Ferenc pápa találkozása Kim Davis-szel - Viganò egy újabb vádra válaszolt
2018. szeptember 02. írta: Katolikus Válasz

Ferenc pápa találkozása Kim Davis-szel - Viganò egy újabb vádra válaszolt

pope_francis_and_kim_davis_810_500_75_s_c1.jpgHiába kérték amerikai püspökök, köztük a püspöki kar elnöke is, hogy körültekintő vizsgálat derítse ki, mi igaz Viganò érsek állításaiból, vizsgálat helyett egyelőre az érsek válaszol folyamatosan a személyét érő vádakra.

Az Egyesült Államok 2011-2016 közötti pápai nunciusa, Carlo Maria Viganò érsek augusztus 25-én közzétett vallomásáról tudósítva egyes híroldalak (köztük a magyar püspöki konferencia "fél"hivatalos híroldala, a Magyar Kurír is) az érsek korábbi vélt "ügyeit" hozták elő, hogy azokkal kérdőjelezzék meg a személye hitelességét.

Így került elő Viganò érsek szerepe annak a találkozónak a megszervezésében is, amely Ferenc pápa és a Kentucky állami jegyzőnő, Kim Davis (a kezdőképen jobbra) között zajlott 2015. szeptember 24-én, a pápa hivatalos amerikai látogatásakor. Mint ismeretes, az evangelikál keresztény Davis volt az első olyan személy Amerikában, akit bebörtönöztek (öt napra) azért, mert nem volt hajlandó azonos nemű pároknak házassági anyakönyvet kiállítani azután sem, hogy 2015-ben legfelsőbb bírósági döntés kényszerített minden amerikai államot az azonos neműek "házasságának" elismerésére.

Viganò szerepét a találkozó megszervezésében rendkívül rossz színben tüntette fel egy augusztus 28-án a New York Times-ban megjelent interjújában az a Juan Carlos Cruz, aki nemrég egy chilei papi molesztálás áldozataként találkozott Ferenc pápával. A találkozó kapcsán a homoszexuális Cruz azért került az újságok címlapjaira, mert a beszámolója szerint Ferenc pápa azt mondta neki: "Az, hogy meleg vagy, nem számít. Isten ilyennek teremtett, és ilyennek szeret, és számomra ez nem számít. A pápa ilyennek szeret. Boldognak kell lenned azzal, aki vagy."

Cruz szavait többen megkérdőjelezték, mondván, az idézett szavak bizonyos pontokon ellentmondanak az Egyház homoszexualitásról szóló tanításának; sokan pedig (egyháziak és egyházon kívüliek is) az LMBT-mozgalom melletti kiállásra használták a szerintük bizonyosan hiteles pápai idézetet.

A Viganò hiteltelenségét demonstrálni próbáló 28-ai nyilatkozatában Cruz azt állította, nemrég ismét beszélt Ferenc pápával, mely során szóba került a Davis-szel történt 2015-ös találkozó is. Cruz szerint a pápa "nemrég azt mondta neki, hogy Viganò érsek majdnem szabotálta az útját azzal, hogy meghívta rá a kétes Kim Davis-t, egy kentucky-i jegyzőt, aki a konzervatívok ünnepelt sztárja lett, miután megtagadta, hogy házassági anyakönyvet adjon ki azonos nemű pároknak".

A New York Times cikkében Cruz így idézte Ferenc pápát:

Nem is tudtam, ki ez a nő, és [Viganò érsek] becsempészte őt, hogy üdvözöljön - és persze egy egész sajtókampányt csináltak belőle. El voltam szörnyedve, és kirúgtam azt a nunciust.

Ami biztos, hogy Ferenc pápa Viganò érseket sohasem "rúgta ki". A nuncius 2016. januárjában maga nyújtotta be a lemondását a tisztségéről, mivel abban az évben érte el a 75 éves nyugdíjkorhatárt. Ferenc pápa Viganò érsek nyugdíjazási kérelmét a megszokott eljárásrend szerint elfogadta.

