Utolsó kommentek:

Szende Kovács 2017.11.09. 15:59:04

@Szalacsi Szabolcs: A kérdés tehát az, hogy hol húzódik a határ a társadalmi tényezők beszámíthatóságot kizáró hatása és a körülményekre tekintettel szabad akarattal választott cselekedet között. Az előbbi esetben ugyanis lehetséges az áldozás, az utóbbiban nem.
Nem, nem ez a kerdes. Vagy, ki az aki ezt kérdezi?
Ez csak a szokott minimumra torekves. Hogy vajon meddig mehetek el, amig nem vagyok még nyilvanvaloan halalos bunben? Reszelem a szavakat, addig amig vegre ki lehet valahogy hozni beloluk (vajudnak a hegyek) hogy en is es az Uristen is elegedett!? Tenyleg ez volna az udvosseghez vezeto ut?
Ez a fajta lelkiismeret csak ved egy elethelyzetet es megnyugtatja magat a szavak megeroszakolasaval. Ez nem egy szent lelkiismerete.
Ez veszelyes lehetoseget hagy arra, hogy talan megsem igy biral majd az Isten, hanem halalos bunnek minosit valamit, amit en agyon-korulmenyeztem, meg agyon-beszamithatosagoskodtam. Nem kene jobban tartani a buntol es a tokeletlensegtol? Nem kene inkabb azt megmutatni, elmagyarazni, hogy mit jelent a “teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből” szigorusaga, vagy az, hogy “Ha kezed megbotránkoztat, vágd le. Jobb csonkán bemenned az életre, mint két kézzel a kárhozatra jutnod”, vagy azt megerteni, hogy milyen fenyegeto hogy “senki sem lehet biztos a kegyelmi allapota felol”?
Krisztus szigoru birokent jon majd. (Ugyancsak LEGÁLIS esemeny lesz tehat, csak mondom azoknak akik tul "legalisztikusnak" mondjak az AL kritikusait).
Rég rossz amikor ennyire patikamerlegen akarjak merni a bunt. Szornyen konnyu vegzetesen "elmerni".
Ezert mondja Keresztes Szt Janos, hogy az okoskodasok helyett inkabb imadkozzunk Isteni lelkiismeretert.

Bejegyzés: A Kasper-javaslat szentségtörő gyakorlata Magyarországon

Imre Zakarias 2017.11.08. 22:38:32

A pánikolás helyett örülnünk kellene, mégpedig nagyon, mert ezen események kibontakozása jelzi, hogy most már valóban "közel a tavasz", vagyis amiként Keresztelő János a Messiás útját készítette elő, Bergoglio bíboros mai Júdásként az Antikrisztusét egyengeti. Hogy egy mesterien megtervezett "konklávén" sikerült a trükk. Hab a tortán! A Mindenható
ezt is miként a Testté lett Igét, Szent Fiát kiszolgáltatta ellenségeinek, hasonlóan cselekszik máma is.
Miért nehéz felismerni, elfogadni az igazságot, hogy a Második, Dicsőséges eljövetel nemzedéke vagyunk? Ez kinek-kinek személyes kérdése. Elfeledtük, hogy vannak Mózeseink és prófétáink, sőt majdnem kétezer éves Apostoli Anya Szent Egyházunk, és Szentírásunk?
Urunk megígérte, hogy visszajön, úgy ahogy "elment". Valamennyien hisszük feltámadását, de talán sokan elfeledték, hogy Teste már DICSŐSÉGES TEST. Visszajövetele eddigi történelmünk végét is jelenti, így, ahogy eddig ismertük, az "emberi civilizációt", de egyúttal a sátáni uralom végét is. Egy új KORSZAK kezdődik "ezer évig".
A Mózesek olyanok amilyenek, de "vannak prófétáink" is, hála Istennek, csak máma "magán-kinyilatkoztatásokként" kezeljük, vagy pontosabban fogalmazva "lekezeljük", és ha mellőzzük, ne csodálkozzunk, hogy beborul fölöttünk az ég, sőt teljes sötétségben találjuk magunkat, nincs NAP, Hold, csillagok. (Jézusunk, Szűzanyánk, szentjeink).
Végül ott van az Egyház kétezer éves nagyon szolid alappal, pillérekkel - (hitigazságok, törvények és dogmák) - tehát semmiképpen nem kellene "aggodalmaskodni", mert a "világosság fiaiként" mindent megkaptunk, idejében, hogy az a "NAP" ne érjen meglepetésként, felkészületlenül. A nagy "hitehagyás" már megtörtént, tulajdonképpen "lelki halottak" tengerében élünk, ezt tükrözi az emberek mindennapi életvitele környezetünkben.
Befejezésként emlékezzünk, Egyházunk Urunk Misztikus Teste, és benne van a katekizmusunkban, hogy számára is a Golgotán át vezetett az ÚT A DICSŐSÉGBE! Lényeges, hogy ne botránkozzunk meg azokon az eseményeken, történéseken amelyek éppen ezt készítik elő. Az Istent ismerők, szertetők, szolgálók, számára ez célba érést, örök üdvösséget jelent, az ellene lázadóknak, kárhozatot, Poklot, örökre.
Tehát az "események rügyfakadását" értelmezzük helyesen és "kapcsoljunk nagyobb sebességre", hogy Urunk megérkezésekor "lélek-mentő" munkában találjon.

