Szabó Ferenc atya, mely más bűnöket engedélyezi még az Amoris?
2017. október 11. írta: Szerdahelyi Miklós

Szabó Ferenc atya, mely más bűnöket engedélyezi még az Amoris?

Szabó Ferenc SJ. egy nyilvános vitánkban azt írta Ferenc pápa Amoris Laetitia c. buzdítása kapcsán a házasságtörés bűnösségégének kérdéséről, hogy a kérdés eleve rossz:  "a legalista kazuisztika igen vagy nem kérdéseire nem lehet válaszolni". Álláspontját "a nagyon változatos konkrét helyzetekkel" indokolta, melyekben "megkülönböztetésre van szükség". Majd azzal folytatta, hogy "a felnőtt, jó informált lelkiismeret dönthet", hogy "mennyiben érzi kötelezőnek magára az objektív törvényt".

szabo_relativ.png

Tegyük félre a teológiai nézeteltéréseinket, hogy a "legalista kazuisztikának" megvan a jogos szerepe a katolikus erkölcstanban, és hogy a "megkülönböztetés" nem jelenthet soha felhatalmazást a rosszra. Merengjünk el egyszerűen azon, hogy mit jelent a jezsuita szerzetes álláspontja józan paraszti ésszel végiggondolva az emberségünkre és az emberi kapcsolatainkra.

A házasságtörésről, amiről konkrétan vitáztunk, ezek szerint az atya nem tudja valamiért megállapítani, hogy bűn-e mindig - ezt is tegyük félre. De azért csak van olyan dolog, amiről Szabó Ferenc SJ. is azt gondolja, hogy sohasem szabad! Lehet keresztény fogalmakkal takarózni, hogy "irgalom" és "megkülönböztetés", de ennek az abszolút rosszat nem ismerő filozófiának a neve relativizmus, vagy szituációs etika, vagy konzekvencionalizmus - ahogy tetszik -, melyeket egytől-egyig elítéli az Egyház. 

A néhai William Smith atya erkölcsteológiai előadásában szereplő konkrét eset adta az ötletet, hogy megkérdezzem: vajon Szabó Ferenc atya szerint mikor keresztényi dolog a nemi erőszak, vagy az abortusz, vagy a bérek önkényes visszatartása?

Biztosra vehetjük, hogy ezekkel kapcsolatban Szabó Ferenc atya nem állítja, hogy a "lelkiismeret dönthessen, mennyiben érzi kötelezőnek magára az objektív törvényt". Épp úgy - sőt épp ezért - biztosra vehetjük azt is, hogy Szabó Ferenc atya téved az általános megközelítésében, amivel az újraházasodottak kérdését közelíti meg.

A kérdéseim nem abszurdak, hanem a logikus következtetések azok.

Ami pedig a lelkiismeret autentikus szerepét illeti a katolikus hagyományban, álljon itt a Szabó atya által hivatkozott részlet a II. Vatikáni Zsinatból, amely nem meglepő módon nem az ő álláspontját támasztja alá. Figyeljük meg, hogy a lelkiismeret nem "dönt", hanem felfedez, és a lelkiismeret minél helyesebb, az ember annál inkább törekszik az objektív normákhoz alkalmazkodni, nem  pedig "megkülönböztetés"  által nem tartani "kötelezőnek magára az objektív törvényt".

A lelkiismeret méltósága
16. Az ember lelkiismerete mélyén egy olyan törvényt fedez föl, amelyet nem ő ad önmagának, hanem engedelmességgel tartozik iránta, s e törvény hangja -- mely mindig arra szólítja, hogy szeresse és cselekedje a jót és kerülje a rosszat -- a kellő pillanatban fölhangzik szívében: "ezt tedd, amazt kerüld!" Isten ugyanis törvényt írt az emberi szívbe, melynek engedelmeskedni maga az ember méltósága és szerinte ítéltetik meg.[17] A lelkiismeret az ember legrejtettebb magva és szentélye, ahol egyedül van Istennel, akinek szava visszhangzik bensőjében.[18] Lelkiismeretében ismeri föl csodálatos módon azt a törvényt, melyet Isten és a felebarát szeretetével teljesít.[19] A keresztényeket a lelkiismerethez való hűség összeköti a többi emberrel az igazság keresésében, s az egyén és a társadalom életében fölmerülő számtalan erkölcsi kérdés igazi megoldásának megtalálásában. Minél inkább érvényesül tehát a helyes lelkiismeret, annál inkább tartózkodnak az egyének is, a közösségek is az önkényes döntésektől, s törekszenek arra, hogy az erkölcsiség objektív normáihoz alkalmazkodjanak. Nemritkán megtörténik, hogy a lelkiismeret legyőzhetetlen tudatlanság miatt téved, anélkül, hogy emiatt elveszítené méltóságát. Ez azonban nem állítható olyan esetben, amikor az ember nem fordít elég gondot az igaz, és a jó keresésére és a lelkiismeret a bűn megszokása következtében lassanként szinte megvakul.

 

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása