Gégény István az LMP fizetett embere (volt?)
2018. február 15. írta: Katolikus Válasz

Gégény István az LMP fizetett embere (volt?)

A SZEMlélek blog főszerkesztője 2017-ben közel 700 ezer forintért segítette a háttérben szerződéses tanácsadóként a párt országgyűlési frakcióját.

lmps_gegeny.jpg"Számolatlanul szórta a közpénzt marketingre és tanácsadókra az LMP-frakció 2017-ben" - ezzel a címmel közölt leleplező riportot a 168 Óra 2018. január 19-én. A hetilap ezt dokumentumok és számadatok alapján állítja, miután az Országgyűlés Hivatalától kikérték és tételesen megvizsgálták valamennyi parlamenti párt képviselőcsoportjának összes 2017-es szerződéskötését.

A riport szerint a liberális "ökopárt" "szinte végtelen számú tanácsadói megbízásának összértéke meghaladta a 87 millió forintot". A 168 Óra szerint a "Lehet Más a Politika" (LMP) mindössze hatfős parlamenti frakciója ezzel több közpénzt költött magára tavaly, mint pl. a 17 főből álló kereszténydemokrata frakció.


A SZEMlélek blog főszerkesztője is az LMP fizetési listáján

Ahogy az a riportból kiderül, a SZEMlélek "értékmagazin" elindítója és főszerkesztője, Gégény István is szerepel az LMP-vel leszerződöttek között. A 168 Óra által feltárt dokumentumok alapján Gégény a 2017-es év első hat hónapjában az LMP "kommunikációs tanácsadója" volt, amiért két szerződéssel elköteleződve a párt mellett, összesen 681 ezer forintot kapott. Ahogy a lap rámutat, a szerződésekben nincs feltüntetve, hogy a SZEMlélek főszerkesztője milyen témában és milyen tanácsokat adott a liberális pártfrakciónak, így az sem derül ki pontosan, hogy a tanácsadás valóban a kommunikációra korlátozódott-e, ill. ha igen, miben és kik felé.

Bár a hír január 19-e óta olvasható a 168 Óra internetes oldalán, az a párt aznap kirobbant másik tanácsadói botránya miatt teljesen visszhangtalan maradt (csak a zoom.hu számolt még be róla, ők is Gégény említése nélkül). A leleplezésre azóta Gégény István és a SZEMlélek blog sem reagált - ahogy a blog főszerkesztője korábban is folyamatosan titkolta a közte és a párt között fennállt szerződéses kapcsolatot, mi több, a munkásságában igyezett a pártoktól való teljes távolságtartás látszatát kelteni.

Gégény István és blogja ugyanis egységesen képviseli és üzeni azt minden kereszténynek: "politika (mint közélet) igen, pártpolitika nem"! Január 16-ai kommentárjában, amelyben a hódmezővásárhelyi esperest korholta azért, mert a helyi választások előtt az egyházközösségét a kormánypártok támogatására buzdította, Gégény Ferenc pápát idézte abban, hogy keresztényként miként szabad résztvenni a politikában: "A keresztényeknek az a feladata, hogy visszaadják a politikai élet méltóságát: úgy értve a politikát, mint a közjóért végzett rendkívül fontos szolgálatot, nem pedig hatalomszerzést". A főszerkesztő a következő mondatban rögtön hozzátette: "A pártpolitikát azonban hagyjuk meg a pártoknak, politikusoknak, jelölteknek, a pártpolitikai élet képviselőinek, a pártpolitika mindent leuraló terepén!"   [Gégény egy nappal korábban a HírTV-ben még lemondásra szólította fel az esperest, és a katolikusok nevében bocsánatot kért, amiért a pap pártpolitikai iránymutatást adott "a szentmise keretében" (a pap felszólalása egyébként szentmisén kívül történt).]

 

Hírértékű a leleplezés - de csak ha az LMP csinálja

Szemben az LMP leleplezett költekezéseivel kapcsolatos hallgatásával, amelyben pedig ő maga érintett és megnevezett, Gégény István 2016-ban még fontosnak érezte beszámolni arról a SZEMlélek blogon, hogy az LMP-s képviselő Hadházy Ákos hasonló adatkikéréssel gyanús, nagyösszegű költéseket talált a Magyarországi Református Egyház egyes egyházkerületeinél.

