Gondos-Grünhut László: Három világkép
2017. június 19. írta: Katolikus Válasz

Gondos-Grünhut László: Három világkép

0-andromeda-lrg.jpg" Ha a világ egy óriási élőlény, egy erőszakos, kegyetlen vadállat lenne (ahogyan ezt a primitív emberek gyakran gondolják), akkor törekednünk kellene arra, hogy az állat szokásait, kedélyét, gyöngéit, kedvteléseit felderítsük, amivel az állatot megszelidíthetjük és idomíthatjuk. A primitív emberek tudománya, a mágia erről szól: meg kell találni az áldozati formát, a rítust, a varázsigéket, amelyek által a világ, e végtelenül hatalmas, szeszélyes, hiú, bírvágyó, kegyetlen vadállat szelídségre hangolható vagy kényszeríthető.

Ha a világ egy gépezet lenne, amelynek kerekei kegyetlen szükségszerűséggel, megszakítás nélkül forognak (ahogyan ezt a modern ember elgondolja), akkor az embernek arra kellene törekednie, hogy megismerje az anyagot, amelyből a gépezet felépült, a mechanizmust, amely alapján működik, és a célt, amelyet szolgál. Egy gépezetet akkor ismerünk meg, ha megtudjuk, hogy milyen anyagból van, milyen célra építették és hogyan működik; e tudás alapján tudjuk a gépet irányítani. A modern ember tudománya, a természettudomány szintén erre irányul. A természettudomány ugyan lemondott a világgépezet céljának megalapozásáról, mert a világegyetem végcélja egyáltalában véve nem elgondolható, de annál alaposabban ki akarja kutatni a világgépezet anyagát és mechanizmusát, végső építőköveit és törvényeit, amelyek alapján működik. Ennek a kutatásnak a célja, hogy hatalmat szerezzen a gépezet fölött, hogy a mi kívánságunk szerint tudja működtetni.

De ha a világ egy műalkotás, akkor kevéssé jutunk közelebb a megértéshez az által, hogy az anyagát és a működését egyre pontosabban tárjuk fel. Ha pontosan megállapítjuk, hogy egy festmény milyen anyagból és milyen technikával készült, attól még mint műalkotást nem értettük meg. Egy műalkotást akkor értünk meg, ha felfogtuk a szellemi tartalmát, alkotója gondolatait, az élményt, amely benne kifejezésre jut. Ha a világ műalkotás, amelyet meg akarunk érteni, hagynunk kell, hogy egészében hasson ránk, amíg a látható jelenségben a láthatatlan szellemi lényeg, alkotója gondolata fel nem fénylik. A világ a számunkra látható jelenségként adott. Tudjuk, hogy a látható jelenség még nem a lényeg, a világ igaz valósága. A világ valóságához, e műalkotás valódi valóságához nem azon a módon jutunk el, hogy a látható jelenséget a végső, elemi építőköveire bontjuk és az elemek összefüggését tanulmányozzuk, hanem úgy, hogy a látható jelenségben a láthatatlan szellemi valóság megpillantását keressük, amely a megjelenés által megnyilvánul. "

Gondos-Grünhut László: Szeretet és Lét (részlet)

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.