Érvek Isten létezése ellen? Ezt válaszold...
2017. december 29. írta: Katolikus Válasz

Érvek Isten létezése ellen? Ezt válaszold...

Alábbi cikkünk a Philosophy and Stuff oldalon megjelent írás alapján készült.

Mint keresztény, és mint filozófia szakos hallgató, egyszerűen megdöbbent a hitvédők hiánya a társaim között. Emlékszem, hogy amikor még magam is ateista voltam, szembeszálltam a hívőkkel és bizonyítékot, valamint nyomós okokat követeltem, hogy elhiggyem, Isten létezik. Jó és azonnali válaszokat akartam, de soha egyet sem kaptam. Mindig tág fogalmakkal válaszoltak: Krisztus irántam, mint személy iránti szeretetéről beszéltek, vagy a tudományos ismereteink hiányát használták fel Isten szükségszerű létezésének megindoklására ("hiányosságok Istene").

maxresdefault_4.jpg

Ma hívőként mégis azt állítom, hogy nincs okunk aggodalomra. Számos rendkívül alapos filozófiai magyarázat van Isten létezésére, amióta a középkori szerzetespap, Szent Anzelm közzétette az Isten létezését tárgyaló első érvelését a XI. században (ezt ma Ontológiai istenérv néven ismerjük).

Mivel én ateista voltam és sokukkal rendszeresen beszélgetek mind a mai napig, ismerem az általános ellenvetéseket, és szeretném felsorolni közülük az első ötöt. Felelni fogok ezekre az ellenvetésekre remélhetőleg rövid és kész válaszokkal, amelyekre mindenki emlékezhet és használhatja őket, mikor legközelebb hasonló ellenvetésekkel találkozik.

1) „Mi Isten létének empirikus bizonyítéka?”

Miért van szükség Isten empirikus bizonyítékára? Miért csak az empirikus bizonyíték elfogadható? Mi az empirikus bizonyítéka annak, hogy az empirizmus a megismerés egyetlen útja? Nincs ilyen, ezért az empirikus bizonyíték követelése körkörös érvelés. Ellenben az empirikus bizonyítékokat abszolutizáló világnézet létjogosultságával, Isten létezésére létezik empirikus bizonyíték. IIyenek a kozmológiai istenérvek: az a tény, hogy a világegyetemnek (tér és idő) kétségtelenül volt egy kezdete a befejezett múltban azt bizonyítja, hogy szükségszerűen létezik egy tér és idő feletti lény, amely ezeken kívül áll, és aki a világegyetemet képes volt létre hozni. Ez csak az egyik része az evidenciának, de az egyik messzemenően legerősebb része.

Ha szükséged van egy gyorslistára, ezeket sorold fel, mint bizonyítékokat/okokat:

  • A világegyetem kezdete. Ha a világban mindennek van kezdete, akkor a világot valami világonkívülinek (természetfelettinek) kellett okoznia.
  • A világegyetem létezik a semmi helyett. Miért van egyáltalán bármi?
  • Világegyetemünk nem létezhetne egy leírhatatlan összhang, finomhangolás nélkül.
  • Objektív erkölcsi törvények létezése (A jót tedd! A rosszat kerüld!). Ennek a törvénynek nincs természetes oka, így egy természetfeletti törvényhozóra utal. 
  • Az életnek objektíve van értelme. Ez tapasztalat. De Isten nélkül mégse lenne.
  • Csak Isten létezése teszi értelmezhetővé a Názáreti Jézust körülvevő történelmi tényeket.
  • Isten létezése tudja végső soron megmagyarázni a tudat létezését, mivel Isten lényegében értelem.

Ha azt mondják, hogy „Ezek nem bizonyítékok!”, kérdezd meg, miért nem cáfolják meg őket. Nem érhetsz el semmit annál, akik aki irracionális és nem akar vitatkozni ezekről a pontokról. Hacsak a szkeptikus egyén nem akarja elmagyarázni, hogy ezek a pontok valójában miért nem bizonyítékok, a beszélgetés többé kevésbé elhal. Keress egy másik kételkedőt, aki hajlandó a vitára.

2) De mi a magyarázat a sok létező rosszra?!

Mivel nehéz tömören összefoglalni a rossz problémájára vonatkozó összes választ, ezért a következőket kell tenned.

Fejtsd meg, hogy a szkeptikus milyen érvelést, gondolatmenetet használ. A világban létező rossz intellektuális problémájára utal (Isten és a gonosz létezésének összeegyeztethetősége) vagy a gonosz érzelmi problémájára (a világban tapasztalt rossz miatt haragszik az Istenre, akiben nem hisz)? Gyakran az utóbbi a helyzet, de ha az intellektuális kételyről van szó, akkor én a következőket mondanám neki válaszként.