Ahogy a főszerkesztő cikkéből kiderül, Hadházy Ákost ő maga kereste meg az ügy kapcsán, hogy azután részletesen beszámolhasson a SZEMlélek olvasóinak a reformátusok állítólagos szerződéskötéseiről. Gégény a cikkében fontosnak érezte leszögezni Hadházyról, hogy a politikust "aligha vallásellenes érzület hajtotta a gyanítható visszaélések felkutatásában", mivel "hitre törekvő embernek tartja magát", aki egy református gyülekezetben kántori szolgálatot is végez. Az LMP-s képviselő reformátusokkal szembeni vádjairól pedig azt írta: "nem alaptalan támadásnak tűnik a mostani tényfeltárása", mivel Hadházy az evangélikus egyházat legalább nem vádolta meg gyanús szerződéskötésekkel. Ugyanitt Gégény konkrétumok nélkül tolmácsolta a pártpolitikus azon állítását is, hogy Hadházy "igen sok egyéb panaszt is hallott egyházakon belüli korrupcióra", amelyeket bizonyítani ugyan nem tud, de a cikk alapjául szolgált szerződések Hadházy szerint "viszont elég beszédesek".


Hiteles kereszténység

Hasonlóan képviseli azt is következetesen a SZEMlélek blog - leginkább Beer Miklós váci püspököt visszhangozva -, hogy a kereszténységet helytelen "külsőségekkel" képviselni, ehelyett inkább minden kereszténynek úgy kell élnie, hogy a hitére mások rákérdezzenek. [Megjegyezzük: ironikus, hogy Gégény a Beer Miklóssal tartott SZEMlélek "vitaestjén" arról érdeklődött a püspöknél, hogy a politika "próbálja-e befolyásolni az egyházi vezetőket" - holott ezt pl. saját magától és az LMP frakciótól közvetlenül is megkérdezhette volna.]

Ugyanezt a gondolatot fogalmazta meg interjújukban a Gégény István által 2017. júniusában megszólaltatott LMP-s országgyűlési képviselő, Ikotity István is, amikor azt mondta:

Keresztény ember vagyok és egy párt politikusa. Úgy igyekszem politizálni, hogy ne beszéljek a hitemről, hanem megkérdezzenek róla. Ahogy most te is teszed.

Ikotity és Gégény itt csupán arról nem tájékoztatta az interjú olvasóit, hogy Gégény István épp az interjú készítésének időszakában szerződésben állt az LMP országgyűlési frakciójával, és komoly pénzösszeget tudhatott magáénak azért(?), hogy az "úgy politizálni igyekvő" Ikotityet a hitéről "megkérdezze".


Pártpolitikáért szerkesztői felfüggesztés

Hasonló kontraszt feszül Gégény titkolt pártpolitikai szerepvállalása, és a SZEMlélek blog korábbi szerkesztőjének, Lukácsi Katalinnak a január 18-án (egy nappal a 168 Óra leleplezése előtt) hírül adott távozása között.

Lukácsi ugyanis arra hivatkozva hagyta abba az "értékmagazin" szerkesztését, hogy meg nem nevezett (ellenzéki) pártok szolgálatába áll, ami (a "politika igen, pártok nem" szemlélekes elvből adódóan) nem fér össze a SZEMléleknél betöltött szerkesztői munkájával - annak ellenére sem, hogy a SZEMlélek előtt a KDNP-ben aktív hölgy világossá tette, hogy az új feladatait pártokon kívül maradóként látja majd el: "Átimádkozott hivatásom azonban újra a pártok közé szólít, még ha egyelőre nem is egy párt tagjaként, így a SZEMlélek értékmagazinnak búcsút intek."

A SZEMlélek nevét használva ugyanott a bejegyzés ismeretlen szerkesztője (valószínűleg Gégény) is megerősítette az értékmagazin szigorú elvét: "Mivel a SZEMléleken figyelemmel kísérjük a közélet témáit, ám pártpolitizálásban nem veszünk részt, Katalin további útja egyben itteni szerzői tevékenységének felfüggesztését is eredményezi."

Nem világos, hogy Katalin valamely pártot segítő, ám párton kívüli szerepvállalása miért járhatott az ő "szerzői tevékenységének felfüggesztésével", miközben Gégény István fizetett, szerződéses viszonya az LMP-vel nem eredményezte ugyanezt - vagy legalább a szigorú "elvek" őszinte és nyílt felülvizsgálatát.


Lehet Más az Egyház: LMP-s szócsövek az egyházak felé?

Nem a szemlélekes Gégény István az egyetlen, aki szemlélet- és véleményformálóként lép fel a keresztény egyházak és híveik felé, titkolt LMP-s szerződésekkel a háta mögött. A 168 Óra riportja szerint ugyanis az LMP szerződött tanácsadói között volt Gégény István mellett Soós Eszter Petronella politológus is, aki hét hónapon át összesen 1 millió 514 ezer 862 forintért segítette a pártfrakció kommunikációs tevékenységét.