Bejegyzés: Olaszországban már megvalósították az "ökumenikus misét"

Wildschwein 2017.11.06. 14:41:20

Meglepő egy ilyen hírt olvasni Woelki bíborosról, mert ő az utóbbi pár évben leginkább azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a migránsinvázió kapcsán a lehető legliberálisabb álláspontot képviselte (amivel egyébként nagyjából egy platformon volt a pápával, az evangélikus egyházzal meg a német fősodratú politikával, viszont több szempontból is súlyosan megsértette a katolikus egyház hivatalos tanítását - amely mintha senkit sem érdekelne). Most meg hirtelen nem akar összeállni a protestánsokkal? Hát mi történt vele, nem látja, hogy ezzel is hatékonyan rombolhatná a katolikus egyházat?

Bejegyzés: Német bíboros: Az "ökumenikus mise" képtelenség

Szalacsi Szabolcs 2017.11.04. 22:33:31

@Szerdahelyi Miklós: Valóban, a pontos fogalmazás az lett volna, hogy ha az újraházasodott elvált szabad akarattal van ebben a helyzetben.

A lényegi különbség azonban a minősítés 2. és 3. szintje szerinti eredmény között mutatkozik.

Ha az objektíve bűnös állapot a szabad akarat nélkül állt elő, s annak fenntartása tekintetében szintén hiányzik a beszámíthatóság, az szubjektíve szintén nem bűnös. A minősítés e 2. szintjén a szabad akarat hiányát többek között a társadalmi tényezők is okozhatják (KEK 1735.). Ebben a helyzetben az Amoris Laetitia 305. pontjához fűzött 351. lábjegyzet szerint a szentáldozás is lehetséges.

Ha az objektíve bűnös állapotba az újraházasodott elvált szabad akarattal került, vagy abból szabad akarattal nem lép ki, az objektíve bűnös állapot a minősítés 3. szintjén szubjektíve is bűnös, függetlenül a szándéktól és a körülményektől (KEK 1756.).

A kérdés tehát az, hogy hol húzódik a határ a társadalmi tényezők beszámíthatóságot kizáró hatása és a körülményekre tekintettel szabad akarattal választott cselekedet között. Az előbbi esetben ugyanis lehetséges az áldozás, az utóbbiban nem.

Ezt általánosan, a konkrét esetektől elvonatkoztatva nem lehet meghatározni, másrészt az elhatárolást a katekizmus fogalmi rendszere szerint kell megtenni. Ezen árnyalt rendszer nyelvezete ugyanakkor távol áll a lelkipásztori gondoskodás beszédmódjától (gondoljunk csak arra a fölvetésedre, hogy mit szólnának az áldozást kérő újraházasodottak, ha azt állítanám róluk, hogy nem beszámíthatóak).

