Az Amoris Laetitia (AL) körüli vita végetért - jelenti ki Walter Kasper bíboros a Vatikáni Rádió német kiadásának írt publicisztikájában (az angol nyelvű fordítása ITT).

Ahogy Kasper írja: az újraházasodott elváltak egyes (önmegtartóztatást sem igénylő) esetekben történő áldoztatása lett a pápa apostoli buzdításának egyetlen helyes értelmezése, miután Ferenc pápa "hiteles tanítóhivatali megnyilatkozásnak" minősítette a Buenos Aires-i püspökök AL-értelmezését, és a saját, az értelmezést méltató magánlevelét (a hírt mostanra a Magyar Kurír is megerősítette).

"Ferenc pápának a Buenos Aires-i régió püspökeinek küldött levelének hivatalos közlésével az Amoris Laetitia apostoli buzdítás feletti fájdalmas vita remélhetőleg végetért." - fogalmaz Kasper. "Isten népének túlnyomó többsége már eddigi is elismeréssel fogadta [az Amoris Laetitiát], most pedig megerősítve érezhetik magukat" - teszi hozzá.

A bíboros az apostoli buzdítás bírálóit "egyoldalú erkölcsi objektivizmussal" vádolja, amely szerinte képtelen elismerni "a személyes lelkiismeret fontosságát az erkölcsi tettekben".

A lelkiismeret fontosságának kérdésében Kasper bíboros szerint Ferenc pápa "szilárdan a II. Vatikáni Zsinat talaján áll, amely azt tanította, hogy 'a lelkiismeret az ember legrejtettebb magva és szentélye, ahol egyedül van Istennel, akinek szava visszhangzik bensőjében.' (Gaudium et Spes lelkipásztori konstitúció, 16)."

A bíboros szerint a bűn objektív állapotában lévő személyek szentségekhez engedésének van alapja az Egyház hagyományos tanításában, "különösen Aquinói Szent Tamáséban és a Trienti Zsinatéban."

"Ez nem egy újdonság, hanem egy régi hagyomány megújítása az újskolasztikus megkötésekkel szemben. Ahogy II. János Pál tanításának bizonyított szakértői ezt kimutatták, nincs [ebben] ellentmondás Ferenc pápa két elődjével." - írja Kasper bíboros.

Hogy mennyire lehet ebben igaza Kasper bíborosnak, a nem "bizonyított szakértők" is átgondolhatják, ha az Egyház eddigi (elvben a laikusoknak is szánt és a megértési szintjükhöz igazodó) "hiteles tanítóhivatali megnyilatkozásait" elolvassák:
- Szent II. János Pál pápa, Familiaris Consortio apostoli buzdítás, 84.
- Hittani Kongregáció: NEM az újraházasodott elváltak áldoztatására!
- Hittani Kongregáció: Válaszok a Kasper-javaslatra
- Szent II. János Pál pápa, Veritatis Splendor enciklika, 55-56.
- Hittani Kongregáció: "Méltónak lenni az Oltáriszentség vételére - Általános elvek"
- XVI. Benedek pápa, Sacramentum Caritatis apostoli buzdítás, 29.

Kasper bíboros azon kulcsfigurák egyike, akik az elvált és újraházasodott személyek áldoztathatóságát évtizedek óta erőltetik az Egyházban. A kérdésben annyira meghatározó szereplőnek számít, hogy magát ezt a kezdeményezést is róla nevezték el "Kasper-javaslatnak", a támogatóit pedig "kasperistáknak".

A szexuális élettől sem tartózkodó újraházasodott elvált személyek áldoztathatóságának lehetetlenségét II. János Pál pápa, XVI. Benedek pápa, valamint a Hittani Kongregáció is többször megerősítették, részletes teológiai indoklással alátámasztva az igazát (lásd a listánkat felül). Walter Kasper a tanítóhivatali megnyilatkozások ellenében is következetesen nem volt hajlandó belátni az álláspontja tarthatatlanságát, az Egyház megnyilatkozásaival szemben pedig az ellenállást választotta.

