Gyorshír: Nyilvánosan is az ellenzők mellé állt a Hittani Kongregáció és Ferenc pápa a német interkommúnió-tervezet vitájában
2018. június 04. írta: Katolikus Válasz

Gyorshír: Nyilvánosan is az ellenzők mellé állt a Hittani Kongregáció és Ferenc pápa a német interkommúnió-tervezet vitájában

A német sajtó (lásd pl. kath.net és Die Tagespost) az alábbiakról egyelőre csak gyorshírt közölt, a teljes levél és a részletek közlését későbbre ígérték.

mons_luis_francisco_ladaria_ferrer_at_briefing_on_new_motu_proprio_on_the_reform_for_marriage_annulment_at_the_vatican_press_office_1_on_sept_8_2015_credit_daniel_ibanez_cna_9_8_15.jpgEgy levelet hozott ma nyilvánosságra a szentszék, amelyet a Hittani Kongregáció prefektusa, Luis Ladaria érsek írt a német püspöki konferencia elnökének, Reinhard Marx bíborosnak. A német nyelven írt és május 25-ei keltezésű levelet maga Ferenc pápa is aláírta.

A Hittani Kongregáció a hivatalos levelében megerősítette annak a hét német püspöknek az álláspontját, akik a világegyházra tartozónak és elfogadhatatlannak tartották a februárban a német püspöki konferencia háromnegyedének szavazataival jóváhagyott interkommúnió-tervezetet.

A tervezet értelmében egyedi mérlegeléssel áldoztathatóvá válnának Németországban a katolikus hívek protestáns házastársai. A tervezetet támogató német püspökök ezt pusztán lelkipásztori kérdésnek ítélték, ami szerintük nem tartozik a világegyházra, és mint ilyenhez, nem szükséges hozzá a szentszék jóváhagyása.

Ladaria érsek a ma kiadott levélben azt írja, hogy Ferenc pápa "arra a következtetésre jutott", hogy a német püspökök dokumentuma, amelyben engedélyt adnának az interkommúnióra, "nem áll készen a publikálásra".

Az érsek ennek indokait is megnevezi, ezek szerint: "Az, hogy a vegyesházasságokban élő protestáns keresztények részesülhetnek-e szentáldozásban, olyan kérdés, amely az Egyház hitét érinti, és a világegyház számára is jelentőséggel bír." A Kongregáció szerint emellett a kérdésnek "olyan következményei vannak a más egyházakkal és egyházjellegű közösségekkel meglévő kapcsolatokra, amelyeket nem szabad alábecsülni." A levélben a Hittani Kongregácó azt is világossá teszi, hogy "a téma az egyházjogot is érinti, különösen az Egyházi Törvénykönyv 844. kánonjának értelmezését".

A levél arról tájékoztatja a német püspököket, hogy Ferenc pápa felkérte az illetékes dikasztériumokat, hogy a kérdésben az egész világegyház számára adjanak ki útmutatást. Ezzel együtt a Kongregáció megerősíti, hogy egy nemkatolikus keresztény személy megáldoztatható (a 844. kánon 4§ szerint) egy a megyéspüspök megítélése szerinti "sürgős és súlyos vészhelyzet esetén".

A Hittani Kongregáció leszögezi, hogy "a pápa nagyon reméli, hogy a püspöki kollegialitás élő marad a német püspöki konferenciában", mivel ahogy a II. Vatikáni Zsinat is hangsúlyozta, "napjainkban a püspöki konferenciák számos és hasznos segítséget tudnak nyújtani".


Az előzményekről


A német püspöki konferencia február 22-én 60:13 arányú többségi döntéssel határozott arról, hogy egyedi mérlegelést fenntartva megnyitja a szentáldozás lehetőségét a katolikus hívek protestáns házastársai előtt. Míg a püspöki kar többsége szerint a kérdés pusztán lelkipásztori, amiben így a német püspököknek döntési joga van, hét német püspök (köztük a kölni érsek Rainer Maria Woelki) az ügyben a szentszék beavatkozását kérte, miután az interkommúniót az Egyház tanítását és egységét érintő kérdésnek tartják, amiben így a német püspököknek nincs döntési joga.

Több katolikus sajtóorgánum független értesülése szerint a Hittani Kongregáció a hét tiltakozó püspökkel értett egyet, és a tervezet megvalósítását elutasította. Ugyanezen orgánumok később azt írták, Ferenc pápa elrendelte, hogy az elutasító határozat ne kerüljön a nyilvánosság elé, a vitázó német püspökök egy delegációját pedig a pápa a Vatikánba hívta tárgyalni. A találkozó május 3-án meg is történt, Ferenc pápa távol maradva róla annyit üzent csak a feleknek, hogy a tervezetről hozzanak egyhangú döntést "ha lehetséges".

A püspöki konferencia elnöke, Reinhard Marx bíboros a német katolikus hírügynökségnek május 10-én nyilatkozva elmondta, hogy a konferencia júniusban ismét összeül, hogy megtárgyalja az interkommúnió-tervezetet. A bíboros a nyilatkozatában világossá tette azt is, hogy szerinte Ferenc pápa május 3-ai válaszának legfontosabb üzenete az, hogy a katolikus hívek protestáns házastársainak áldoztatásáról a német püspöki kar maga dönthet, és nem szükséges ebben a kérdésben a teljes világegyházzal egyetértésre jutnia.

Marx bíboros odáig is elmerészkedett a nyilatkozatában, hogy meglebegtette: ha nem születik egységes döntés a német püspöki karban a kérdésről, úgy a tervezett interkommúniót az ezt támogató német püspökök külön-külön bevezetik majd az egyházmegyéikben. Ugyanerről a mainzi püspök, Peter Kohlgraf is hasonlóan nyilatkozott.

Legutóbbi fejleményként Ferenc pápa Marx bíborost május 14-én, Woelki bíborost pedig május 18-án fogadta a Vatikánban, különmegbeszélésen. A megbeszélések tartalmáról és eredményéről akkor a szentszék semmit sem közölt.


Kapcsolódó cikkeink:
- Cikkeink a német püspöki kar interkommúnió-tervezetéről

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.