Következésképp nem várható el a katolikus papoktól, hogy megszólalásaikban mindannyiszor, a kommunikációs közegtől függetlenül a maga fogalmi cizelláltságában mutassák be az egyház tanítását. Ennek ellenére azonban a cikkben idézett gondolataikban lényegi megszorítást tettek. Patsch Ferenc arról írt, hogy "a pápa [...] egyes esetekben megengedi az újraházasodott elváltak szentáldozáshoz járulását, anélkül, hogy megkövetelné a szexuális érintkezéstől való tartózkodást". Bár a cikkbeli idézetben nem olvasható, de ezt Patsch Ferenc is egyes esetekre szorítkozóan tartja csupán lehetségesnek.

Szabó Ferenc pedig arról szólt, hogy "kis lépéssel előbbre jutottunk a Familiaris consortio 84. pontjához viszonyítva, amely az elvált újraházasodottaknak csak abban az esetben engedte meg a szentáldozást, ha tartózkodnak a házastársi aktustól". Itt sincs szó arról, hogy általános jelleggel nyílna erre lehetőség, csupán kis lépésről.

Nem vonták tehát kétségbe a házasság fölbonthatatlanságát, nem állították, hogy a polgárilag újraházasodott elváltaknak minden körülmények között lehetséges a szexuális érintkezés. Arról szóltak, amit az Amoris Laetitia 305. pontja maga is tartalmaz, olyan értelmezésben, ami a katekizmusból levezethető.

Nincs okunk azt föltételezni, hogy ne gondolták volna végig, hogy mi az, ami tudásuk és meggyőződésük szerint az apostoli buzdítás alapján a katolikus tanítás fényében a saját lelkipásztori gyakorlatukban megvalósulhat. Beszédmódjuk nem szolgálhat bizonyítékul arra, hogy ne vetettek volna számot a hitletéteményből fakadó követelményekkel.

Természetesen lehet az álláspontjukkal a katolikus hagyomány alapján egyet nem érteni. Amíg viszont az álláspontjuk alapját képező értelmezés a katekizmusból levezethető, addig szerintem hitetlenségükről, engedetlenségükről és szentségtörésükről legitim módon értekezni nem lehet.

Bejegyzés: A Kasper-javaslat szentségtörő gyakorlata Magyarországon

Szerdahelyi Miklós 2017.11.04. 15:49:53

@Szalacsi Szabolcs: Az atyák úgy döntöttek, hogy az AL-t a katolikus hagyománynak ellenében értelmezik. Nem azzal vádolom őket, hogy az AL-t hitetlenül fogadják, hanem hogy arra használnak egy kétértelmű szöveget, hogy ellene mondjanak a házasság és az Eucharisztia szentségének.

Az "ad 3." pontod annyiban szorul helyesbítésre, hogy a szabad akaratot nem a "helyzetbe kerüléssel" kapcsolatban kell vizsgálni (az múltban történt és egyszerűen meggyónható, ha bűnös volt), hanem az egyes házasságtörő aktusok kapcsán kell a szabad döntést nézni. Az, hogy a családi béke körülménye miatt dönt valaki a házasságtörés mellett nem veszi el a tett belsőleg súlyos bűnösségét szubjektíve sem.

Az atyák épp amellett érvelnek, hogy immár nem kell önmegtartóztatás mellett elköteleződni, ha az ember egyszer ilyen helyzetbe keveredett, hanem a házasságtörő aktusok választása és a szentáldozás folytatódhat párhuzamosan. Szerintük Ferenc pápa ezt tanítja. Nem tudom eldönteni, egyetértesz-e velük.

Az élet kemény és különféle helyzetekben kell helytállnunk felelős keresztényekként, ha egyszer már megtértünk. A helyzet lehet olyan, amibe a megtérésünk előtt keveredtünk, de attól még felelősek, sőt annál inkább felelősek vagyunk érte. De Jézus ott van velünk, és a halálos bűnök elkerüléséhez mindenki megkapja a szükséges kegyelmeket, Isten nem vár tőlünk lehetetlent. Ez dogma.

Az AL értelmezései melyekkel vitatkozom a jelen helyzet kiszolgáltatottjaira hivatkoznak, hogy felhígítsák a tanítást, holott a jelen helyzet éppen abból fakad, hogy az Egyház nem tett eléggé tanúságot a tanítása mellett évtizedeken keresztül. Egyrészt ez eleve rossz érvelés. A jelen helyzet nem ad jogot a tanítás megváltoztatására. Másrészt ha az emberek boldogsága érdekel minket, akkor tegyünk róla, hogy a házasságról szóló katolikus tanítás hitelesen és erővel legyen képviselve a hívek és a világ előtt, aminek egyik szükséges módja többek között az AL kapcsán terjedő visszaélések megszüntetése.

