Marguerite A. Peeters: Az új, globális etika: az Egyház előtt álló feladatok (letölthető PDF)
2017. október 25. írta: Katolikus Válasz

Marguerite A. Peeters: Az új, globális etika: az Egyház előtt álló feladatok (letölthető PDF)

Marguerite A. Peeters, a Lateráni Pápai Egyetem, a Pápai Orbán Egyetem, a Kongói Katolikus Egyetem professzora, valamint a Világiak Pápai Tanácsa és a Kultúra Pápai Tanácsa szakértője, dolgozatában átfogó képet nyújt arról, milyen feladatok elé állítja a keresztényeket az az új etika, amely a hidegháború vége óta jutott érvényre a világban.

A dolgozat magyar nyelven letölthető az alábbi linkre kattintva. A fordítást Sallai Gábornak köszönjük!

A KV szerkesztősége által kiemelt néhány bekezdés mutatja, hogy a szerző milyen éleslátással nyúl a témához. Az új globális etika fonákjának felismerése feltétele annak, hogy igazi evangelizációra legyünk képesek a posztmodern világban.

 

Az új, globális etika: az Egyház előtt álló feladatok (letölthető PDF)

 

***

o-united-nations-facebook.jpg

"

Egyes új fogalmak globális paradigmákká váltak. A fogalmak spontán megjelenéséből olyan normaképző folyamat lett tehát, amely által a hatalmon levő kisebbségek mindenkire rákényszerítették azt, ahogyan ők az új fogalmakat a maguk ideológiája szerint értelmezték: a normaképzést az ideológia radikalizációja kísérte. Ha például valaki nyilvánosan bűnnek mondja a homoszexualitást, az új kultúra egyik legfőbb normájával helyezkedik szembe: a választás abszolút jogával és a diszkriminációmentesség elvével.

Az új paradigmák azt a drámai paradigmaváltást tükrözik, amely a nyugati civilizáció átmenetelét jellemzik a modernitásból a posztmodernbe. Az új, posztmodern paradigmák megingatják a régi, modern paradigmákat"

...

"

Elképesztő hatékonysága ellenére a kulturális forradalom csaknem teljesen észrevétlenül ment végbe. Csendes forradalom volt. Nem kísérte vérontás, nem került sor nyílt konfliktusra, puccsra vagy az intézmények megbuktatására. Sehol a világon nem folytattak nyílt és átfogó demokratikus vitát az új fogalmak jelentéséről. Szervezett ellenállás sehol sem jelentkezett. Minden suba alatt történt, konszenzusképzéssel, lobbizással, tudatosság-növelő és érzékenyítő kampányokkal, hagyományos és új módszerekkel, úgynevezett „kortárs segítők” bevonásával, az „értékek tisztázásával” (a „szakértők” majd megcsinálják helyettetek, és megmondják, mi a jó nektek), párbeszéddel, partnerségekkel, párhuzamos folyamatokkal, a társadalom manipulálásával, kulturális adaptációval és a társadalom megváltoztatásának más kifinomult technikáival, amelyek azért manipulatívok, mert titkos programot kívánnak megvalósítani, hogy a kevesek akaratát a többségre kényszerítsék."

...

"

A szabad akarat fogalma azonban ellentmond a posztmodern értékek normatív jellegének, különösen a választáshoz való jognak, az új kultúra legfőbb értékének. A posztmodern radikalizmus abból indul ki, hogy az egyén csak akkor tudja gyakorolni a választáshoz való jogát, ha minden normatív kerettől megszabadul, legyenek azok akár szemantikaiak (egyértelmű definíciók), ontológiaiak (a létezés, az adottságok), politikaiak (az állam önrendelkezési joga), erkölcsiek (a transzcendens normák), társadalmiak (a tabuk, a tiltott dolgok), kulturálisak (a hagyományok) vagy vallásiak (az Egyház tanítása). Ez az állítólagos „megszabadulás” az új etika imperatívusza. Ehhez el kell bizonytalanítani és le kell bontani a nyelv szilárd jelentését, meg kell kérdőjelezni a hagyományokat, a létezést, az intézményeket, az objektív tudást, az értelmet, az igazságot, a törvényes alá- és fölérendeltségi rendszereket, a tekintélyt, a természetet, a növekedést, a személyes, genetikai, nemzeti, kulturális, vallási stb. önazonosságot, amelyek egytől egyig egyetemes dolgok, és a zsidókeresztény értékekre és az isteni kinyilatkoztatásra vezethetők vissza."

