A katolikus egyház megreformálását célul kitűző ún. "szinódusi út" megbeszéléssorozat első nagygyűlését január 30-a és február 1-je között rendezték meg Frankfurtban, közel 230 résztvevővel, köztük a német katolikus püspöki konferencia tagjaival. A "szinódusi út", amely 2019 adventjével kezdődött és két éven át tart, deklaráltan az Egyház szexuális erkölcsökről, a papságról, és a papi cölibátusról szóló tanításain kíván változtatni.

Reinhard Marx bíboros, a német katolikus püspöki konferencia elnöke

A mostani, első nagygyűlés előtt a püspöki kar közzétette a megbeszélések munkadokumentumát, amely nem hagy kétséget a "reformfolyamat" kijelölt iránya felől.

A munkadokumentum "A szexualitásról szóló katolikus tanítás továbbfejlesztése" címet viselő fejezete például e tanítást "a humán tudományok eredményei, köztük a szeretetben élő emberek élettapasztalatai" alapján javasolja újragondolni. A "pszichológia, szociológia, antropológia" tudományaira hivatkozva a dokumentum átalakítaná az Egyház szexuális erkölcstanát, "amely a szexuális aktust csakis a házasságon belül képzeli el, és továbbra is csak a gyermeknemzésre irányulóan".

A munkadokumentum - az Egyház tanításának ellentmondva - amellett foglal állást, hogy "Nem minden szexuális aktusnak kell nyitottnak lennie a gyermeknemzésre: a felelős szülőség elve magába foglalja a családtervezést is, az adott élethelyzetnek megfelelő fogamzásgátlási mód szabad megválasztásával. A családtervezés, még ha mesterséges fogamzásgátlással történik is, nem helytelen cselekedet, hanem a pár azon jogát segíti elő, hogy felelős közös döntést hozzanak a gyermekek számát, a születések között eltelt időket, és a családtervezés konkrét módjait illetően."

A munkadokumentum - szintén az Egyház tanításának ellentmondva - a maszturbáció erkölcsi jóváhagyhatóságát mondja ki: "Egy személy saját testének örömteli megtapasztalása (az önkielégítés) szintén jelentheti az adott személy saját szexualitásának felelős megélését."

A homoszexualitásról a munkadokumentum ezt írja: "a homoszexuális cselekedetek is pozitív értékeket valósítanak meg, amennyiben azok a barátság, a megbízhatóság, a hűség és az életbeli támogatás kifejezői." A dokumentum szerint a homoszexuális cselekedetek nem tekinthetők többé a belső természetük szerint rendetleneknek, és nem zárható ki a jövőben a homoszexuális együttélések egyházi megáldása sem.

A munkadokumentum ragaszkodik a nők papságának ötletéhez: "fel kell tenni a nők felszentelésének kérdését is". Ennek kapcsán megkérdezi: "Lehetséges egyáltalán az emberi felfogóképességgel bizonyosságra jutni Isten ezzel kapcsolatos akaratát illetően?" Míg a dokumentum a nők lehetséges papságának csupán megvitatását ajánlja, egyértelműen kiáll amellett, hogy "felélesszük a diakonisszák felszentelésének hagyományát" [amely hagyomány sohasem létezett - KV szerk.].

A dokumentum a papi cölibátussal is foglalkozik. Erről, válaszokat nem adva, ezt a kérdést teszi fel: "Vajon a cölibátus az egyetlen életmód, amely megfelel a papság természetének?"

(Forrás: LifeSiteNews)