Mit értünk azon, hogy „gonosz”? A gonosz létezése – függetlenül eredetétől vagy természetétől – nem annyira Isten létét cáfolja, hanem sokkal inkább leszögez egy központi előfeltételt, premisszát az Isten létét bizonyító moralitás-érvhez, mert leszögezi, hogy létezik objektív erkölcsi jó. A rosszat, vagy gonoszat éppen arról ismerjük meg, hogy ütközik a jóról alkotott elképzeléseinkel. És ha léteznek objektív erkölcsi jó, akkor ebből az következik, hogy Istennek is léteznie kell, vagy legalábbis egy természetfeletti erkölcsi lénynek, akinek a belénk oltott törvényeitől nem tud szabadulni az emberiség, csakis önellentmondások árán. Egyesek úgy címkézték ezt, mint „az ateizmus problémáját”, mert az erkölcsi rosszal való szembesülés intellektuálisan nem Isten létezést kezdi ki, hanem az ateizmus ésszerűségét.

3) „Jézus csak egy tündérmese része volt azokból az időkből, amikor az emberek babonások voltak és szerették a csodákat!”

Ez a szkeptikus okoskodás egyrészt elköveti az "eredet hiba" néven ismert érvelési hibát (ami egy állítás hamis voltát azáltal próbálja igazolni, hogy hiteltelen forrásra vezeti vissza), másrészt hamis is. Több tucat antik forrás van Jézus létezésére és életére, de a legkorábbiak és legmegbízhatóbbak Szent Pál levelei (pl. a Korinthusiakhoz írt első levél) és maguk az evangéliumok. Az evangéliumokat történelmi életrajzként írták, nem kitalált történetek, rögzítik az életét és tanításait ennek a Jézus nevű, első századból való radikális jellemű zsidónak, aki azt állította magáról, hogy Isten Fia. 

Jézus élete, tanítása és halála történeti tények ugyanúgy, ahogy az apostolai mártírhalála is. Ami pedig a csodáit és a feltámadását illeti, ha azok valóban csak babonák lettek volna, az apostolai miért haltak volna meg a saját maguk által kitalált történetekért. Az egyetlen logikus magyarázat, hogy valóban hitték Jézus tanítását. És azért hitték, mert látták a csodáit, és őt magát feltámadása után.

Bővebben arról, hogy Jézus vajon őrült, hazug vagy Isten volt-e, itt olvashatsz.

4) „Na és miért Istenben higgyek, és nem a repülő spagettiszörnyben?!”

Félretéve, hogy milyen lenne egy spagettiszörny, cseréljük fel valami kézzelfoghatóbbra, mint amilyen egy szuperkomputer. Miért higgyek Istenben, mint a világegyetem teremtőjében, semmint egy komputerben? Azért, mert a komputer egy esetleges, véges, fizikai, anyagi tárgy, amely nem szolgálhat a világegyetem okául. Miért nem? Mert a világegyetem térből, időből, anyagból és energiából épül fel, és a világegyetem oka, ami megelőzi a világegyetemet, nem rendelkezhet egyik összetevővel sem. A világegyetem okának határtalannak, időtlennek, anyagtalannak, szükségszerűen létezőnek és személyi tudattal rendelkezőnek kell lennie. A komputer meghatározásánál fogva egy működő, fizikai tárgy, amely anyagból készült és egy komputernek szüksége van időre ahhoz, hogy működjön. Tehát egy komputer szükségszerűen nem lehetett a világegyetem kezdete.

Ekkor lehet, hogy ezt hallod: „Ó, de az én szuperkomputerem nem rendelkezik egyikkel sem azok közül a tipikus tulajdonságok közül, ez egy más típusú komputer, egy szuper-speciális komputer. Ez egy időtlen, végtelen, anyagtalan, örökkévaló komputer, amely létrehozhatja a világegyetemet!” Nos, amit a szkeptikus szuperkomputernek vagy valójában egy repülő spagettiszörnynek hív (amennyiben ő ugyanezt a leírást tulajdonítja neki), akkor ez maga Isten meghatározása.

5) „A vallás felelős a történelem minden háborújáért!”

