A levélbotrány után - Msgr. Dario Viganò és a vatikáni médiareformok
2018. április 28. írta: Katolikus Válasz

A levélbotrány után - Msgr. Dario Viganò és a vatikáni médiareformok

"Senki sem tudta, kicsoda Viganò. Sokan közülünk megkérdőjelezték a kinevezését."

Az alábbiakban a Church Militant sajtószemléjét közöljük rövidített és szerkesztett formában, amelyet a katolikus híroldal a vatikáni Kommunikációs Titkárság vezetője, Dario Viganò március 21-ei lemondása kapcsán közölt. Mint emlékezetes, Viganò azután kényszerült lemondásra, hogy kiderült: XVI. Benedek emeritusz pápa egy neki válaszként küldött magánlevelét Ferenc pápa és az ő teológiájáról szóló új kötetsorozat reklámjához használta fel, ráadásul manipulatív szerkesztéssel.

Az előzményekért az alábbi cikkeinket ajánljuk elolvasásra:
- XVI. Benedek: "Én ne érteném a mai keresztények élethelyzetét? Ostoba előítélet!"
- Megvan XVI. Benedek pápa teljes levele
- Manipulálta a Vatikán a Benedek pápa levelét bemutató fényképet
- Hivatalos közleményt adott ki a Vatikán Benedek pápa leveléről
- Lemondott a levélbotrány miatt a Vatikáni Kommunikációs Titkárság vezetője

2018-04-01-vigano.jpgMsgr. Dario Edoardo Viganò, a szentszéki Kommunikációs Titkárság vezetőjének lemondása a "levélbotrány" kapcsán bepillantást engedett a vatikáni médiareformok és Róma egyik legbefolyásosabb embere körüli vitákba. Viganò hirtelen felemelkedése az egyik szentszéki dikasztérium prefektusi rangjára - a Vatikán-szakértő Sandro Magister szerint - egyike "a római kúria legegyedülállóbb eseteinek az elmúlt 150 évben". A monsignor személyében ugyanis - ahogy Magister írja - egy egyszerű pap lett "a szentszék kommunikációs rendszerének cárja".

Annak ellenére, hogy a Ferenc pápa belső köreibe tartozók (vagy ahogy az olasz sajtó hívja őket, az "ultrabergogliánusok") között is számos ellensége akad, még a XVI. Benedek pápát kihasználó levélbotrány sem tudta megingatni Ferenc pápa bizalmát Viganòban. Mindössze három találkozó elég volt Ferenc pápa meggyőzésére, hogy fogadja el Viganò lemondását a Kommunikációs Titkárság éléről, majd azonnal ki is nevezze őt ugyanoda, egy külön a számára létrehozott új ("assessore", vagyis tanácsosi) pozícióba - amivel valójában a pápa csak újra megerősítette a Titkárságon Viganò fennhatóságát.

Viganò kivételes befolyása megosztotta és szembefordította egymással Ferenc pápa közvetlen híveit is. Az egyik csoport Viganò védelmében egyenesen ellentámadásba lendült; köztük volt az "Olaszország James Martinjának" nevezett Mauro Leonardi atya, aki a levélbotrány miatt támadott Viganòt egyenesen a kivégzői előtt álló Krisztushoz hasonlította.

A monsignor egy másik heves védelmezője Alberto Melloni, a (II. Vatikáni Zsinat liberális értelmezését erőltető) "bolognai iskola" prominens képviselője lett, aki azzal a narratívával próbálkozott, hogy Viganò a levélbotránnyal valójában csak "Ratzingert védte". Melloni ugyanitt azzal is megvádolta XVI. Benedek emeritusz pápát, hogy úgy viselkedik, mint aki még mindig a Vatikán vezetőjének tekinti magát.

A legdurvább reakcióra a liberális liturgista Andrea Grillo ragadtatta magát, aki amúgyis közismert arról, hogy visszafogottság nélkül támadja Benedek pápát (tavaly Grillo azzal a kijelentésével került a nemzetközi hírekbe, hogy szerinte az emeritusz pápának "el kellene hagynia a Vatikánt, és örökre csendben kellene maradnia"). Ő a levélbotrányért Benedek pápát tette felelőssé, ezzel is ismét hallgatásra szólítva fel az emeritusz pápát, és azzal vádolva meg őt, hogy "meggondolatlanul beszél".

