Trier püspöke is engedélyezte a protestáns házastársak áldoztatását
2019. március 30. írta: Katolikus Válasz

Trier püspöke is engedélyezte a protestáns házastársak áldoztatását

A 27 németországi egyházmegyéből már 14-ben bevezették az interkommúniót.

kna_170928-93-000037_bischof_stephan_ackermann_1900.jpgEgy csütörtöki közleményében Trier püspöke, Stephan Ackermann (a képen) is azt ajánlotta az egyházmegyéje papjainak, hogy kövessék a német püspöki konferencia interkommúnió-dokumentumában leírtakat, vagyis "egyedi esetekben" áldoztassák meg a szentmiséken a katolikus hívek protestáns házastársait is.

A püspök az egyházmegyéje hittani és lelkipásztori bizottságaival való egyeztetés után döntött úgy, hogy a papok felé ajánlássá teszi a püspöki kar dokumentumát. A közleményében Ackermann püspök hangsúlyozta, hogy a dokumentum a papok számára nem jelent kötelező előírást.

Még 2017. júniusában közöltük a hírt, hogy Ackermann püspök bejelentése szerint a trieri egyházmegye (amely a legrégebbi egyházmegye Németországban) 2020-ig felszámolja a plébániái 96%-át. A püspök az intézkedést az egyházmegyében kialakult "válsághelyzettel" indokolta, amelyet az elmúlt 20 évben a templombajáró hívek számában bekövetkezett drasztikus csökkenés okozott. 

A német püspöki konferencia interkommúnió-dokumentuma szerint a protestáns fél áldoztatásához szükséges feltétel, hogy az illető vallja a Egyház Oltáriszentséggel kapcsolatos hitét, valamint hogy a házaspár a közös áldozást "súlyos szükséghelyzetként" élje meg. A nemkatolikus házastársak eucharisztikus közösségéhez azonban nem elvárás az áldozóktól a teljes hitbeli, szentségi, és hierarchikus közösség az Egyházzal - amelyeket a korábbi pápák a rendes áldozáshoz mind egyöntetűen előírtak. A protestáns fél számára így a szentgyónásban kapott feloldozás sem feltétele a szentmisén való áldozásnak (igaz, a német püspöki kar saját kimutatása szerint a németországi papok több, mint fele sem végez soha szentgyónást).

Mint emlékezetes, imádságos önvizsgálat után a katolikus házastárssal együtt áldozást maga Ferenc pápa vetette fel lehetőségként 2015. novemberében egy erről őt nyilvánosan kérdező lutheránus asszonynak. 2016. januárjában már a római Szent Péter Bazilikában áldoztatták meg egy finn evangélikus küldöttség tagjait az áldoztató papok (szükségszerűen pápai engedéllyel), annak ellenére, hogy a küldöttség tagjai kézmozdulattal jelezték, hogy nem jogosultak az Oltáriszentség vételére.

A német püspöki kar interkommúnió-dokumentumának 2018. februárjában kiadott első tervezetét Ferenc pápa és a Hittani Kongregáció arra hivatkozva utasította el, hogy az kötelezően előírta volna Németország minden püspökének, hogy nyissák meg a lehetőséget a protestáns házastársak áldozására. Ferenc pápa rögtön ezután mégis jóváhagyta az interkommúniónak ezt a lehetőségét, de csak úgy, ha az interkommúnió-dokumentum ajánlássá válik, és minden német egyházmegye püspöke önként dönthet a bevezetéséről vagy elvetéséről.

Az interkommúnió-dokumentumot 2018. februárjában a német püspöki kar tagjainak háromnegyede fogadta el. Mostanáig a 27 németországi egyházmegyéből 14 egyházmegye püspöke engedélyezte a katolikus hívek nemkatolikus házastársainak áldoztatását.Az engedélyt korábban megadó egyházmegyék, időrendi sorrendben: Paderborn, Hamburg, Magdeburg, Osnabrück, Erfurt, Bamberg, WürzburgEssenSpeyer, MünsterRottenburg-Stuttgart, Berlin, és Mainz.

Az engedélyezés feltételei a tizennégyből tizenkét egyházmegyében a német püspöki konferencia interkommúnió-dokumentumát követik. A bambergi érsek a dokumentuméinál szigorúbb, míg a würzburgi püspök jóval lazább feltételekkel vezette be az illetékességi területén az interkommúniót.

A trenddel szembehelyezkedő álláspontot foglalt el Köln bíboros érseke, Rainer Woelki, aki kitartott az Egyház tanítása, vagyis a nemkatolikusok rendes körülmények közötti áldoztatásának lehetetlensége mellett. Woelki bíboros meghatározó hangja volt annak a kisebbségi csoportnak a német püspöki konferencián belül, akik a szentszéknél panaszt emeltek a konferencia interkommúnió-dokumentumával szemben.

A panasztevők közül Bamberg érseke mostanra mégis az interkommúnió engedélyezése mellett döntött, igaz, a többi egyházmegyénél szigorúbb feltételekkel. A szintén panasztevő augsburgi, eichstätti, görlitzi, regensburgi, és passaui püspökökről a témában egy ideje nem hallani.


Kapcsolódó cikkeink:
- Tematikus összefoglalónk a német interkommúnió-botrányról
- Infografika a német interkommúnió-botrányhoz

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

quintius 2019.04.01. 08:16:56

"az illető vallja a Egyház Oltáriszentséggel kapcsolatos hitét" – ezzel megtagadja a protestáns hitet.