Ez határozottan hamis, a kételkedők örökké ontják magukból ezt a szlogent, a legminimálisabb bizonyíték nélkül, amely ezt alátámasztaná. Az egyetlen ismert átfogó tanulmányt erről a témáról Charles Phillips és Alan Axelrod írta háromkötetes „A háborúk enciklopédiája” c. művében, amely 1763 hadviselés krónikáját jegyzi fel. Ezeket az emberi történelem során Kr.e. 8000-től Kr.u. 2000-ig vívták. Ezek közül a háborúk közül csak 123 volt vallási természetű, amelyek az összes háború kevesebb, mint 7%-át teszik ki. Számunkra, keresztények számára fontos továbbá megjegyezni, hogy ha leszámítjuk az iszlám nevében elkövetett 66 háborút, akkor a fennmaradó vallási háborúk százaléka több mint a felére, azaz 3.23%-ra csökken. 

Összefoglalva:

Ne engedd, hogy ezek a divatos és félrevezető ateista jelmondatok maradjanak a viták végkicsengései. Az Isten létezéséről szóló irodalom és érvek mennyisége óriási és hihetetlenül mélyre szántó. Számtalan módja van annak, hogy megcáfoljuk az ateizmus állításait és ezt meg is kellene tennünk, ha komolyan és ésszerűen vesszük hitünket. Jó módja lenne ezzel az öttel kezdeni.

Mindazt, ami Isten megismerése elé akadályként tornyosul, minden értelmet hatalmunkba ejtünk, s Krisztus iránt hódolatra kényszerítünk” (2 Kor 10,5).

A bejegyzés trackback címe:

http://katolikusvalasz.blog.hu/api/trackback/id/tr5512811612

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Demeter K. 2017.12.29. 10:27:02

Kedves Szerző,

nem állítom, hogy nem szimpatikus az, amit írt. Kétségtelenül szimpatikusabb, mint amit én most mondani fogok, de kénytelen vagyok leírni azt, hogy kétlem, hogy lenne bármi értelme a cikkhez hasonló írásoknak.

Szó se róla, nem tagadom, hogy az istenhithez vannak olyan utak, amelyek erősebben támaszkodnak a rációra és a tapasztalatra. Azt is elismerem, hogy vannak jelek a világban, amelyek felfoghatóak a ráció és a tapasztalat révén és Isten létére utalnak.

Ennek ellenére mégis úgy látom, hogy Isten természetéből fakadóan nem lehet igazán jól érvelni sem Isten léte mellett sem ellen. Isten ugyanis nem egyike a létezőknek már csak azért sem, mert végső soron semmilyen jelző sem képes őt leírni igazán. Kétségtelenül használunk rá olyan jelzőket, hogy jó, igaz, végtelen stb., de végül mindig oda kéne tenni az ilyen jelzők mellé, hogy bizony ezek csak töredékesen képesek az Isten leírására, hiszen ha az Isten annyi lenne, mint a legtöbb vallásfilozófiai írás istenérveinek kiinduló premisszái, továbbá azt állítjuk, hogy felfogjuk ezeket a jelzőket - ha ugyanis nem tudjuk felfogni őket, akkor igen csak nehéz velük érvelni - akkor ez azt jelenti, hogy Isten felfogható, megérthető. Azonban csak a világ dolgai foghatóak fel a számunkra, azaz Isten egy világi dologgá redukáljuk.

Tehát az ateisták, amikor ezen a módon az Istent tagadják végső soron szalmabáb érvelést hajtanak végre, ti. az Istennek tulajdonított premisszák ad1, nem képesek leírni az Istent, tehát az emberi ráció képére és hasonlatosságára alkotott "istent" cáfolnak meg ad2, jellemzően ezek a premisszák a legtöbb keresztény felekezet "legnagyobb közös osztóira" azaz olyan jellemzőkre utal, amely benne van ezen teológiák közös metszetében. Ez viszont azt jelenti, hogy egyik felekezetnek sem ez az Istenről alkotott képe, csak egy töredéke. Nekem ennek kapcsán mindig eszembe jut Aeropagita Dénes és a negatív teológia, ami természetéből adódóan nem lehet vita tárgya.

Továbbá nevetséges az a gőg, ahogyan Dawkins és a többiek eljátszák, hogy ők itt megcáfolták az Isten létét. Túl a fenti ellenvetéseken, jellemzően egy keresztény, protestáns - tehát Amerikában jellemző - megközelítésből indulnak ki. De szóba se került sem a zsidóság, sem az iszlám, sem a hinduizmus 1000 irányzatának az istenképe és még sorolhatnám a példákat a többi transzcendenssel kapcsolat megközelítésekkel. Persze ez egy keresztény szempontjából általában nem igazán számít, viszont csak jelezni akartam ezen viták hiányosságait.

