Müller bíboros a Szentlélek működéséről, az abortuszokról, Németországról, és az interkommúnió-válságról
2018. augusztus 05. írta: Katolikus Válasz

Müller bíboros a Szentlélek működéséről, az abortuszokról, Németországról, és az interkommúnió-válságról

"Nagyon elszomorít, hogy Rómából egymásnak ellentmondó direktívák érkeznek"

Július 23-án interjú jelent meg Gerhard Müller bíborossal, amelyet az ausztrál Catholic Outlook fiatal újságírója, Jordan Grantham készített a Hittani Kongregáció előző prefektusával. Az alábbiakban ebből a terjedelmes interjúból az általunk legérdekesebbnek vélt részeket közöljük, magyar nyelven. A interjú teljes szövege, angol nyelven, ide kattintva elérhető.

***

0g0a7525-933x445.jpg

[...]

Jordan Grantham: Van valamilyen tanácsa a laikusok, a papok, a szerzetesek, és a püspökök számára, hogy hogyan lehetnek fogékonyak a Szentlélekre, meghallva Isten szavát?

Gerhard Müller: [...] Mindenkinek hallgatnia kell a Szentlélekre, és ha hallgatsz a Szentlélekre, azt mondod "Katolikus vagyok.", nem konzervatív vagy liberális katolikus, mert ez a különbségtétel a Szentlélek ellen van. A Szentlélek egyesíti az Egyházat, és Ő a megosztottság és elkülönülés ellenszere.

A történelem során különféle csoportok vallották magukénak a Szentlelket, enthuziánusokként. Ők azt mondták, közvetlen érzékük, közvetlen vonaluk van a Szentlélekhez, "nekünk nincs szükségünk a Szentírásra, nincs szükségünk az apostoli hagyományra, nincs szükségünk a katolikus egyház tanítóhivatalára."

Ezért hangsúlyoznunk kell a krisztológiai és a megtestesülésből fakadó alapokat ezzel az egyoldalúsággal szemben. Senkinek, még egy pápának vagy egy zsinatnak sincs közvetlen vonala a Szentlélekhez, mivel nem kapnak új kinyilatkoztatást. Egyetlen kinyilatkoztatás van, amit örök időkre Jézus Krisztusban kaptunk, és ezért a mi alapunk a Szentírás. Semmi olyat nem mondhatunk, és nem alakíthatunk ki olyan tanítást vagy felfogást, ami ellentétes Isten Szentírásba foglalt és a katolikus hagyományban kifejezett szavával. Senkinek sem lehet ezzel ellenkező felfogása Jézus Krisztusról, Isten egyszülött Fiáról, aki emberré lett, ahogy azt a Niceai Zsinat kimondta. Senki sem mondhatja, hogy Istentől saját kinyilatkoztatást kaptam, és a Szentlélek azt nyilatkoztatta ki nekem, hogy csak hat parancsolat van. Mi az Egyház tagjai vagyunk, és nincsenek ilyen magánpróféciáink, a karizmákat az Egyház javára kapjuk, és nem a saját magunkéra, hogy azt mondjuk, "én jobb vagyok, én jobban tudom nálad, mert nekem magánkinyilatkoztatásom volt a Szentlélektől". A Szentlélek mindenkoron az Atya és a Fiú lelke, ezért nincs különbség az Egyház és a hit krisztológiai és szentlélektani alapjai között.

[...]

Jordan Grantham: Tudna mondani példát olyan területre, ahol az állam részéről fennáll a természetes erkölcsi törvény megsértésének veszélye?

Gerhard Müller: Ez a helyzet például az abortusszal. Mindenkinek joga van létezni a léte kezdetétől az anyaméhben, és nem mondhatjuk azt, hogy ebben az önálló személyiség adja a legfőbb mércét. A felnőtt anyának és apának nincs joga megölni a gyermeküket. A születés előtt és után ebben nincs érdemi különbség. Nincs érdemi különbség ebben egy egyéves, kétéves, vagy hároméves gyerekkel - nekik sincs öntudattal gondolkodó értelmük. Ez mégsem kisebbíti a létezésükhöz fűződő alapvető, természetes jogukat.