A Davis-ügy kapcsán őt ért vádak, valamint Cruz Ferenc pápának tulajdonított szavai által indítva, Viganò érsek augusztus 30-án egy háromoldalas közleményben számolt be a Ferenc pápa és Davis között lezajlott találkozó részleteiről. "A pápa állítólagos szavaira tekintettel kötelességemnek érzem beszámolni az eseményekről úgy, ahogy azok valójában megtörténtek." - írja Viganò.

Viganò ezután leírja, hogyan került sor a találkozóra az amerikai pápai nunciatúrán, Washington D.C.-ben, ahol ő nunciusként szolgált. Ahogy az a közleményéből kiderül, a pápai találkozót Davis-szel több illetékes vatikáni hivatalnokkal közösen szervezte meg. A találkozóból csak Ferenc pápa Rómába való visszaérkezése után lett "ügy", amikor a washingtoni nunciatúra és a vatikáni sajtóhivatal "lavinaszerűen kapta a telefonhívásokat, faxokat, és emaileket".

A találkozó hírét Davis ügyvédje, Mathew D. Staver hozta nyilvánosságra szeptember 29-én, 5 nappal a találkozó után. Ő azt állította, hogy a találkozó privát körülmények között, 15 percig tartott egy külön szobában, ahol az egyik szervező azt kérte Daviséktől, hogy a találkozó híre a pápa Rómába visszaérkezéséig ne kerüljön nyilvánosságra.

Staver szerint Ferenc pápa megköszönte Davisnek a bátor kiállását, sok erőt kívánt neki, és ajándékul két rózsafüzért adott át. Az ügyvéd azt állította, a találkozó nagyon szívélyes és meleg hangvételű volt, amelynek során a pápa és Davis kölcsönösen megígérték, hogy imádkozni fognak egymásért.

Staver nyilatkozatára eleinte nem érkezett vatikáni válasz. Egy nappal később a sajtószolgálat elismerte a találkozás tényét, de a közleményük szerint az rövid volt, és egy nagyobb társaságon belül történt csak meg.

Egy újabb nappal később az akkori vatikáni sajtószóvivő, Federico Lombardi, egy nyilatkozatot adott ki, kijelentve, hogy bár a "rövid találkozó" megtörtént, azt nem szabad támogatásként értelmezni Davis kiállása felé.

Lombardi azt is leszögezte, hogy "az egyetlen valódi kihallgatás" a nunciatúrán Ferenc pápa egyik korábbi tanítványával, Yayo Grassi-val, egy nyíltan homoszexuális argentin férfival történt, aki a kihallgatáson a férfi partnerével és több barátjával együtt vett részt.

A hír, hogy Ferenc pápa valójában nem Kim Davis-szel, hanem egy homoszexuális párral találkozott, azonnal győzelmi főcímek és újságcikkek tárgya lett. A Vatikán közismerten LMBT-barát angol nyelvű sajtófelelőse, Thomas Rosica atya az LA Times-nak számolt be arról, hogy Lombardi a közleménye kiadása előtt egyeztetett Ferenc pápával. Rosica elhatárolta Ferenc pápát Davistől, azt állítva, hogy Davis csak egy csoport tagja volt, és csupán egy rövidke üdvözlés történt közte és a pápa közt.

"Arról, hogy miért ez a személy volt meghívva, a nunciatúrát kell megkérdezni." - nyilatkozta kritikusan Rosica. Hozzátette: elképzelhetetlennek tartja, hogy Davis 15 percet töltött volna privát találkozón a pápával, mivel erre egyszerűen nem lehetett idő.

Rosica ahhoz is ragaszkodott, hogy a találkozót Viganò, és nem Róma szervezte, és hogy arról a pápa valószínűleg előre semmit nem is tudott. Davis ügyvédje azonban ragaszkodott ezután is ahhoz, hogy a találkozót a Vatikán kezdeményezte, azért, hogy megerősítsék vele a lelkiismereti ellenállás jogát.

