Papp Miklós: a halálbüntetés nem bensőleg rossz
2018. augusztus 16. írta: Szerdahelyi Miklós

Papp Miklós: a halálbüntetés nem bensőleg rossz

pappmiklos_1.jpg

Papp Miklós teológussal telefonon beszélgettem a Katekizmus újrafogalmazott 2267-es pontjáról, mely a halálbüntetést “megengedhetetlennek” nevezi, mivel az “vét a személy méltósága ellen”. Papp Miklósnak a Magyar Kuríron megjelent elemzése kapcsán is tisztázni szerettem volna, hogy szerinte mostantól az Egyház bensőleg avagy önmagában (vagyis körülményektől és szándéktól függetlenül) rossz erkölcsi cselekedetnek tartja-e a halálbüntetést.

Papp Miklós a válaszában kifejtette, hogy erről nincs szó, és hogy a bensőleg rossz cselekedetek fel vannak sorolva a Veritatis Splendor kezdetű enciklikában, és a halálbüntetés nincs köztük. Leszögezte, hogy Egyház tanításától sem a szabadelvű, sem a szigorúbb irányba nincs joga a katolikusoknak eltérni.

Kérdésemre, hogy mi változott tulajdonképpen a korábbi, már eleve restriktív megfogalmazáshoz képest, mely a Katekizmusban mostanáig szerepelt, Papp Miklós elmondta: "a halálbüntetés megengedhetetlen volta lett kimondva". A teológus szerint ez szervezett államok esetén áll fent.

Arra a felvetésre, hogy a világ radikálisan megváltozhat, vagy akár ma is vannak jobban és kevésbé jobban szervezett államok, és ezekben az esetekben, mit jelent vajon az, hogy “megengedhetetlen”, a teológus kifejtette, hogy az új szöveget a jelenben kell értelmezni, és a Szentatya célja az lehet, hogy az egész világ abba az irányba mozduljon el, hogy a halálbüntetés megszüntethető legyen.

Papp Miklós szerint a változtatás egyik értelme az volt, hogy ne lehessen hivatkozni a Katolikus Egyházra, mint aki támogatja a halálbüntetést.

***

A Katekizmus új szövegével kapcsolatban az én aggodalmam továbbra is az, hogy egy különbség nélküli megkülönböztetéssel állunk szemben, ha egy erkölcsi tettet "az evangélium fényében megengedhetetlennek" tartunk, de nem "bensőleg rossznak". Ha valami "az evangélium fényében megengedhetetlen", az nem lehet csak a szervezett államokban vagy napjainkban megengedhetetlen, hanem mindig is az. Továbbá a Katekizmus új szövege, figyelmes olvasás mellett, véleményem szerint, nem engedi meg, hogy szervezett államokra korlátozzuk a halálbüntetés "megengedhetetlenségét". A halálbüntetés feltételes/prudenciális megengedhetetlensége természetes értelmezése volt a Katekizmus korábbi megfogalmazásának. Viszont az új megfogalmazásnak is hasonló értelmet kell tulajdonítanunk, ha folytonosságot feltételezünk a kettő között. Papp Miklós tehát a folytonosság jegyében értelmezi a Katekizmus új szövegezését, ám sajnos maga a szöveg önmagában olvasva megenged a hagyománynak ellentmondó értelmezést is. A halálbüntetés feltételes/prudenciális megengedhetetlenségéből fakadó igyekezettel, hogy teremtsük meg a feltételeket mindenhol a világon, hogy a halálbüntetés szükségtelenné váljon, egyetértek. Ám a Katekizmus új szövegének félreérthetősége éppenséggel gátolhatja is ezt a célt, mert szükségtelen ellenállást vált ki azokban, akik a halálbüntetést bizonyos körülmények között megengedhetőnek tartják a Katekizmus korábbi megfogalmazása, az Egyház hagyománya, és a Biblia alapján. (Szerdahelyi Miklós)

A KEK 2267. pontja mostanáig így hangzott:

Az Egyház hagyományos tanítása - a tettes kilétének és felelősségének teljes bizonyítását föltételezve - nem zárja ki a halálbüntetéshez folyamodást olyan esetekben, amikor ez az egyetlen járható út az emberek életének hatékony megvédésére a jogtalan támadóval szemben.

Ha pedig a vérontás nélküli eszközök elegendők a támadó elleni védekezésre és a személyek biztonságának megőrzésére, a hatalom ezekre az eszközökre korlátozódjék, mert ezek jobban megfelelnek a közjó konkrét javainak és inkább összhangban állnak az emberi személy méltóságával.

Napjainkban ugyanis, mivel az állam olyan lehetőségekkel rendelkezik, melyekkel hatékonyan tudja büntetni a bűntényt, ártalmatlanná téve elkövetőjét, anélkül, hogy véglegesen megfosztaná a jobbulás lehetőségétől, a tettes kivégzésének szükséges volta "immár nagyon ritka, ha egyáltalán előfordul". (II. János Pál pápa: Evangelium vitae kezdetű enciklikája, 56.)

A KEK ugyanezen pontja most így hangzik: 

Hosszú ideig egyes bűncselekmények súlyosságára megfelelő válasznak és bár végső, de elfogadható eszköznek tekintették, hogy a törvényes hatóság, szabályos eljárást követően, a közjó védelme érdekében halálbüntetéshez folyamodjon.

Ma mind elevenebb annak tudata, hogy az ember súlyos bűncselekmények elkövetésével sem veszíti el személyi méltóságát. Ezenkívül mára az állam büntetőjogi szankcióinak új felfogása terjedt el. Végül hatékonyabb fogva tartási rendszereket dolgoztak ki, amelyek biztosítják a polgárok megfelelő védelmét, ugyanakkor nem veszik el végérvényesen a bűnöstől a javulás lehetőségét.

