Hatmilliárd eurós rekordbevétel és különös mércék a német egyházban
2018. január 14. írta: Katolikus Válasz

Hatmilliárd eurós rekordbevétel és különös mércék a német egyházban

2018-01-02_bishop_of_bling.jpgA német Handelsblatt január 1-én megjelent elemző riportja szerint a német katolikus egyház tavaly 6 milliárd eurós rekordbevételt könyvelhetett el, amivel az ország 27 egyházmegyéje mostanra már több, mint 26 milliárd eurós vagyoni tartalékkal gazdálkodhat. Ezzel a német egyház, a Vatikán mellett, a legnagyobb vagyonnal rendelkező katolikus intézmény Európában.

Mindeközben a német egyház létszáma drasztikusan csökken - 2000 óta 2,2 millió katolikus töröltette magát az országos nyilvántartásból - a lap szerint a tavalyi rekordbevétel egyedül a javuló nemzetgazdasági mutatóknak volt köszönhető.

A német katolikus egyház az államtól közvetlen hozzájárulást és adókedvezményeket is kap, a vagyonának nagy része azonban így is a nemzeti egyházadóból származik. A német állami törvények garantálják, hogy minden megkeresztelt és dolgozó felnőtt jövedelmének 8-9%-a automatikusan átutalásra kerül a keresztségének megfelelő egyháznak.

Az egyházadó alól a polgárok hivatalos úton felmentést kérhetnek. A katolikus püspöki konferencia azonban úgy határozott, hogy aki ezt megteszi, attól a továbbiakban megtagadják a szentségek kiszolgáltatását és az Egyház lényegében minden szolgálatát. XVI. Benedek pápa egy 2016-os interjújában ezt a gyakorlatot "irgalmatlannak" nevezte.

Miközben a nemfizető hívektől megtagadják az Oltáriszentség vételét, a német püspöki kar elsők között nyitotta meg a szentáldozás lehetőségét a polgári úton újraházasodott elváltak előtt. A püspöki kar instrukciója szerint az ilyen párok saját lelkiismereti döntést hozhatnak arról, hogy akár szexuális önmegtartóztatás nélkül is kérik az Oltáriszentség kiszolgáltatását. A német egyház papjainak az ilyen párokkal szemben csak a lelkiismeret formálásában van kötelezettsége, az Oltáriszentséget azonban már nem tagadhatják meg tőlük.

Ezzel éles ellentétben a német püspöki kar semmiféle lelkiismereti döntésre nem ad lehetőséget az egyházi adót nem fizetők számára, tőlük az áldoztatóknak mindenképpen meg kell tagadnia az Oltáriszentséget. Igaz ez azokra is, akik úgy döntenének, hogy a jövedelmük 8-9%-át megélhetési okokból nem nélkülözhetik, ahogy azokra is, akik a hitben és erkölcseiben is bomló német egyházat lelkiismereti okokból nem támogatnák.


Limburg "luxuspüspöke"

A Handelsblatt cikke külön foglalkozik Franz-Peter Tebartz-van Elst-tel (lásd a cikkünk kezdőképén), Limburg egyházmegye korábbi püspökével, aki arról vált országosan ismertté, hogy a saját püspöki rezidenciájának felújítására 31 millió eurót (mintegy tízmilliárd forintnak megfelelő összeget) költött el. A püspök 15 000 eurót fizetett egy egyedi tervezésű fürdőkádért, 350 000 eurót bejárható ruhásszekrényekért, 19 000 eurót egy belső fűtéssel megépített kültéri gyalogösvényért, valamint 213 000 eurót egy aranyhalas akváriumért. A költekezés miatti felháborodás olyan nagymértékű lett Németországban (a Handelsblatt cikke szerint kimutatható hatással az egyházadóról leiratkozók számában is), hogy 2013 októberében Ferenc pápa a püspököt felfüggesztette a hivatalából. Az egyházmegye jelenlegi püspöke a drágán felújított rezidenciára beköltözni sem volt hajlandó.

A "luxuspüspök" sorsa a továbbiakban, már a közfigyelemtől távol, meglehetősen furcsa módon alakult. Ferenc pápa 2014 decemberében Tebartz-van Elstnek kúriai kinevezést adott, 2015 márciusi hatállyal delegálva őt az Új Evangelizáció Pápai Tanácsába. A még XVI. Benedek pápa által létrehozott pápai tanácsnak épp az a feladata, hogy elősegítse az evangelizációt olyan országokban, ahol a keresztény hittől elforduló hívők száma emelkedett az elmúlt időszakban (mint pl. Németországban, Tebartz-van Elst püspök botránya miatt is). A pápai tanács tagjaként Tebartz-van Elst jelenleg a katekézisért (hitoktatásért) felelős nemzetközi tanács megbízott tagja.

A limburgi egyházmegye Ferenc pápa által kinevezett apostoli adminisztrátora, Manfred Grothe püspök, az egyházmegye több más egyházi hivatalnokával együtt még 2015-ben is arra kérte a Vatikánt, hogy indítsanak eljárást Tebartz-van Elst püspökkel szemben, és vonják őt felelősségre a költekezéséért. Tebartz-van Elst ügye 2015 szeptemberében azonban hivatalosan is lezárult, amikor a Szentszék Grothe-val, a Püspöki Kongregációval, valamint a vatikáni államtitkársággal folytatott egyeztetések után úgy döntött, nem indít jogi eljárást a korábbi limburgi püspökkel szemben.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.