Viganò a mostani közleményében ragaszkodik ahhoz, hogy Ferenc pápa tudott Kim Davis ügyének részleteiről. Mint írja, ő maga adott arról egy egyoldalas jelentést Ferenc pápának olaszul és angolul, amiben tájékoztatta a pápát, hogy Davist "igazságtalanul letartóztatták és börtönbe zárták", amiért megtagadta "azonos nemű pároknak házassági anyakönyv" kiadását arra hivatkozva, hogy "a lelkiismerete nem engedi a számára, hogy részese legyen a házasság eme újfajta értelmezésének".

Az övé az első olyan eset, amiben egy amerikai állampolgárt lelkiismereti szabadság és vallásszabadság gyakorlásáért börtönöznek be, jóllehet ezeket a jogokat az Amerikai Egyesült Államok Alkotmányának első kiegészítése garantálja.

- írta Viganò a jelentésében.

Viganò részletezi a találkozót megelőző estén a pápa kérésére lezajlott egyeztetéseket is más vatikáni hivatalnokokkal, és leírja a pápa és Davis között lezajlott másnapi találkozót is. Az érsek végül felidézi azt a "őrjöngő" telefonhívást, amit a szentszéki államtitkáról, Pietro Parolintól kapott azután, hogy a média foglalkozni kezdett a pápa és Davis között lezajlott találkozóval.

Az alábbiakban Viganò érsek háromoldalas beszámolójának magyar nyelvű fordítását közöljük. A fordításhoz a közlemény angol nyelvű változatát használtuk, a közlemény azonban eredeti olasz nyelven is elolvasható.

***

Ferenc pápa privát módon találkozott Kim Davis-szel:
íme, ami valójában történt

2018. augusztus 28-án a New York Times egy olyan beszélgetés részleteiről számolt be, ami Juan Carlos Cruz, Karadima atya és Barros püspök szexuális visszaéléseinek legismertebb chilei áldozata, és állítólagosan Ferenc pápa között zajlott. Bár megmagyarázhatatlan, de a Cruzzal folytatott megbeszélésén a pápa állítólag beszélt a Kim Davis-szel történt találkozójáról is, amely a washingtoni látogatásán, 2015. szeptember 24-én zajlott le, és azt mondta, hogy a találkozót megelőzően semmit sem tudott az ügyről.

A pápa állítólagos szavaira tekintettel kötelességemnek érzem beszámolni az eseményekről úgy, ahogy azok valójában megtörténtek.

2015. szeptember 23-a este, a washingtoni nunciatúrán tartott vacsora végén elmondtam a pápának, hogy szükségem lenne egy fél órára vele, mert fel szeretném hívni a figyelmét és kérni az esetleges jóváhagyását egy kényes, de könnyen megvalósítható kezdeményezésre, vagyis hogy személyesen és teljesen bizalmas körülmények között, a média kizárásával találkozzon Kim Davis-szel, a kentucky-i Rowan megye jegyzőjével, aki az első amerikai állampolgár, akit elítéltek és egy hétre bebörtönöztek, amiért a lelkiismereti ellenállás jogával élt.

A szeptember 23-a esti megbeszélésünk elején egy egyoldalas jelentést adtam át a pápának, ami összefoglalta a Davis-ügyet (ezt csatolom olaszul és angolul). A pápa azonnal támogatónak tűnt a kezdeményezésben [lásd ezt a korábbi cikkünket ehhez - KV szerk.], de hozzátette, hogy a találkozásnak politikai következményei lennének, és azt mondta: "Én nem értek ezekhez a dolgokhoz, ezért jó lenne, ha meghallgatná róla Parolin bíboros véleményét."

Már este fél tíz volt, ezért személyesen mentem el a nunciatúra két tanácsosával (egy olasszal és egy litvánnal) ahhoz a közeli szállodához, ahol a pápa kíséretét elszállásolták. Mivel előtte odatelefonáltam, hogy előre jelezzem az érkezésemet, őexcellenciája Angelo Becciu érsek (helyettes államtitkár) és őexcellenciája Paul Gallagher érsek (az államtitkárság államközi kapcsolatokért felelős titkára és politikai részlegének vezetője) már vártak engem a szálloda előterében. Azonnal jelezték nekem, hogy Parolin bíboros már visszavonult a szobájába, és nem tartották illendőnek zavarni őt, mivel a találkozóról őt másnap reggel is könnyedén tájékoztathatják.