Ettől függetlenül köszönöm az írást. Nyilván könnyebben használhatóak a legtöbb embernél, mint az én írásom. Az utolsó pontért külön köszönet - már egy ideje ezt a háborús érvet húzzák elő néhányan.

Imre Zakarias 2017.12.29. 15:18:10

Én inkább azt kérdezem: van értelme a "vitának"? Kinek és mit használ? Azt tényként elkönyveltem, hogy minket már gyerekkorunktól kezdve TUDATOSAN, vagyis szándékosan istentagadó életfilozófiával "doppingoltak", keleten a marxista ideológiával, nyugaton a kapitalista maszlaggal, de az eredmény ugyanaz, ELVILÁGIASODÁS, más szóval konkrétan, tömören, modern HITETLENSÉG.
A lényeget éppen KARÁCSONY titkának felismerése, elfogadása tárja fel az őszinte keresők számára. VAN ISTEN, mégpedig EGYETLEN IGAZ ISTEN, akihez hasonló nincs és nem is lesz, és Ő közénk érkezett SZEMÉLYESEN immár kétezer éve, pár évig TESTBEN is, igaz EMBERKÉNT, és igaz ISTENKÉNT is. Ezen utóbbi volta azonban sokak számára rejtve maradt mindmáig. Csak azok számára tárult fel akik TANÍTVÁNYOKKÉNT követték nemzedékről nemzedékre, mint Krisztus Hívők, és eljutottak a SZEMÉLYES KAPCSOLATIG az ISTENNEL, és erről benső bizonyosságuk volt, amit meg is vallottak: MEGTALÁLTUK A MESSIÁST! A következő lépés már tényként következett: Isten gyermekei vagyunk, mert végbe ment bennünk az ÚJJÁSZÜLETÉS természetfeletti misztériuma, és a TITOKZATOS TEST TAGJAIVÁ VÁLTUNK! Erről nem lehet és nem is szabad vitát kezdeni, folytatni SENKIVEL, lelki károsodás nélkül. "Ne dobjátok IGAZ GYÖNGYEITEKET a sertések elé". Ez nem lenézést vagy felfuvalkodást jelent, hanem konkrét eligazítást add, vagyis arra figyelmeztet, jól és helyesen "disztingváljunk", az adott helyzet és körülmények között. Mert csak így tudjuk megkülönböztetni a "báránybőrben öltözött farkasokat" - az ellenség, sátán és démonai földi eszközeit - az "elveszett bárányoktól", akiket ki kell ragadnunk a "bozótból", vagyis az ők hálójukból. Ebben számunkra szintén Urunk kijelentése az IRÁNYTŰ: ENYÉIM ISMERIK HANGOMAT, valamint aki Titeket hallgat, Engem hallgat, aki Titeket elutasít, engem utasít el.
Korunkban a legnagyobb kihívás az, hogy nagyon nehéz megtalálni a HITELES APOSTOLOKAT és tanítványokat - Krisztus követőket - DE, aki keres talál, aki zörget annak ajtót nyitnak és aki kér az kap. A kulcs az ŐSZINTESÉG, a szándék, a vágy tisztasága párosítva a KITARTÁSSAL, állhatatossággal. Ez vezette céljukhoz a "napkeleti bölcseket" le egészen az "egyszerű pásztorokig". Amit nem szabad elfeledni, ISTENÜNK ismeri minden ember legbensőbb titkát is, tehát senki nem tudja becsapni Őt, annál inkább saját magát ámíthatja ideig, óráig, vagyis földi, fizikai haláláig, tovább NEM.

Jakab.gipsz 2018.01.02. 16:12:20

Érvek Isten létezése ellen? Ezt válaszold...

Jó cikk, nagyon jó! De nekem kevés a felkínált válasz.

Azért kevés mert, pontatlanak tartom a téma kérdés formájában történő feltevését, ezért a felkínált válaszok nem lehetnek: szigorúak, teljes körűek és egyértelműek.

Induljunk ki abból az általánosan elfogadott közhiedelemből, hogy isten létezését sem igazolni sem pedig cáfolni nem áll módunkban, a hivatalosan elfogadott tudomány ezt a konszenzust, a millenniumi problémák első pontjára hivatkozva tekinti elfogadott, ténynek.

Ezért a filozófia, ami nem akart a teológiaszolgáló leánya lenni, ma a témát bottal sem meri manapság megpiszkálni, anélkül, hogy a vélemény hatalom, belé nem fojtaná a szót, amit rendszerint, egzisztenciális megsemmisítés követ, egy óvatlan filozófus számára.