Bejegyzés: A Kasper-javaslat szentségtörő gyakorlata Magyarországon

Szalacsi Szabolcs 2017.11.03. 21:36:10

@Szerdahelyi Miklós: Ahogy arról már szó volt, az Amoris Laetitia hivatkozik a katekizmus 1735. pontjára. Szerintem érdemes áttekinteni azt a rendszert, amelybe ez a pont illeszkedik, s akkor a buzdítás vélt önellentmondásosságának megítéléséhez is szempontokat kaphatunk: világosabbá válhat, hogy mit állít s mit nem állít a buzdítás.

Az 1735. pont Az ember szabadsága címet viselő cikkelyben található, ezt követi Az emberi cselekedetek erkölcsisége.

Az ember szabadsága körében tárgyalja a katekizmus a jó és a rossz közötti választást (1732.), ezzel összefüggésben szól a felelősségről és a beszámíthatóságról: ha az ember tetteinek nem akaratlagos szerzője, e felelősség és beszámíthatóság csökkenhet, illetve megszűnhet.

Az emberi cselekedetek erkölcsisége értelmében pedig a cselekedet akkor minősíthető jónak vagy rossznak, ha azt az ember szabadon választotta, s ezt árnyalhatja a tárgy, a szándék és a körülmény.

Mindebből szerintem világosan kirajzolódik a cselekedetek minősítésének három szintje:
1. összhangban van-e a törvénnyel,
2. szabad akarat eredménye-e,
3. erkölcsileg jó-e.

Ha e három szintet rávetítjük a buzdításnak az újraházasodott elváltak áldozáshoz járulásáról szóló értékelésére, szerintem az alábbi következtetésekre juthatunk:
ad 1.: az érvényesen megkötött házasság fölbonthatatlan (300.),
ad 2.: az újraházasodott elváltak lehetnek olyan helyzetben, amely ugyan ellentmond a törvénynek, de nem szabad akarat következménye (302. és 305.),
ad 3.: ha az újraházasodott elvált szabad akarattal került ebbe a helyzetbe, az erkölcsileg rossz, amit a körülmények és a szándékok sem tehetnek jóvá (297. és 300.).

Ha a minősítés e három szintjét világosan megkülönböztetjük, akkor a buzdítás mindegyik pontjának szerepe a helyére kerül, s a közöttük lévő vélt ellentmondás a gondolati rendszer egészének szintjén föloldódik.

A katekizmus e rendszere kizárja, hogy a 305. pont kapcsán legitim módon föltételezhető lenne, hogy a pápa mint az egyház legfőbb tanítója tudva és akarva választott erkölcsi tettekről írná, hogy azok szubjektíve nem lennének bűnösek (az értékelés 3. szintje szerint), ha objektíve bűnös állapotnak feleltethetőek meg (az 1. szint szerint).

Szerintem a 305. pont a 2. szinttel függ össze: a kijelentés azokra a helyzetekre vonatkozik, amikor a szabad akarat hiányzik. S ennek megítélésénél az áldozást kérő újraházasodottak véleménye csak annyiban releváns, amennyiben hozzájárul a 2. szint szerinti minősítés elvégzéséhez.

A beszámíthatóságuk pedig nem csupán a fölismerés hiányában csökkenhet, hanem akkor is, ha nem képesek a fölismerésnek megfelelően cselekedni. Ennek pedig, ahogyan azt már a korábbiakban is leírtam, a katekizmus szerint a társadalmi tényezők is okai lehetnek.

Összességében tehát továbbra is úgy gondolom, hogy a buzdítás nem áll kétséget kizáróan ellentétben a hitletéteménnyel - hogy mérvadóbb lenne, az talán e cikk kapcsán nem vetődött föl -, így továbbra is úgy vélem, hogy nem vádolhatóak legitim módon azok a papok, akik a CIC 752. kánonja értelmében az értelem és az akarat vallásos meghajlásával fogadták a pápa apostoli buzdítását.

