Idén sem tart konzisztórium előtti találkozót a bíborosaival Ferenc pápa az október 5-ére összehívott konzisztóriumon - adta hírül a gloria.tv hírszolgálat. Sorozatban ez már a negyedik ilyen alkalom.

Ferenc pápa a megválasztásának évét (2013) kivéve minden évben tartott eddig konzisztóriumot, ahol a bíborosi kollégium tagjai közé új bíborosokat iktatott be. A 2019-es évben ez az ünnepélyes ceremónia október 5-én, vagyis jövő szombaton lesz, ahol tíz új pápaválasztó és három pápaválasztó joggal nem rendelkező bíboros válik majd a bíborosi kollégium tagjává. A mostani konzisztórium fordulatot is jelent: vele most először kerülnek majd többségbe a pápaválasztó bíborosok között a Ferenc pápa által kinevezettek.

A bíborosi kinevezések történetében szokatlan, hogy egy pápa minden évben új bíborosokkal pótolja ki (vagy haladja meg, ahogy azt Ferenc pápa már többedjére teszi) a pápaválasztó bíborosi kollégium Szent VI. Pál pápa által 120 főben maximált keretszámát.

Még szokatlanabb, hogy az új kinevezések apropóján a pápa ne hívjon össze konzisztórium előtti találkozót sem az Egyház kormányzásában a tanácsadóinak számító bíborosokkal, hogy az Egyház aktuális ügyeit megvitassák. Erről részletesebben ennek a 2017-es cikkünknek az utolsó három bekezdésében írtunk.

A konzisztóriumok Ferenc pápasága alatti feltűnő gyakoriságára a spanyol Religión Digital oldal újságírója is magyarázatot keresett, amikor nyíltan rákérdezett erre a Szentatya bizalmi körébe tartozó német bíborossal, Walter Kasperrel (szeptember 26-án) megjelentetett interjújában:

A következő konzisztórium bíborosaival máris többségben lesznek azok, akiket Ferenc pápa választott. A pápa az utódlását szeretné ezzel bebiztosítani?

Walter Kasper: Igen. Úgy tűnik, a bíborosi kinevezésekkel a pápa az utódlását akarja bebiztosítani.

Milyen értelemben?

Walter Kasper: Azt gondolom, olyanban, hogy a következő konklávén ne lehessen "vele ellentétes" pápát megválasztani. Az emberek azt nem fogadnák el.

[...] Meggyőződése tehát, hogy Ferenc után nem történik majd visszalépés?

Walter Kasper: Nem, ez nem lehetséges. Az emberek nem fogadnák el, mert ők egy normális, emberséges pápát akarnak, nem egy uralkodó pápát, mint akik korábban voltak.

A 86 éves teológus, a Keresztény Egységtörekvés Pápai tanácsának korábbi elnöke, Walter Kasper, a Kúria bíborosi körének talán legmegosztóbb tagja. A nevéhez fűződik az újraházasodott elváltak áldoztatásának ötlete, amely Ferenc pápa végső soron ezt engedélyező Amoris Laetitia enciklikája előtt évtizedekig csak "Kasper-javaslat" néven élt - a két előző pápa által is elvetve - a köztudatban.

Szintén ő ajánlotta Ferenc pápa figyelmébe a protestánsokkal közös szentáldozást (az interkommúniót) - belőle is különösen a katolikusok protestáns házastársainak szabad áldoztatását. Az Amoris Laetitiáéhoz hasonlóan nagy vihar és több fordulat után a bíborosnak ez az álma is megvalósulhatott: legalábbis Németországban, ahol Ferenc pápa jóváhagyásával 27 egyházmegyéből immár 14-ben áldozhatnak a protestáns házastársak, a megyéspüspökök engedélyei nyomán.