Ezért az Egyház az evangélium fényénél tanítja, hogy „a halálbüntetés megengedhetetlen, mert vét a személy sérthetetlensége és méltósága ellen” [1], és eltökélten küzd annak eltörléséért az egész világon.

[1] Ferenc pápa: Beszéd az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa által szervezett találkozó résztvevőihez (2017. október 11.): L’Osservatore Romano, 2017. október 13., 5. old.

A halálbüntetéssel kapcsolatos korábbi cikkeinket ajánljuk olvasásra a katolikus tanítás alaposabb megismerése, valamint korábbi magyar vélemények és viták felelevenítésére:

Az Egyház tanítóhivatalának megnyilatkozásai a halálbüntetésről

Ferenc pápa átírta a Katolikus Egyház Katekizmusát

Üdvözli a halálbüntetés visszaállítását a Srí Lanka-i Ranjith bíboros

Edward Feser: a halálbüntetés megtorló jellegének igazolásáról

Katolikusok érvei a halálbüntetés mellett

Barsi Balázs atya a halálbüntetésről: Megint nagyobb a tét, mint amiről a vita szól

Új szál az "Amoris Laetitia" válságban: Ferenc pápa a halálbüntetésről téved

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gratia Copiosa 2018.08.17. 05:40:43

Nem tudok masra gondolni mint arra, hogy az iszlamban a civil kivegzesek a csaladban torvenyesek. Frei Tamas Szaud Arabiaban kesault dokumentumfilmjet hozom peldanak. Egy szaudi csaladapa a lanyat zsakba varva az uszomedence vizebe folytotta, az unneplo es tapsolo rokonsag koreben. A rendorseg nem szallt ki, nyilvan be sem kell jelenteni az ilyesmit, hiszen a sharia torvany a torveny sok iszlam orszagban es ma Europa befogadta, elismeri ezt a torvenyt, helyet ad azoknak, akik be fogjak vezetni mindenkire kotelezoen Europaban. Europaban es merikban azokat uldozik akik a menekulo potencialis aldozatoknak adnak menedeket konkret nevet mondok Pamela Geller, aki nem lephetett be Nagy-Britannia teruletere. Valoban meg nem szuno kampany folyik 500 eve a Katolikus Egyhaz, a papasag es a papok ellen. Franciaorszagban az erkolcsi tekintely ellen, az egyhaz elleni kuzdelembe tobb mint 40 ezer guillotint aliltottak fel es ezresevel fejeztek le papokat, szerzeteseket apacakat, de megtette egy-egy szakadek is, ahova letaszitottwk oket szazasaval. (Bayloni Szant Pascal eletrajzabol vettem a peldat)Tehat ez fenyeget mohamedan tomegek bearamlasaval es az o hituk, amin alapszik a sharia torveny.
Ma 20-40 ev utan megszolalo, levelet iro szemelyek egyszemelyben, szemtwnu nelkul vadolnak papokat pedofilia es homoszexualis vadakkal. Azonnal hitelt adnak egyetlen egy "bemondasra". Egyetlen becsuletes mohamdan elegseges a sharia torvenyben peldaul blaszfemia vadhoz kereszteny ellen. Mi ez ha nem a sharia torveny alkalmazasa, hogu mohamedanok szazmillioinak pedofiliw gyakorlwtat igazoljak? Khomeini ayatollah 1979-ben amikor visszatert Teheranba Parizsbol, ahol a keresztenyek adtak szamara menekult statuszt, elso dolga volt, hogy elvett felesegul egy 9 eves kislanyt. De lattam fenykepet amint kb egy 6-7 evesmkisfiut csokolt szajon. Ezt kell a katolikus papokra vetiteni ti is ezt csinaljatok. A pedofilia, homoszexualis vervadwt egy olyan twrsqdalom keri szamon, akik nyakig merultek a pornografiaba, a fektelen szwxbe pl Budapesten kozteruleten szex aktusba, abortuszba a hazassagtoresbe, a homoszexualitasba. Meggyozodesem, hogy a titkosszolgaltok tudjak ezt, azt is tudjak, hogy gyenge embereket meg lehet vasarolni, ugyvedeket, birokat meginkabb. A torvenyhozok tudjak es meg sem probalnak tenni valamit.
A pap, puspok elete nyilvanos, mindenki szeme elott zajlik. En ordenare hazugsagnak tartom ezeket a vadakat. Itt a hivok felelossege is nagy. De nem nallottam ebben a targyban papot arrol beszelni, mit tesz annak erdekeben, hogy mindig atlathato legyen ahogy el.
A masik keves szo esik az udvossegrol, es arrol hogy ezt hogyan kell elerni. Kizarolag a szocialistan szocialis igazsagossagrol van szo es a szeretetrol. Senki nem fel a az itelettol, mert Istennek is be van tiltva az itelkezes, nincs joga hozza, hogy barkit. Az egyhaz nem az udvosseg szakramentuma, hanem egy globalis ingyenkonyha. Gyanus katolikusnak lenni a katolikus egyhazban. Mar-mar ugy erzi az ember a szentmise is elavult, meg csinaljak a Vatikanba, hogy szo ne erje a haz elejet, de mellekes mi tortenik, csak az a fontos, hogy a vilag regi-uj utopiajahoz, szokasaihoz, IZLESEHEZ mindjobban hasonlitson. Nem eleg katolikusnak, papnak, puspoknek, papanak lenni, de annak is kell latszani.