Ezután a szálloda egy kisebb társalgójában egyeztettünk. Ahogy említettem, öten voltunk. Átadtam nekik azt a jelentésemet, amit a pápának is odaadtam, elmagyarázva a tartalmát és a látogatásom okát, ahogy azt a pápa kérte tőlem. Miután megfontolták az ügyet, Becciu érsek azonnal támogatta, hogy a pápa fogadja Davist privát körülmények között, még mielőtt Washingtonból New Yorkba távozna.

Gallagher érsek, miközben a lelkiismereti ellenállás jogának védelmét fontosnak tartva támogatta az ötletet, azt mondta, szükséges lenne megerősíteni a polgári törvények oldaláról, hogy van-e bármi olyan ok, ami miatt a találkozót nem lenne tanácsos megvalósítani; nevezetesen, a Davis elleni jogi eljárások lezárultak-e már, vagy van-e még köztük folyamatban lévő is. Ezért telefonon összekötöttem őt a nunciatúra jogászával, aki a papsága előtt az amerikai hadbíróság bírója volt, ma pedig a kánonjog professzora. A kánonjogásszal folytatott tisztázó megbeszélésük után - aki azt mondta, nincs eljárásjogi akadály - Gallagher püspök már feltétel nélkül azon a véleményen volt, hogy a pápának fogadnia kellene Davist.

Másnap reggel, a szentmise után, melyet a pápával koncelebráltunk a nunciatúrán, tájékoztattam a pápát a két főmunkatársának pozitív véleményéről, akik pedig beszéltek Parolin bíborossal is a találkozónkról. A pápa ezután a beleegyezését adta, én pedig megszerveztem, hogy Davis észrevétlenül a nunciatúrára jöjjön, és őt egy külön szobában ültettem le. Mindent megkönnyített az a tény, hogy Davis már Washingtonban volt, mivel meghívást kapott, hogy átvegye a Családkutatói Tanács (Family Research Council) a "Tanítványság Ára" Díját (Cost of Discipleship Award).

Mielőtt a találkozó megtörtént volna, figyelmeztettem a L'Osservatore Romano fényképészét, hogy nem hozhatja nyilvánosságra a találkozó fényképfelvételeit az elöljárói engedélye nélkül. Ő természetesen betartotta az utasítást, de számos képet készített, amelyek sohasem kerültek leközlésre, és jelenleg a L'Osservatore Romano fényképarchívumában találhatók. Elöljáróban megígértettem Davis-szel is, hogy nem ad ki semmilyen hírt a médiának Ferenc pápának az amerikai pásztori útja végén a Rómába való visszatéréséig. Davis hűen megtartotta az ígéretét.

Szeptember 24-e kora délután, mielőtt továbbutazott volna New Yorkba, a pápa a tervek szerint belépett abba a helyiségbe, ahol Davis a férjével várták őt. A pápa szeretetteljesen átölelte őt, megköszönte a bátorságát, és kitartásra buzdította. Davist ez nagyon megindította, és sírni kezdett. Ezután visszavitték őt a szállodájába egy olyan autóval, amit a pápai testőrség egy tagja vezetett, vele tartott egy amerikai monsignor, a nunciatúra egyik alkalmazottja is.

