Megérteni a "bolondmisét" - Válasz Gégény Istvánnak
2018. február 13. írta: Katolikus Válasz

Megérteni a "bolondmisét" - Válasz Gégény Istvánnak

A SZEMlélek blog főszerkesztője, Gégény István "Ez a misehagyomány megértésre hív, vagy megbolondít" címmel válaszcikket írt a Katolikus Válasznak az aacheni egyházmegyében tartott ún. "bolondmiséről" szóló tudósítására, valamint Barsi Balázs ferences szerzetes atya ehhez fűzött kommentárjára.

Az alábbiakban a főszerkesztő tévedéseire és csúsztatásaira reagálunk.

carnival-mass-aachen7.jpg(1) Gégény István a cikke információit és kezdőképét is ebből a videóból vette; a videó Rottenburg városának 2017-ben tartott bolondmiséjéről tudósít. Ebben a videóban hangzik el (00:49-től), hogy maga a télbúcsúztató fesztivál a 15. századtól létezik (vö. "a középkorból származó"). Ugyanennek a videónak azonban rögtön az elején (00:03-tól) szerepel az az információ is, hogy maga a bolondmise "több, mint 30 éves hagyomány", vagyis azt csak az 1980-as években kezdték el. Gégény István cikke ennek ellenére mégis azt a hamis benyomást kelti, mintha maga a bolondmise lenne a középkor óta létező hagyomány Németországnak ebben a térségében.

(2) A SZEMlélek főszerkesztője a tavaly elhunyt Joachim Meisner bíboros egyik fényképét használta fel, hogy azt sugallja, mintha a bolondmise megbotránkoztató modern "hagyományát" az Egyháznak ez a jó pásztora is követte volna. Gégény István ezt a képet erről az oldalról vette át (a képlistában a 26.). A felvétel a 2014. évi kölni karnevál alatt készült, és azon a bíboros a karnevál három "kabalafigurájával" (az ún. "triumvirátussal") szerepel, akiket 1870 óta minden évben más személyek játszanak el. Valóban Meisner bíboros volt az, aki 2014-ben a karnevál ünnepi szentmiséjét bemutatta. Szerencsére ez a szentmise azonban teljes (másfél órás) terjedelmében megtekinthető az ezen a linken található videófelvételen. A Meisner bíboros által celebrált szentmise így közvetlenül összehasonlítható az idén megtartott aacheni "bolondmise" felvételével.

(3) A Meisner bíboros által celebrált (a köznyelvben "Narrenmesse" néven ismert) szentmiserítus csupán néhány évtizede engedélyezett a sváb-alemanni térség sok évszázados hagyományokkal bíró farsangi fesztiválján. Az engedély azonban csakis e népcsoport e fesztiváljára, és csakis a következőkre szól (lásd itt):
- a szentmise bizonyos zenei részletei a hagyományos orgona helyett rézfúvós hangszerekkel is játszhatók;
- a hívek részt vehetnek a szentmisén a karnevál hagyományos ún. "Häs" jelmezében - de csak abban, és nem akármilyen jelmezben! -, a jelmez (amúgy tartozék) maszkját a templomban azonban nem viselhetik;
- a szentmise celebrálója a homíliát tarthatja rímekben és/vagy a népcsoport saját dialektusában beszélve;
- a szentmisén a hívek könyörgéseit a "Häs" jelmezt viselők is felolvashatják.
A fentieket Meisner bíboros szabályosan celebrált ünnepi miséje tökéletesen szemlélteti, és mindezek éles ellentétben állnak az aacheni és más német városokban celebrált "bolondmiséken" látottakkal.

(4) Botrányos bolondmiséket ma Németország több városának több templomában is tartanak, az évnek ebben az időszakában tartott mindenféle télbúcsúztató karneválok alatt. Ezek a szentségtörő összejövetelek az elmúlt néhány évtizedben jelentek csak meg Németországban. A legrégebbiek az 1980-as évektől datálhatók (pl. az aulendorfi "bolondmise" kezdőéve 1981). Az idei aacheni bolondmise azért vált nemzetközileg elhíresültté, mert a helyi "triumvirátust" először játszotta két katolikus pap és egy evangélikus lelkész, akik az egyházi szolgálatuk miatt jobban a médiafigyelem középpontjába kerültek (a szerepvállalásukkal önmagában semmi baj nincs). Sokan, külföldi katolikusok így szembesültek a német bolondmisék létezésével, és épp ez az aacheni mise különösen is megbotránkoztató lett, a tiritarka jelmezeken és cirkuszon túl lenge öltözékű táncoslányokkal a szentélyben, a papi cölibátus elleni prédikációval, és olyan evangélikus résztvevőkkel, akiknek tudatosan és büszkén kiszolgáltatták az Oltáriszentséget. Reméljük, mondanunk sem kell, hogy ezekre nemhogy engedély nem létezik, de kifejezett egyházi tiltás alá esnek.

