***

 

FRISSÍTÉS 2017.06.17: A Tőzsér Endrével folytatott vitánk a cikkünk megjelenése után is folytatódott a Katolikus Válasz Facebook-oldalán. Ezt, szintén frissítésként, alább közöljük.

A érvek-ellenérvek közé néhány releváns olvasói hozzászólást is beválogattunk, az olvasók nevének és profilképének kitakarásával.

A teljes vita erre a linkre kattintva megtekinthető és (kérjük, a kölcsönös méltányosság, valamint a személyeknek és rangoknak kijáró tisztelet megtartásával) folytatható.

  Katolikus Válasz Szerkesztőség

tozser_vita.png

 

A bejegyzés trackback címe:

http://katolikusvalasz.blog.hu/api/trackback/id/tr5012589343

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Tapsihapsi 2017.06.14. 15:50:11

Ugyanez a kérdés Szegeden már huszonéve is probléma volt...

Tapsihapsi 2017.06.15. 00:39:51

Nagyon sokat tűnődtem ma ezen a témán.

Mozdonyvezető-gyakornok vagyok a MÁV-nál, és az első gondolat, ami megfogant bennem, az volt, hogy ha mi úgy dolgoznánk, ahogy Tőzsér és társai a teológiát művelik, akkor naponta százak, ezrek lelnék halálukat vasúti balesetekben.
Aztán persze árnyaltam a gondolataimat, hiszen ami igaz, az igaz: mi sem gőzössel közlekedünk, újabb és újabb technológiák jelennek meg mind a telekommunikációban, mind a közlekedés lebonyolításában. Meglehet, hogy néhány év múlva a mi munkánk is feleslegessé válik, hiszen teljesen elterjed az önvezető vasút járművek alkalmazása.

Azonban vannak olyan abszolút alapok, axiómák, amelyektől nem lehet eltekinteni. Ilyen például az az alapelv, hogy a vasút célja az emberek és áruk biztonságos továbbítása A-ból B-be. Nem mondhatom tehát, hogy technokrataként eltekintek ettől, és lemondok az emberi élet biztonságáról az innovatív technológia öncélúsága érdekében.

Mindezt a szóbanforgó témára vetítve: a teológus célja, hogy az embereket az üdvösségre segítse. Ahogy a vasutas az embereket A-ból B-be segíti biztonságban, úgy segíti a teológus ugyanezeket az embereket az Isten felé. Igenis lehetnek és kell, hogy legyenek a (pasztorális) teológiában, kánonjogban stb. új "technológiák", de ezek soha nem válhatnak öncélúvá. A teológus nem válhat "technokratává", és nem juthat odáig, hogy az Istenhez tartó emberek "biztonságáról", üdvösségéről lemondjon. A teológia és résztudományainak az újdonságai kizárólag arra vonatkozhatnak, hogy az örök értékeket, melyeket az atyáinktól kaptunk, amelyeket hiszünk, és amelyeket a hitelesen végzett liturgiával megélünk (orthopraxis), valahogy átadjuk az embereknek.

"Technokrata" dogmatikusokat, biblikusokat és liturgikusokat látok, akik görcsösen igyekeznek a tudásukat beleilleszteni és eladni a pozitivista gyökerű tudományfogalomba, elfeledve, hogy a teológia tárgya "nem evilágról való". Nóvumot látok abban a szférában, ahol nincs már illetékessége senkinek sem újdonságot hirdetni.

Nemhogy biztonságban nem érzem már magam ezen a vonaton, hanem időnként azt kell feltételeznem, hogy az a vonat, amire még Budapesten "Siófok" volt kiírva, Székesfehérvárnál gondolt egyet, és Veszprém felé vette az útját. Ha pedig utasként szólok, hogy elnézést, de nem erről volt szó, akkor én vagyok a vaskalapos, aki nem nyitott a "valami új" permanens forradalmára.

A "Valami új" csakis arra vonatkozhat, hogy még gyorsabban, még komfortosabban, még biztonságosabban szaladjon velem a vonat a kitűzött cél (a példánál maradva: Siófok) felé. De attól tartok, hogy itt lassan egész másról van szó, és még én leszek a skizmatikus, ha ragaszkodom az eredeti úticélhoz, és kopogtatom a kalauz vállát, hogy elnézést, de Balatonaliga helyett már Várpalotánál tartunk Veszprém felé...

Tapsihapsi 2017.06.15. 00:52:32

@Tapsihapsi:

P.S.:
...és még valami. A vonaton utazva nyilvánvaló, hogy hinnem kell abban, hogy Péter, a mozdonyvezető az ígért állomásra - Siófokra - viszi a vonatomat. Péternek, a mozdonyvezetőnek azonban nem az a küldetése, hogy Veszprémet Siófoknak nevezve azt mondja, hogy Siófokon vagyunk. mert Veszprém ettől még Veszprém marad, Siófok pedig Siófok. A vasúti közlekedés lényege nem Péterben, a mozdonyvezetőben való öncélú bizalom, hanem az, hogy a célhoz eljussunk. Ehhez persze szükségem van Péter, a mozdonyvezető iránti bizalomra.

Kérem, mondja ezt el valaki Péternek, ha találkozik vele.