Miután a pápa visszatért Rómába Philadelphiából a Családok Világtalálkozója után, hírek kezdtek el megjelenni a médiában a Davis-szel történt találkozójáról. A washingtoni nunciatúrára és a vatikáni sajtóhivatalba lavinaszerűen érkeztek a telefonhívások, a faxok, és az emailek, amelyek közül több sértő és tiltakozó volt, de sok közülük támogatóan szólt a pápa Davis-szel történt találkozójáról. Egy 2015. szeptember 30-ai cikkben a New York Times arról tudósított, hogy "a vatikáni hivatalnokok eleinte nem erősítették meg a találkozó megtörténtét, míg végül szerda délután mégis megtették, visszautasítva azonban, hogy bármiféle részletről nyilatkozzanak". A vatikáni sajtóhivatal ezután kiadott egy közleményt - anélkül, hogy a feletteseik az államtitkárságon egyáltalán konzultáltak volna velem -, kijelentve, hogy a pápa sohasem fogadta Davist privát kihallgatáson, és legfeljebb csak több ember közt üdvözölte őt azelőtt, hogy New Yorkba távozott volna. Rosica atya és Lombardi atya tovább gyarapította a hazugságokat, és a New York Times 2015. október 2-ai kiadása már úgy idézte őket: "Azonban Thomas Rosica atya, a Vatikán egyik szóvivője azt mondta pénteken, hogy Davis meghívását Viganò érsek hivatala kezdeményezte, a pápát pedig valószínűleg nem tájékoztatták az ügyéről. Federico Lombardi atya, a Vatikán vezető szóvivője pedig úgy jellemezte a találkozót, mint egyszerű üdvözlést a sok közül." Ez a Szentszék átláthatósága Ferenc pápa alatt!

A következő reggel, washingtoni idő szerint kb. 6 órakor - jól emlékszem rá, mivel épp csak beléptem a nunciatúra kápolnájába - egy őrjöngő telefonhívást kaptam Parolin bíborostól, aki azt mondta nekem: "Azonnal Rómába kell jönnie, mert a pápa tombol maga miatt!" Amilyen gyorsan csak lehetett, elindultam, a pápa pedig október 9-én este 7 óra körül fogadott a Szent Márta házban, a második családszinódus egyik délutáni ülése után.

A pápa közel egy órán át fogadott, és nagyon szeretetteljes és atyai volt. Azonnal bocsánatot kért tőlem, amiért Rómába kellett jönnöm, és folyamatosan dicsért engem azért, ahogyan az amerikai látogatását megszerveztem, és amilyen hihetetlen fogadtatást kapott Amerikában. Mint mondta, sohasem számított ilyen fogadtatásra.

A legnagyobb meglepetésemre a hosszú találkozónk alatt a pápa egyetlen egyszer sem említette meg a Davis-szel történt találkozóját!

Amint a kihallgatásom a pápával végetért, azonnal felhívtam Parolin bíborost, és azt mondtam neki: "A pápa rendben volt vele. Egyetlen szemrehányó szót sem mondott, csakis dicsérőeket az Amerikai útja sikeréért." Ezen a ponton Parolin bíboros úgy felelt: "Ez lehetetlen, mert velem őrjöngött maga miatt."

Ez az események összefoglalása.

Ahogy az elején említettem, 2018. augusztus 28-án a New York Times egy interjút közölt Juan Carlos Cruz-zal, amiben Cruz arról számolt be, hogy a pápával történt 2018. áprilisi találkozója során a pápa beszélt neki a Davis-ügyről [a New York Times cikkéből az derül ki, hogy Cruz "nemrég" újra beszélt a pápával, a Davis-ügy tehát nem az áprilisi találkozójukon került szóba - KV szerk.]. Cruz szerint a pápa azt mondta: "Nem is tudtam, ki ez a nő, és [Viganò érsek] becsempészte őt, hogy üdvözöljön - és persze egy egész sajtókampányt csináltak belőle. El voltam szörnyedve, és kirúgtam azt a nunciust."

Az egyikük hazudik: vajon Cruz vagy a pápa? Ami bizonyos, hogy a pápa nagyonis jól tudta, kicsoda Davis, és ő és a közeli munkatársai jóváhagyták a privát találkozót. Az újságírók ezt bármikor ellenőrizhetik, ha megkérdezik Becciu, Gallagher, és Parolin prelátusokat, vagy akár magát a pápát.

Világos azonban, hogy Ferenc pápa szerette volna eltitkolni a privát találkozóját az első amerikai állampolgárral, akit a lelkiismereti ellenállásáért elítéltek és bebörtönöztek.

+ Carlo Maria Viganò
Ulpiana címzetes érseke, Apostoli nuncius
2018. augusztus 30-án, Szent Jeanne Jugan és Boldog Alfredo Ildefonso Schuster ünnepén

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.