(5) Pontosan ilyen botránykeltő "bolondmise" ("szamármise" néven) valóban létezett a középkorban is, ugyanígy télbúcsúztató karneválok részeként. Ezeket szándékosan és tudatosan csinálták botránykeltőre, erotikus tartalommal fűszerezve. A "hagyományt" Franciaországban kezdték el, az első feljegyzések róluk a 13. századból származnak, a szentségtörő bohózat pedig helyi egyházakban fordult elő. Épp a botrányosságuk miatt Róma a 15-16. század fordulóján betiltotta ezeket. A gyakorlat meg is szűnt, és négy-öt évszázadnak kellett eltelnie, hogy a haldokló német egyházban ezt, kétes céllal, újra elővegyék.

(6) Ahogy azt a Barsi Balázs atya kommentárját közlő bejegyzésünkben is jeleztük, az atya a súlyos, drámai szavait nem pusztán az aacheni bolondmise kapcsán, hanem egyúttal a német egyház állapotáról szóló híradásaink ismeretében fogalmazta meg. Tisztelettel kérjük ennek figyelembevételét.


Katolikus Válasz Szerkesztőség

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Never 2018.02.13. 23:11:06

A karneváli szokások helyenként mások. Érdemes lenne az első Wikipedia-találat lefordításán túl, mélyebbre is menni. Ehhez ajánlom például Paul Lehmann, a müncheni egyetem professzora 1922-ben kiadott könyvét a középkori paródiák tárgyában, amelyben külön fejezetet szentel a bolondmiséknek.

archive.org/details/dieparodieimmit00lehmgoog

Never 2018.02.13. 23:17:29

Hasonlóan informatív forrás lehet a "Deutsche Kultir- und Sittengeschichte" 1-3 kötete, amelyben a középkori bolondmisék hagyományát elmagyarázza, összekötve azt a kereszténység megjelenését megelőző saturnáliákkal és hasonló népi ünnepekkel. Érdemes elolvasni, mert sokat hozzátesz a kialakulás történetéhez és a részletesen leírja a középkori bolondmisék lefolyását:

books.google.hu/books?id=q4qnCwAAQBAJ&pg=PT150&lpg=PT150&dq=narrenmesse+mittelalter&source=bl&ots=wrxqAmdqTU&sig=B3dcNe-vECTez5Qvci0I3M7M6-E&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiO-uiU86PZAhXCPxQKHczWA_MQ6AEIZjAM#v=onepage&q=narrenmesse%20mittelalter&f=false

Árpa Jankó · http://serteperte.blog.hu 2018.02.14. 08:30:30

Eredetileg középkori francia szokás volt a Bolondok Ünnepe, melynek sajátos szertartásait a templomban tartották Szent István napján (december 26.), Szent János napján (december 27.) és az Aprószentek napján (december 28.).
serteperte.blog.hu/2016/07/04/korhelyhetfo

Terézágyú 2018.02.14. 09:12:05

Na, majd mi itt Magyarországon megmondjuk, hogy mit csináljanak és mit ne csináljanak a németek.

Gondolom most sokan visszacsinálnák a rendszerváltást, ahol (kimondva-kimondatlanul) olyan szabadságot és jogokat akartunk, mint a (nyugat)németeknek van... Hát most kiderült, hogy nekünk ez a szabadság nem köll, mi nem karunk olyat, és nekik se legyen olyanjuk.

Terézágyú 2018.02.14. 09:52:40

Az is jellemző, hogy ez a probléma éppen most merül fel itt nálunk, amikor éppen rühelljük a libsi németeket és merkelt (ugye minő véletlen?) - holott a cikk is írja, hogy 30 éve így csinálják...

Jakab.gipsz 2018.02.15. 08:13:01

@Terézágyú: Ezek szerint a németek harminc éve kezdtek el-hülyülni.