Németországban a Vatican News német változatának főszerkesztője, a jezsuita pap Bernd Hagenkord azt írta a saját blogjában, hogy a levél részleges publikálását Benedek pápa jóváhagyta. A blogjegyzését később átszerkesztette, és ezt az állítását belőle teljesen kitörölte. Hagenkord próbálta a botrányt is kisebbíteni, ahogy azt az olasz sajtóban a "pápa embereként" emlegetett Msgr. Nunzio Galantino, az olasz püspöki konferencia titkára is tette - akit nem mellesleg épp Viganò javaslatára helyeztek a jelenlegi tisztségébe. Galantino a levélbotrányért a médiát hibáztatta, mivel szerinte Benedek magánlevelét nem rosszindulatból használták fel reklámcélokra, a média viszont "felfújta az esetet".

A másik oldalról a Kommunikációs Titkárság legnyíltabb bírálója Luis Badilla, a Vatikáni Rádió korábbi újságírója lett, aki épp a vatikáni médiareformoknak köszönhetően veszítette el befolyásos pozícióját. Ő jelenleg az Il Sismografo nevű híroldal vezető szerkesztője, amely hivatalosan ugyan nem a Vatikán orgánuma, a tartalmait azonban a szentszéki államtitkárság ellenőrzi, mivel az oldal több szerkesztője a Vatikáni Rádiónak is munkatársa. Badilla, aki általában Alberto Mellonival egyetértve szokott véleményt formálni, a levélbotrány és Melloni rá adott reakciója nyomán most egyenesen azzal a címmel írt publicisztikát, hogy "Melloninak meg kell értenie, hogy nem szükséges hazudnia azért, hogy kiálljon Ferenc pápáért".

Badilla egy másik publicisztikájában elítélte Viganò viselkedését is, "az értelmetlenség mesterművének" nevezve azt, ahogyan Benedek pápa levelét kampánycélokra próbálta felhasználni. Ugyanott Badilla a vatikáni média reformját is élesen bírálta, kijelentve, hogy az ezidáig "egy csőd [...] egy tekintélyromboló ámokfutás a Vatikáni Rádió ellen".

2016-ban Sandro Magister figyelmeztette a katolikusokat a vatikáni médiaapparátus átalakítása által keltett belső feszültségekről: "A történelem első jezsuita pápája az, aki a Vatikáni Rádiót elveszi a jezsuitáktól." Magister arról is beszámolt, hogy sokan próbálták Ferenc pápát lebeszélni arról, hogy Viganòra ilyen nagyszabású feladatot bízzon, néhány hónappal később pedig kijelentette, hogy "a szentszéki államtitkárság egyáltalán nem akar irányítást adni Viganònak a vatikáni média felett".

Az olasz újságíró, Andrea Tornelli arról írt, hogy Viganò és az államtitkárság között komoly feszültség van. Az államtitkárság egy Ferenc pápával történt konzultáció után emailben kérte a szentszéki sajtóhivataltól és a vatikáni médiától, hogy tegyék közzé a pápa egyik papnövendékeknek mondott beszédének leiratát. Viganò, nem tudva, hogy a kérés valójában Ferenc pápától származik, a Kommunikációs Titkárság autonómiájára hivatkozva azt a választ adta az államtitkárságnak, hogy a leiratot a titkárság majd akkor közli, ha azt jónak látja. "Semmi kétség nincs afelől, hogy a feszültség [...] az államtitkársággal hozzájárult Viganò távozásához." - írta Tornelli.

Március végén egy neve elhallgatását kérő érsek nyilatkozott úgy a La Fede Quotidiana olasz katolikus híroldalnak, hogy: "Senki sem tudta, kicsoda Viganò. [...] Sokan közülünk megkérdőjelezték a kinevezését. Nem tudjuk, hova tart ez, és aggódunk."

Mindössze egy nappal Viganò lemondását és tanácsosi visszahelyezését követően mutatták be a Vatikánban Ferenc pápa új könyvét, ami a "Dio è giovane" ("Isten fiatal") címet viseli. A könyvbemutatón összesen 25 személy jelent meg. Közöttük egy bíboros vagy püspök sem volt.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.