Soós a "katolikus" teológusnővel, Perintfalvi Ritával vezet rendszeres beszélgetős műsort "Biblia, politika, misztika" címmel a Heti TV zsidó közösségi televíziós csatornán, ahol Perintfalvival együtt "szakértik meg" minden héten a katolikus egyház aktuális híreit, korunk katolikus egyházát, és Ferenc pápaságát. Igaz, az egyházi ügyekben való megszólalásai mellett Soós Franciaország-szakértő is, elképzelhető tehát, hogy a politológusnő mindvégig francia ügyekben való megszólalásaiban segítette csak az LMP frakció "kommunikációját".


Nyitott kérdések Gégény István és a SZEMlélek blog felé

Mindenekelőtt őszinte lenne Gégény István részéről, ha a SZEMlélek blog olvasóközönsége előtt legalább így, utólag elismerné az LMP-vel kötött szerződései tényét, és tájékoztatná őket e szerződések részleteiről. Hasonlóan őszinte lenne, ha a főszerkesztő azt is világossá tenné, hogy a fizetett pártpolitikai szerepvállalásáról tájékoztatta-e a SZEMlélek többi szerkesztőjét (köztük pl. az elveiben következetes Lukácsi Katalint), és hogy e szerkesztők ennek tudatában képviselték-e mostanáig nyilvános fórumokon a SZEMlélek közélettel és pártpolitikával kapcsolatos elveit.

Mint keresztény fórumokon véleményformálóként megjelenő közszereplő, Gégény István pártpolitikai szerepvállalása - különösen a választások közeledtével - azonban ennél több kérdést is felvet, amelyeket bátorkodunk felé így, nyílt fórumon feltenni (azért is, mert más kérdésekkel szerkesztőink és olvasóink is fordultak már hozzá többször a privát fórumain, de ezekre rendre kitiltásokkal és törlésekkel reagált).

Mivel a 168 Óra szerint nem derül ki a szerződésekből, hogy az LMP szolgálatában Gégény milyen tevékenységet folytatott, kérdeznénk tőle: mégis miért és mire juttatott az LMP pártfrakciója neki közel 700 ezer forintnyi közpénzt? Van-e bármilyen köze ezeknek a kifizetéseknek a SZEMlélek blogon megjelent véleményekhez és tartalmakhoz? Mint egyházi médiaszemélyiség, kiadott-e Gégény bizalmas információkat a pártnak egyházi személyekről és belügyekről, amelyeket az LMP a kampányában és politizálásában a saját céljaira használhat fel? [Gégény épp a szerződéses időszaka elején, 2017 januárjában nyíltan beszélt arról, hogy tudomása van az Egyházban "sok szőnyeg alá söpört problémáról", amelyekről "eddig is volt szó, de kizárólag háttérben vagy csak bizonyos asztaloknál", és hogy most az ő munkájával "nyílt egy rés, egy csatorna, amelyen ezek végre áramolhatnak".]

Egyáltalán: hogyan alakult ki a pártoktól állítólag távolságot tartó Gégény és egy ellenzéki párt között ilyen szoros kapcsolat? És miért volt szükség arra, hogy a főszerkesztő ezt ilyen hosszú időn keresztül titkolja?

Továbbá: fennáll-e továbbra is valamilyen szerződéses viszony Gégény István és az LMP (vagy más párt) között? Végez-e a bevándorláspárti, LMBT-párti, és abortuszpárti politikai formáció továbbra is (legalább informális) egyeztetést az egyházközeli SZEMlélek bloggal?

A választásokhoz közeledve szándékozik-e a SZEMlélek "értékmagazin" segíteni az LMP vagy más párt kampányát? Ha igen, nyíltan, vagy továbbra is titokban és burkoltan teszik ezt majd?

Amennyiben a kérdéseinkre választ kapunk, az olvasóinkat erről tájékoztatni fogjuk.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sassi_ 2018.02.16. 01:46:02

Ez szerintem a kontextust is figyelembevéve nem szerencsés megfogalmazás volt:

[...]"bevándorláspárti, LMBT-párti, és abortuszpárti "[...]

Nem azzal kapcsolatban hogy az LMP-re mint politikai közösségre igazak-e ezek a kijelentések, mondanivalóm szempontjából ez lényegtelen.

Hanem mert keresztény szempontból nem egy kategória a három.

Az utóbbi kettőről ugyanis nem szabadna vita legyen katolikusok között. (vö: www.lifesitenews.com/news/pope-benedict-xvi-on-what-should-be-the-principal-focus-for-catholic-voters )

Míg az (akár gazdasági) migrációról legitim vitát lehet(ne) folytatni.