Nem gyakran történik meg, hogy egy pápa nyilvánosan támad neki az Egyház püspökeinek, kollektíve kérve őket számon valamely munkájuk el nem végzéséért. Szombaton azonban mégis ez történt.

Az érvénytelen házasságok semmisségi eljárásának reformjaként Ferenc pápa a 2015. szeptemberében kiadott Mitis Iudex motu propriojában felhatalmazta a megyéspüspököket arra, hogy egy egyszerűsített eljárásban maguk döntsenek egyes házasságok érvénytelenségéről. A motu proprio kiadására azután került sor, hogy a 2014 októberében tartott rendkívüli szinóduson - állítólag - maguk a résztvevő püspökök kérték az egyszerűsített eljárás bevezetését. A Mitis Iudexet a kiadásakor és azután sokan a püspöki kollegialitás nagyobb érvényesüléseként ünnepelték (pl. maga a Rota Romana is ebben a dokumentumban).

A kollektív akaratnak most mégis ellentmondani látszik, hogy mint a pápa saját, szombati beszédéből kiderült, a megyéspüspökök tömegével nem hajlandók saját hatáskörben elvégezni az ítélkezést, helyette az eljárásokat automatikusan egyházmegyei bíróságoknak delegálják - lényegében a Mitis Iudex előtti korábbi gyakorlatnak megfelelően.

"Ez nem választás, ez kötelesség" - fogalmazott a Szentatya a püspökök ítélkezési kötelezettségéről. Ferenc pápa a kijelentését azzal is nyomatékosította, hogy a Mitis Iudex tartalmát "Róma püspöke és Péter utódja hivatalának alapján" adta közre.

A Szentatya beszédére egy szombati audiencián került sor, ahol Ferenc pápa egy a Rota Romana (az Egyház házassági ügyekért is felelős fellebbviteli bírósága) által szervezett fórum résztvevőihez szólt. A fórumot a Rota Romana a házasságok érvénytelenségét kimondó eljárások megvitatására szervezte.

Ferenc pápa azt mondta, hogy a Mitis Iudexben bizonyos szabályokat "kötelezőnek és kizárólagosnak" alkotott. "Azóta azonban [a rendelkezések] alapelvét olyan módon értelmezik, amely de facto kizárja a megyéspüspök személyes felelősségének gyakorlását [azáltal, hogy] majdnem mindent a bíróságoknak delegálnak."

A Szentatya szerint az, hogy a megyéspüspökök mindent bírói tanácsokra bíznak, azzal a veszéllyel jár, hogy "eltorzíthatja a püspök alakját, mint atya, vezető, és bíró a hívei számára, leredukálva őt egy ítélet puszta aláírójává".

A beszédében Ferenc pápa megerősítette annak fontosságát, hogy a semmisségi eljárások közelebb kerüljenek azokhoz az emberekhez, akiknek szükségük van rá, és hogy biztosított legyen, hogy az eljárás ingyenes legyen a számukra. A Szentatya e két szempontot úgy nevezte, mint "két igazgyöngy, amire a szegényeknek szüksége van, és amit az Egyháznak mindenekfelett szeretnie kellene" (vö. "two pearls that the poor need, and that the Church should love above anything else" - CruxNow.com).

Kétes körülmények már a bevezetésekor

Ferenc pápa hónapokkal a 2014-es rendkívüli szinódus előtt megalakította az érvénytelenítő eljárások reformját kidolgozni hivatott szentszéki bizottságot, Pio Vito Pinto vezetésével. Akkor a bizottság megalakítását bejelentő hír nem kis meglepetést okozott azzal, hogy a bizottságból kihagyták épp a téma akkori legelismertebb szakértőjét, az Apostoli Szignatúra (azóta már leváltott) prefektusát, Raymond Burke bíborost.

A bizottság még a rendkívüli szinódus előtt kidolgozta a semmisségi eljárásokkal kapcsolatos reformjavaslatait. Ezek a 2014-es szinóduson prezentálásra is kerültek. A szinódus nyilvános záródokumentumából kiderül, hogy a bizottsági javaslatokkal szemben a szinóduson ellenérveket hoztak fel (meg nem nevezett) szinódusi atyák - az is ismert, hogy a szinódusi atyák és a javaslatok ellenzői között maga Burke bíboros (az Apostoli Szignatúra akkori prefektusaként) bizonyosan ott volt.

A rendkívüli szinódus záródokumentumának, a Relatio Synodinak 48. pontjába a reformjavaslatok és annak ellenérvei még egyaránt bekerültek. A 2015 szeptemberében kiadott Mitis Iudex azonban már úgy hivatkozott a Relatio Synodinak erre a pontjára, mintha a benne leírt reformjavaslatok a 2014-es szinódus atyáinak többségi álláspontja lett volna* - jóllehet ilyet maga a Relatio nem állított; ezzel egyidőben pedig a Mitis Iudex az ellenérvek puszta létét sem említette meg.  (*vö. "Ilyen irányú kívánságát fejezte ki a nemrég tartott rendkívüli szinóduson egybegyűlt püspöktestvéreink többsége is")

A Mitis Iudex azt a benyomást is keltette, mintha a reformjavaslatok a rendkívüli szinódus után a motu proprio kiadásáig eltelt egy év diszkussziójának termései lennének. Mégis, a Relatio Synodi 48-as pontban láthatóan a Mitis Iudex reformjai végülis pontról pontra ugyanazok lettek, mint amik a Relatio-ban már szerepeltek, vagyis azok, amelyeket a pápai bizottság már a 2014-es szinódus előtt kitalált.

Mindezek mellett a Mitis Iudex az előző két pápára is olyan értelmű módon és szövegkörnyezetben hivatkozott**, mint akik szintén az érvénytelenítő eljárások felgyorsítását és egyszerűsítését szorgalmazták. Ez kétségtelenül igaz, XVI. Benedek és II. János Pál vonatkozó megnyilatkozásainak ellenőrzéséből azonban az is világos, hogy mindkét pápa a felgyorsítást a semmisségi eljárások szigorításával kívánta elérni, és nem annak könnyítésével, amit végülis Ferenc pápa motu proprioja, a Mitis Iudex megvalósított.  (**vö. "úgy határoztunk, hogy jelen levelünkben olyan rendelkezéseket adunk ki, amelyek nem a házasságok érvénytelenségét, hanem a perek gyorsaságát és méltányos egyszerűségét segítik, nehogy a perek lezárásának elhúzódása miatt az állapotuk tisztázására váró hívek szívét hosszú ideig nyomassza a kételkedés homálya. Mindezt elődeink nyomdokait követve tettük, ...")