Német bíboros: A homoszexuális párok megáldása "szentségtörő" lenne
2018. február 14. írta: Katolikus Válasz

Német bíboros: A homoszexuális párok megáldása "szentségtörő" lenne

1000-cardinal_paul_josef_cordes_810_500_55_s_c1.jpgNem minden német egyházi vezető ért egyet Reinhard Marx bíborosnak, a német püspöki konferencia elnökének és Ferenc pápa tanácsadójának azon felvetésével, hogy az Egyház jóváhagyhatná, hogy helyi lelkipásztorok ceremoniális keretek között adják az Egyház áldását azonos nemű személyek párkapcsolataira. Marx bíboros erről egy február 3-ai rádióinterjúban nyilatkozott.

Február 7-én egy német bíboros válaszolt Marx bíboros ötletére. Paul Josef Cordes bíboros, a Cor Unum Pápai Tanács korábbi elnöke egy írott kommentárjában fejezte ki tiltakozását; a kommentár az ausztriai katolikus weboldalon, a kath.net-en jelent meg.

"Marx bíboros felvetése figyelmen kívül hagyja Isten világos kinyilatkoztatását" - írja Cordes bíboros. "Az Egyházat a lelkipásztori gondoskodásában köti a Szentírás, és annak az Egyház Tanítóhivatala általi értelmezése." - teszi hozzá. A bíboros ebben Szent Pál rómaiakhoz írt levelére utal (Róm 1,18-32.), ahogyan azt a német teológus Heinrich Schlier 1977-ben megjelent Der Römerbrief című könyve, a Hittani Kongregáció 1975. december 29-én kiadott nyilatkozata, valamint a Katolikus Egyház Katekizmusának 2357. pontja értelmezik, "elismerve az Egyház kötelező előírását". Cordes hozzáteszi: "Marx még csak meg sem említi, hogy a homoszexualitás mindig ellentmond Isten akaratának."

Cordes bíboros a homoszexuális párkapcsolatok megáldását "ijesztően naívnak" nevezi. Azt írja:

Aki csak egy pillanatig elgondolkodik ezen, felismerheti az érintettek valódi szándékát. [...] Itt a személyek nem Isten segítségnyújtását óhajtják önmaguk számára, hanem ehelyett a kérésükkel azt célozzák, hogy a homoszexuális életvitelük elismerést, elfogadást, és egyházi igazolást kapjon.

A német bíboros ehhez hozzáteszi: "Egyházi áldás egy olyan párkapcsolat megerősítésére, amely Isten akaratával ellentétes? Ez valóban szentségtörőnek tűnik."

Cordes bíboros szerint Marx "itt összekeveri a lelkipásztori gondoskodás elvét az érzelmi elfogadás egy formájával". A bíboros ebben "a szituációs etika egy új változatát" látja, és megerősíti, hogy "Azok a dolgok, amelyek ellentétesek Istennel ["Gottwidrigkeiten"] (ti. "intrinsice malum" - belsőleg rosszak), mindig bűnösek."

A bíboros a kommentárját erős konklúzióval zárja:

És mi van az "egyedi esetekkel" - adjunk bátorítást a maffiózók ténykedéseire? Adjunk lelkipásztori gondozást az abortuszokat végző orvosoknak? Végső soron melyik egyházfi olyan merész, hogy több megváltást remél a zavaros "könyörületétől", mint Isten akaratának követésétől? Melyik szolga okosabb a Mesterénél? Akárhogyis, Szent Ágoston egy kijelentése rámutat a bíboros korlátaira: "Szeressétek a vétkezőket, de utálattal küzdjetek a vétkük ellen! Önhittség nélkül merítkezzetek meg az igazság birtoklásában, és harcoljatok érte szelídséggel és jósággal." (Szent Ágoston, Contra litteras Petiliani, 1,31)

Nem ez az első alkalom, hogy Cordes bíboros vitába száll Marx bíborossal. 2015-ben Marx bíboros büszkén jelentette ki, hogy a világ helyi katolikus egyházai példaként tekintenek a német egyházra. Válaszként Cordes bíboros arra hívta fel Marx bíboros figyelmét, hogy nehezen elképzelhető, hogy a világ bármely helyi egyháza is példaként tekintene Németországra, ugyanis (a bíboros szerint) a német egyházban már alig lehet megtalálni a természetfeletti hit nyomát. "Éppen ezért, semmi okunk nincs arra, hogy magunkat és a hitünket más országok egyházai elé állítsuk." - írta akkor egy nyílt levelében Cordes bíboros.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Wildschwein 2018.02.15. 10:09:23

Végre egy normális, egy egyházi vezetőhöz méltó megnyilatkozás a német katolikus egyházból.
Kérdés persze, hogy házon belül (mondjuk a püspöki konferencia ülésein)hogyan intézik el azt, amikor az egyik püspök szentségtöréssel vádolja a másikat. (Még ha egyébként teljesen nyilvánvalóan igaza is van.)