A teológia tudománya következtetés képen, Istenről, már lelketlen bio-robotoknak tart előadást. a lélek transzcendentális és szubsztancionális logikai lényegéről. Amire rendre az a válasz érkezik az ateisták részéről, van, nekünk logikai rendszerünk mi a saját logikus gondolkodásunk által létezünk és nincs szükségünk, a ti moralitásotok megértésére sem, mert az csak mese. A moralitás és a szépség az, amiben mi ateisták konszenzusra, jutunk, politikailag korrekt módon.

Tehát a felteendő kérdés így hangzik: rendelhetünk-e, matematikai logikát a morál transzcendens és szubsztancionális aspektusaihoz. Azaz értelmesen megtervezett univerzumban létezünk, olyanban, amely tartalmazza a szépség és a harmónia elvét is, avagy, sem.

A válaszom, egyértelműen és határozottan: IGEN tudatosan és logikusan megtervezett a világmindenségünk. Ezt az állításomat, pedig a legszigorúbb tudományos vizsgálódás keretében is minden kétséget kizáróan be tudom bizonyítani, mind azon által, hogy egyszerű, mint egy faék.
Ezért az egyszerűség okán, a kisiskolások és szakmunkások is megérthetik, mert közkincs, és alap egy új kultúra filozófia az egész emberiség számára.

Hasonlatosan Archimédesz felhajtó erő fogalmához. Ámde mint ahogyan a hajóépítés mérnöki munka amelyet, széles látókörű, gondosan és hosszadalmasan kiképzett mérnökökre bízunk, ilyen módon ezt a felkészítési munkát a keresztény teológia tudománya sem úszhatja meg, amennyiben részese kíván lenni a társadalmi köztudat kialakításának munkájában. (ahonnan tévedésből, kivonult).

Leszögezem éspedig nyomatékosan, eszem ágában sincs, prófétáskodni, mindazonáltal, hogy rühellem a prófétaságot, azért mert nem nekem kell elhinni, egy logika hatékonyságát, ugyanis ez csak alkalmazása során fejti ki a hatását.
Éspedig úgy fejti ki, hogy az ateista tudomány által felhalmozott, (és szőnyeg alá söpört) kérdéseket szépen sorban lépésről lépésre feloldja és ez által a feloldás által, új paradigmára, világlátás és értelmezési módra teszünk szert. Belátható az, hogy ez csak egy munkafolyamat, ahogyan a különböző tudományágak, értem ez alatt, a matematika, elméleti fizika, nyelv-filozófia, esztétika, közgazdaság és persze a teológia tudományának a belső konzisztencia problémáinak a feloldásán szépen sorba megyek ez néhány napos munka.
De csak munka, nincs benne helye miszticizmusnak, mert csak az egyértelműsítésre szükséges rámutatom, ezt nézzétek így egyszerűbb, pl. a (nincs és a semmi fogalmát) értelmeznünk, a matematikusokat pedig nem tudom szavakkal meggyőzni, nekik tételeket kell, (elfelejtett) tételeket, felmutatni. Ezt nézzétek, lássátok meg mert már régen megoldottátok.

Azért érdemes ezt a fáradságos munkát elvégeznünk, mert a kereszténység az újszövetség révén, egy ígéretre épült fel és ezért még nem értheti meg önmaga lényegét sem, sem pedig azokat a sajátságos körülményeket, amelyek a létezését, történelmileg szükségessé tették.

Az ígéret pedig így hangzik,"eljön még e föld népeire az örök béke és boldogság kora, azaz Krisztus mennybéli királysága, és többé ember nem lesz embernek farkasa", vegyük észre ez egy nyelv-filozófiai rejtvény feladvány, amelynek a megoldásán nekünk keresztényeknek kell dolgoznunk. Ezért nem bíznám ateista-zsidó filozófusokra, (Marx és a neomarxisták sisere hadára), a beteljesítését, mert megbízhatatlanok, rossza a tapasztalatok.
A rejtvény lényege pedig egy kérdés megválaszolásában rejlik, „a szabad akaratot kapott ember, hogyan kerülje el az írás és a szó, azaz a dogma és a fatalizmus jelentette csapdákat”. Ez pedig létező probléma, amelyet csak létező oldhat meg.
A kézenfekvő válasz, a teremtőnk olyan módon, hogy már akkor megoldotta, mielőtt mi ezt a kérdést feltettük volna, ez pedig az időutazó paradoxonjának az inverze, fordítottja. Más szóval rá irányította figyelmünket a létezésünk fontosságának a megértésre, ez által kap új értelmet a bölcselet.
Azaz az életértelmét nem kitalálni kell, hanem Isten bölcsessége szerint megélni és ezt a jogunkat senki és semmi sem veheti el.