...

"

Az új, globális nyelv valamennyi szavát és kifejezését – csakúgy, mint minden posztmodern paradigmát – a világos definíciók hiánya jellemzi. Az új fogalmakat megalkotó szakértők kifejezetten elutasították, hogy egyértelműen meghatározzák őket, mivel szerintük a világos definíciók korlátoznák az ember értelmezési lehetőségeit, és sértenék a választáshoz való jog normáját. Ezért az új fogalmaknak nincs egyértelmű és biztos jelentése: az állandó változás folyamatai, amelyek egyre tágulnak, valahányszor a társadalom értékei megváltoznak, és valahányszor új választási lehetőségek jelentkeznek. A társadalom-átalakító aktivisták azt mondják, hogy az új paradigmák azért „holisztikusak”, mert valamennyi lehetséges választási lehetőséget magukban foglalják."

...

"

A választás posztmodern etikája azzal büszkélkedik, hogy megszünteti a fölé- és alárendeltségek rendszerét. Amikor azonban az egész világra az önkényes választás legfőbb elvét kényszeríti, egyben az értékek új rendjét is meghatározza. Az élvezetet a szeretet fölé helyezi, az egészséget és a kényelmet az élet szentsége fölé, a különböző érdekcsoportok részvételét a kormányzásban a demokratikus képviselet fölé, a nők jogait az anyaság fölé, az önző egyén önrendelkezésének előmozdítását a törvényes tekintély valamennyi formája fölé, az új etikát az erkölcs fölé, a választáshoz való jogot az ember szívébe írt örök törvény fölé, a demokráciát és a humanizmust az isteni kinyilatkoztatás fölé – röviden: az immanenciát a transzcendencia fölé, az embert Isten fölé, a „világot” a „mennyország” fölé."

...

"

A keresztények olykor nem tesznek különbséget az új, mesterségesen létrehozott, önmagát „holisztikusnak” beállító etikai rendszer és Isten holisztikus (vagyis az egész ember üdvösségére irányuló), örök üdvözítő terve között, és nem veszik észre, hogy a két logika nem ugyanabba az irányba mutat. Számtalan olyan partnerségben vállalnak részt, melyet a globális etika aktivistái irányítanak. Az Egyháznak önérzetesnek kell lennie, és távol kell tartania magát a radikális programtól. A globális etika posztkeresztény humanizmusát egy világ választja el a valódi és teljes keresztény humanizmustól, amely a Krisztusban való üdvösségre épül, és amelyet az Egyház támogat. Sok keresztény egyáltalán nincs tisztában ezzel a különbséggel. Az Egyház sürgető feladata, hogy visszanyerje keresztény önazonosságát és kiszabaduljon a kétértelmű célok fogságából."

...

"

Másodszor, ha a keresztény vezetők az új etika fogalmait használják, és nem tisztázzák azt, mi különbözteti meg ezeket az Egyház társadalmi tanításától és az evangéliumtól, amint az sajnos gyakorta történik, a hívek össze fognak zavarodni, és nem fogják észrevenni a különbséget. Ez pedig olyan zűrzavarhoz vezet, amely fokozatosan kikezdi a keresztény nyáj hitét."

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Magdolna Magdolna 2017.10.25. 20:16:34

Lásd Amoris Laetitiae...értheted így is, úgy is. A befolyásosabb lobby majd elmagyarázza (vagy diktálja) , hogyan értendő! Ám annyira globális és holisztikus, ergo divatos, hogy az esetleges kósza ellenérvek is megcáfolhatóak az általános, langyos, semmitmondó maszlag részekre hivatkozva. Ahogyan Erdő Péter bíboros úr is alátámasztotta Ferenc pápa Sarah bíboros úrhoz intézett levelének jogosultságát. Merthogy a nagy holisztikus maszlagból ez is kiolvasható. Félő, hogy az ilyesmi maszlagok félelmetes logikával építtettek fel?! "Szavatok legyen igen,igen és nem, nem." Ahogy pl.Sarah bíboros szavai vagy a lengyel püspöki kar nyilatkozata....