Kiállt Salvini mellett Olaszország "migránsmentő" püspöke
2019. május 27. írta: Katolikus Válasz

Kiállt Salvini mellett Olaszország "migránsmentő" püspöke

A négy évvel ezelőtti migránshullámban azokat a menedékkérőket segítette, akiket nem engedtek be Franciaországba a közös olasz-francia határon. Ma Európa "keresztény jellegéért" aggódik a "multikulturalizmussal" szemben, és védelmébe veszi Olaszország bevándorlásellenes belügyminiszterét, Matteo Salvinit.

suetta.jpgVentimiglia-San Remo püspökével, Antonio Suettával a Quotidiano.net olasz híroldal még május 21-én (vagyis napokkal az európai parlamenti választások előtt) jelentetett meg interjút annak kapcsán, hogy a püspök egy nyílt levél aláírójaként ítélte el "az Európa keresztény jellegének felhígítására és felszámolására törekvő multikulturalizmust" és azt az ideológiai tervet, amely az európai identitást "kívülről történő betelepítéssel" változtatná meg.

A Quotidiano.net provokatív kérdésére, hogy "Mi történt a határok nélküliség hős püspökével?" Suetta püspök azt hangsúlyozta, hogy ő ugyanúgy a bajbajutottak megsegítésének pártján áll, mint 2015-ben, azonban "már akkor is kétségeim voltak a multikulturalizmussal kapcsolatban, amely a társadalmat kultúrák és etnikumok szimpla keverékévé alacsonyítja, egy 'erős identitás' nélkül."

Arra a kérdésre, hogy ez alapján egyetért-e Matteo Salvini azon intézkedésével, amely megtiltja a migránsokat szállító hajók kikötését az olasz partokon, a püspök úgy válaszolt: "Azt gondolom, egy dolog a bajbajutottakon segíteni, és egy másik dolog állandósított jelleggel megszervezni egy tengeri mentési programot."

Az állam kötelességei közé tartozik, hogy a migrációs hullámokat emberségesen, valósághűen, és arányosan kezelje.

Arról, hogy mi az Egyház helyes hozzáállása a migráció kérdéséhez, a püspök elmondta:

Meggyőződésem, hogy az Egyház sokat tett és tesz [ezen a téren], nagy emberséggel és helyes szándékkal. Fennáll azonban annak veszélye, hogy egyes 'szolidaritási' mozgalmak a migrációs jelenséget más célokra használják fel: Afrika elszegényítésére azért, hogy bizonyos hatalmasságok könyörületére szoruljon, vagy az európai identitás felforgatására egy keverék embertömeg beérkeztetésével.

"Vagyis ön az öreg kontinens keresztény gyökereinek megmaradásáért aggódik?" - tette fel a kérdést a Quotidiano riportere. "Igen, és nem is tehetek mást, amikor úgy tűnik, hogy a Nyugat szégyelli a múltját, és szinte le akarja tagadni azt." - válaszolta a püspök.

A Matteo Salvini melletti kiállása kapcsán a riporter arról is megkérdezte Suetta püspököt, mit gondol a pártelnök belügyminiszter hitvallására érkezett egyházi reakciókról: a jezsuita Antonio Spadaro, a Famiglia Cristiana lap, és a szentszéki államtitkár, Pietro Parolin bíboros elítélő szavairól [a fő cikkünket erről LÁSD ITT].

A reakciók különfélék lehetnek: akik elsősorban szlogenekben és nyilvános körülmények között beszélnek, jól tudják ezt. A magam részéről semmi megbotránkoztatót vagy tiszteletlenséget nem látok a magát hívőnek valló miniszter megnyilvánulásában. Európáról beszélt, megcsókolt egy rózsafüzért, és Isten és a szentek áldását kérte. Ez az állítása szerinti hittel tökéletesen összhangban áll, ezután pedig mindenki mérlegelheti, hogy mit hisz róla, figyelembe véve azt is, hogy sohasem ismerhetjük a szándékok mélységeit.

Matteo Salvini a május 26-án tartott európai parlamenti választások olaszországi győztese lett, a választók között 33%-os támogatottsággal. Ha hinni lehet a korábbi felméréseknek még a hetente templomba járó katolikusok is döntően őt és pártját támogatták. A választási eredmények kihirdetése után tartott sajtótájékoztatóján Salvini ismét elővette a rózsafüzérjét, és a kamerák előtt megcsókolta azt.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.