Bejegyzés: A Kasper-javaslat szentségtörő gyakorlata Magyarországon

Magdolna Magdolna 2017.11.03. 19:14:29

Weinandy atya szíve legrejtettebb titkait tárta a nyilvánosság elé, kiszolgáltatva ezzel önmagát. Szent Pio atya jutott eszembe, lévén Thomas atya is kapucinus szerzetes...Kérem Pio atyát, járjon közben szerzetestársáért! Tartok tőle, nem keveset kell szenvednie bátor, önmagát kiszolgáltató megnyilvánulása miatt...

Bejegyzés: Az Úr figyelmezteti Ferenc pápát?

Magdolna Magdolna 2017.11.03. 19:01:27

Számos "vegyes házasság" létezik és működik. Alapvetően nehez lehet mindkét fél számára. Attól tartok, hogy Ferenc pápa "ökumenikus" megnyilvánulásai inkább megosztóak ezen kapcsolatokban, semmint könnyebben hordozhatóvá tennék az amúgy is jelen lévő hitbéli különbségek szeretetben való közös elviselését

Bejegyzés: Íme a Luthert és a reformációt ünneplő vatikáni bélyeg látványterve

William Kidd 2017.11.03. 09:32:17

Na es mit irt az atya, az nem derult ki...

Bejegyzés: Az Úr figyelmezteti Ferenc pápát?

William Kidd 2017.11.01. 16:54:00

A keresztenyeknek nem felekezeteket kell vizsgalgatnia, hanem a de facto keresztenyseggel, a kereszteny ertekrenddel ellentetes jelensegeket neven nevezni es harcba szallni ellene. A pedofilia, homoszexualis propaganda mind ilyen, ha katolikus, ha protestans az elkovetoje vagy tamogatoja.

Bejegyzés: Fiatal katolikusok tiltakozó imaakciója a brüsszeli katedrálisban tartott protestáns megemlékezésen

omaha2 2017.11.01. 09:02:56

Római katolikus létemre mondom, ez már beteges. Persze,kreálni kell a keresztényeken belül feszültségeket. Gondolom neeem probléma, hogy az egész kereszténység veszélyben van muszlimok miatt. Összefogni kellene!

Bejegyzés: Fiatal katolikusok tiltakozó imaakciója a brüsszeli katedrálisban tartott protestáns megemlékezésen

Szerdahelyi Miklós 2017.10.31. 23:29:03

@Szalacsi Szabolcs: Az AL önellentmondásosságába természetesen beletartozik, hogy levezetheted belőle mindezt. De közben sem az AL sem Ferenc pápa nem helyezték hatályon kívül az FC84-et, a Veritatis Splendort, a 915-ös kánont stb. Az AL erős szavakkal alátámasztja a házasság felbonthatatlanságát, sőt az AL-ben ez is olvasható:

297: Naturally, if someone flaunts an objective sin as if it were part of the Christian ideal, or wants to impose something other than what the Church teaches, he or she can in no way presume to teach or preach to others; this is a case of something which separates from the community (cf. Mt 18:17). Such a person needs to listen once more to the Gospel message and its call to conversion.

300: Priests have the duty to accompany [the divorced and remarried] in helping them to understand their situation according to the teaching of the Church. ... Conversation with the priest, in the internal forum, contributes to the formation of a correct judgment on what hinders the possibility of a fuller participation in the life of the Church and on what steps can foster it and make it grow.

Given that gradualness is not in the law itself (cf. "Familiaris Consortio," 34), this discernment can never prescind from the Gospel demands of truth and charity, as proposed by the Church. For this discernment to happen, the following conditions must necessarily be present: humility, discretion and love for the Church and Her teaching, in a sincere search for God's will and a desire to make a more perfect response to it. These attitudes are essential for avoiding the grave danger of misunderstandings, such as the notion that any priest can quickly grant "exceptions."

Ezek alapján tartják mások azt, hogy az AL semmit nem változtat se a tanításban, se a gyakorlatban.