[...] 

Jordan Grantham: Németország ma Európa vezető nemzete. Hogy halad ott a globális Új Evangelizáció?

Gerhard Müller: Németország gazdaságilag vezető nemzet, de szükségünk lenne arra is, hogy erkölcsi-etikai téren is vezetők legyünk, e tekintetben pedig azt mondhatjuk, hogy a legtöbb európai vezető és közhatalmat gyakorló személy túlságosan kötődik bizonyos ideológiákhoz: támogatják a homoszexuálisok házasságát, az abortuszt, és az eutanáziát.

Azt hiszik, hogy ez az emberiség fejlődésének útja, de ez visszafejlődés ahhoz képest, amit már a 20. század brutális diktatúráiból megtanultunk. Teljes tisztelet kell, hogy legyen bennünk az emberi élet és szabadság iránt, ami azonban nem a korlátlan önmeghatározás szabadsága, hanem szabadság arra, hogy jót cselekedjünk, és ne csak az egyéni, személyes érdekeinket kövessük. Isten bizonyosan azért adott nekünk életet, hogy tiszteljük, de azért is, hogy az a jó cselekvésének alapja is legyen. Nem individualisták összessége vagyunk, akik énközpontú utat járnak, hanem ahogy Bonhoeffer mondta, "az emberi létezés misztériuma az, hogy másokért létezünk", mások javára. [...]


Jordan Grantham: Lát reményteljes jeleket Németországban, és mi a helyzet az interkommúnió-válsággal és -vitával?

Gerhard Müller: Sajnos a püspökeink inkább politikai és hatalmi kategóriák szerint gondolkodnak, és nem az Új Evangelizáció vonala mentén. Az interkommúnió nem lehetséges, méghozzá abszolút és objektív értelemben; nem lehetséges, mivel a szentáldozás a hitbeli egység szentségi megjelenítése. Ha nincs teljes közösség a hitben, nem lehet teljes közösség ennek szentségi kifejeződésében, különösen nem az Eucharisztiában.

Rengeteg protestáns-katolikus családunk van, esetenként ortodoxok is, utóbbi azonban nem annyira problémás, mivel az ortodoxok hite ugyanaz, mint a miénk, de nem vagyunk teljes közösségben. A protestánsokkal, az evangélikusokkal és reformátusokkal meglehetősen más a felfogásunk az Egyház szerepéről és lényegéről.

Az Egyház számunkra nem csupán az egyéni hívek közössége, de Krisztus Teste is, szentségi megjelenítőjeként Isten, Krisztus jelenlétének a világban, aminek egyéb következményei is vannak; nekik egyetlen szentségük van, a keresztség, és egy bizonyos másfajta felfogásuk az Eucharisztiáról. Nekünk hét szentségünk van, és nem mondhatjuk azt, hogy ez az egész ugyanaz, és hogy elég, ha az összetartozásnak valami vallásos érzülete vagy érzelme van bennünk. Ez nagyon helyes, de nem elég a szentségi közösséghez, ezért azt remélem, hogy a német püspökök megtalálják majd a visszatérés útját az Egyház vallásos és spirituális felfogásához, és a katolikus hit alapjainak tiszteletéhez, amely alapok nem megváltoztathatók.

Nagyon elszomorít, hogy Rómából egymásnak ellentmondó direktívák érkeznek, a Hittani Kongregáció prefektusának levele ugyanis ellentmondásban áll azzal a levéllel, amit Marx bíboros kapott a Szentatyától.

A pápa a katolikus hit szerint az Egyház egységének egyetemes alapja, nem politikai egységé, hanem az egységé a kinyilatkoztatott hitben. A hit, a katolikus egyháznak az Eucharisztiáról szóló tanítása, és az Eucharisztiának az Egyház pápa és püspökök alatti egységéhez tartozása teljesen világos. Ez nem megváltoztatható.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.