A "Kasper-javaslat" Ferenc pápa kezdeményezésére a 2014-ben és 2015-ben rendezett püspöki szinódusok témája lett. Erdő Péter bíboros atya, a két szinódus főrelátora, még a 2015-ös szinóduson tartott nyitóbeszédében is a kasperi ötlet lehetetlenségéről értékezett. A kezdeményezést végül egyik szinódus sem támogatta. A tény, hogy sokan a javaslatot vélték mégis felfedezni Ferenc pápa 2016. májusában kiadott Amoris Laetitia szinódus utáni apostoli buzdításának egyik (351-es számú) lábjegyzetében, élénk viták és (még püspökkari szinten is) gyökeresen eltérő értelmezések kiindulópontja lett.

A vita a napokban új szintre lépett, amikor nyilvánossá vált, hogy Ferenc pápa júniusi hatállyal elrendelte, hogy a saját korábbi érsekségéhez tartozó Buenos Aires-i régió püspökeinek AL-értelmezését az Egyház "hiteles tanítóhivatali megnyilatkozásként", vagyis (az Egyházi Törvénykönyv 752. kánonja alapján) "az értelem és az akarat vallásos meghajlásával" kell, hogy elfogadja. Az értelmezés lényegében a "kasper-javaslatnak" felel meg, a pápa azonban indoklást nem fűzött ahhoz, hogy az újraházasodott elvált személyek önmegtartóztatás nélküli áldoztatása - az elődei indoklásaival ellentétesen - miért lett mégis jóváhagyható.

Megerősített lázadások

Ferenc pápa rendelkezésének épp Walter Kasper viszonylatában egy további sajnálatos olvasata is van: a példája szerint a kitartó engedetlenséget (akár több pápával és az Egyház definitív tanítóhivatali megnyilatkozásaival szemben is) valamely későbbi pápa legitimálhatja.

Ferenc pápa azonban mostanra már nem először ad ilyen jelzést. Októberben a német püspöki konferencia elnöke, Reinhard Marx bíboros ünnepelte Ferenc pápa szeptemberben kiadott Magnum Principium motu proprioját. A bíboros úgy értelmezte a motu propriot, hogy az automatikus szentszéki jóváhagyást garantál a liturgikus szövegek nemzeti nyelvű fordításainak, ha a fordítást az adott nemzet püspöki kara jónak találja (és ezzel a motu proprio felülírja II. János Pál pápa 2001-es Liturgiam authenticam instrukcióját). A bíboros elégedettségét az okozta, hogy mint ismeretes, a német püspöki kar, engedetlenséget vállalva, a saját miseszöveg-fordítását nem volt hajlandó megváltoztatni a szentszék és XVI. Benedek pápa többszöri, explicit felszólításai ellenére sem.

Marx bíboros értelmezését a kérdésben illetékes vatikáni kongregáció prefektusa, Robert Sarah bíboros (valamint a Hittani Kongregáció leváltott prefektusa, Müller bíboros is) nyílt fórumokon vitatta. A vitának Ferenc pápa vetett véget, ezidáig példátlan módon: nyílt levélben korrigálta a prefektus bíborost, és megerősítette Marx bíboros és a német püspöki kar álláspontját.

Vége az Amoris Laetitia vitának?

Az Amoris Laetitia vitának sajnos biztosan nincs vége, ha azt nézzük, hogy papok, teológusok, és válogatott laikusok "filiális" korrekciója után mostanra már bíborosok készülnek Ferenc pápa az Amoris Laetitiába foglalt tanításának formális korrekciójára. A júniusi pápai rendelkezés nyilvánosságra kerülése óta eltelt 10 napban egyelőre még a több, mint egy éve tisztázásért könyörgő ún. "dubia bíborosok" egyike sem nyilatkozott.

Egyelőre csak a Jóisten látja a vita, és ennek a tragikus történetnek a végét.