Azt írod az utolsó bekezdésben, hogy "A társadalmi tényezők értelmezése szerintem egész egyszerűen annak vizsgálatát követeli meg, hogy a személy a cselekedetekor e tényezőkből fakadóan beszámítható volt-e vagy sem. Abban a helyzetben volt-e, hogy fölismerje tette következményeit, illetve hogy e fölismerésnek megfelelően cselekedjen."

Ezzel egyetértek, tehát nyilván nem erről vitatkozunk. Ha a "beszámíthatóság" és a "fölismerés" a mércéd, az szuper. Csak nem tudom, mit szólnának az áldozást kérő újraházasodottak, ha azt állítanád róluk, hogy nem beszámíthatóak, és a fölismerés híján vannak. Az AL végig a pappal folytatott belsőfórumozásról beszél. Ilyesmi után az a párok továbbra is a fölismerés híján lehetnek? És ha igen, a pap akkor miért is engedne az evangéliumot nem értő embereket szentségekhez? Vagy a beszámíthatóságuk kétségbe vonható, ha már egyszer felismerték a helyes cselekvés menetét?

A körülményekről írt megjegyzéseimet helyesbítenem kell, mert azóta utána néztem kicsit ennek. A tudás és az akarás feltételei annak, hogy erkölcsi tettről beszéljünk, így ezek nem a tett körülményeinek számítanak, hanem a tett anyagának. Fizikalizmus hibájának hívják azt, ami a nyers történést azonosítja a tettel: ez alapján a nemi erőszak elszenvedése is házasságtörés, csak vannak enyhítő körülmények. Ez nincs így.

A tudatlanság vagy kényszer tehát nem körülménynek számítanak. Jézus evangéliumának felfogása után (amiről belső fórumon a pap nyilván meg kell, hogy bizonyosodjon), és ha beszámítható emberekről beszélünk, akiknek erkölcsi tetteik vannak, „Ha a cselekedetek bensőleg rosszak, a jó szándék vagy a különös körülmények csökkenthetik a rosszaságot, de nem tudják megszüntetni: „orvosolhatatlanul” rosszak e cselekedetek, önmaguk által és önmagukban nem irányíthatók Istenre, sem a személy javára (VS81).

Ferenc pápa téved abban, hogy "an objective situation of sin – which may not be subjectively culpable, or fully such – a person can be living in God’s grace", ha tudva és akarva választott erkölcsi tettekről írja ezt. Vagy írhatjuk az önellentmondásosság számlájára a dolgot, mert a VS. érvényben van.

Azt tartani, hogy az AL a mérvadóbb, csak mert időben később jön, kronológiai sznobizmus volna, mely ellentétes a katolikus hermeneutikával, mely sokkal inkább az korábbi alapján értelmezi a későbbit.

Bejegyzés: A Kasper-javaslat szentségtörő gyakorlata Magyarországon

smartdrive 2017.10.31. 14:36:26

a ministránsfiúk seggbekúrása pedig a katolicizmus szexuális forradalma?

Bejegyzés: Müller bíboros: A reformáció "forradalom volt a Szentlélek ellen"

főpilóta 2017.10.30. 18:23:09

Az emberiség történetében előre lépés nem volt. A Teremtéskor volt tökéletes, a Bűnbeesés óta hanyatlik az emberiség a világ végéig. Ennek része a reformáció is. Azt kb. elfogadom, hogy a modern Európa a reformáció terméke. Olyan is...

Bejegyzés: Müller bíboros: A reformáció "forradalom volt a Szentlélek ellen"

Hun Félix 2017.10.30. 15:35:11

@főpilóta: Pedig a feudalizmusból a reformáció polgári világa hozta meg az előrelépést. Egyáltalán a modern Európa a reformáció terméke.

Bejegyzés: Müller bíboros: A reformáció "forradalom volt a Szentlélek ellen"

főpilóta 2017.10.30. 12:29:31

@Hun Félix: Nem gyűlölködöm, és a reformáció nélkül előbbre lennénk.

Bejegyzés: Müller bíboros: A reformáció "forradalom volt a Szentlélek ellen"

Hun Félix 2017.10.30. 10:47:40

@főpilóta: Miért gyűlölködsz? Mi szükség van az emberek egymás ellen fordítására? A reformáció nélkül most hol lennél?

Bejegyzés: Müller bíboros: A reformáció "forradalom volt a Szentlélek ellen"