A szakértői gyűlés az eretnek pápák körüli kánonjogi kérdéseket járja körül
Kánonjogászok, teológusok, és tudósok egy közelgő gyűlése azt a különleges kérdést járja majd körül, milyen módokon váltható le egy pápa a hivatalából. Az "A pápa leváltása: Teológiai elvek, kánonjogi modellek, alkotmányos kihívások" címet viselő konferenciát Laurent Fonbaustier nemrég kiadott könyve, az "Az eretnek pápa leváltása" inspirálta.
A konferenciát számos francia egyetem, köztük a Sorbonne is támogatja. A találkozó programja 15 előadót sorol fel, akik olyan témacímekkel szólalnak majd fel, mint "Tanácselvűség és a pápa leváltása a gallikanizmus fényében", "A pápa bukása: elutasítás és leváltás között", "XXII. János és XIII. Benedek leváltása a konstanci zsinaton, 1415-1417".
Magát Fonbaustier könyvét a Decretum Gratiani-t övező megújult érdeklődés inspirálta, ami szerint: "A pápát nem ítélheti meg senki - kivéve ha eltér a hittől."
A konferencia helyszíne jelentős: az 1300-as években történt, hogy a Párizsi Egyetem a potenciálisan eretnek XXII. János pápa kérdését vizsgálta. A vita a pápa elsőségén tört ki, aminek keretében néhány szakértő kiadta a Defensor Paces dokumentumot, ami amellett érvelt, hogy minden egyházi hatalom, beleértve a pápáét is, az államnak alárendeltséggel kell, hogy tartozzon. A dokumentumot az 1327-ben kiadott pápai bulla kiátkozta, a Párizsi Egyetem elítélte, teológusok pedig a pápa elsősége mellett álltak ki.
Ahogy Nick Donnelly diakónus magyarázta:
Elszánva arra, hogy egyenes választ adjon XXII. János pápa tévedése által támasztott kihívásra, VI. Fülöp király egy találkozót hívott össze a Párizsi Egyetem teológia fakultánsával. 1333. december 19-én a teológia 23 mestere gyűlt össze a jeruzsálemi dominikánus pátriárka, Peter de la Paul elnökletével, valamint Franciaország és Navarra királyainak, és számos püspök, pap, és laikus hívő részvételével. Ők egyhangúlag kinyilvánították szilárd hitüket a fennálló és folytonos katolikus tanításban arról, hogy a megigazult lélek a halál és különítélet után azonnal elnyeri a boldog színelátás jutalmát.
A bizottság egy hitvallást fogalmazott meg és írt alá, amit benyújtottak XXII. János pápának. A hitvallást egy a Szentatyának írt levél egészítette ki, ami udvarias és tisztelettudó volt, de világosan és határozottan kifejezte a tanácskozások eredményét. Emlékeztették XXII. János pápát arra, hogy ő kinyilvánította, hogy mint teológus nyilatkozott, és nem mint az Egyház feje, aki tévedhetetlenül közöl tanítást. Szintén kifejezték a reményüket abban, hogy a Szentatya apostoli jóváhagyását adja a döntésükre.
XXII. János pápa végül az erre irányuló kérésre visszavonta eretnek nézeteit.
A közelgő konferencia két előadója Nicolas Warembourg és Cyrille Dounot professzorok, akik több tudóssal együtt 2016. júniusában egy levelet írtak alá, amiben a pápa házasságról és családról szóló apostoli buzdítása, az Amoris Laetitia teológiai kritikáját fogalmazták meg. A kritika kísérőlevele a következőképpen fogalmaz:
Mint katolikus teológusok és filozófusok, egyháztörténészek és lelkipásztorok írunk Önnek, a bíborosi kollégium dékánjának, hogy a bíborosok kollégiumát és a katolikus egyház pátriárkáit közös lépésre kérjük, válaszként a katolikus hitet és erkölcsöt ért veszélyekre, amelyeket a Ferenc pápa által 2016. március 19-én kiadott Amoris Laetitia apostoli buzdítás vetett fel. Ez az apostoli buzdítás számos olyan állítást tartalmaz, amelyek a katolikus hittel és erkölcsökkel ellentétesen értelmezhetők. A csatolt dokumentumban részletesen leírtuk az Amoris Laetitiának tulajdonítható tévedések mibenlétét és mértékét. Kérjük, hogy a bíborosok és pátriárkák kérvényezzék a Szentatyától a dokumentumban felsorolt tévedések egyértelmű és végleges elítélését, valamint annak határozott kijelentését, hogy az Amoris Laetitia nem követeli meg annak hitét vagy megvallását, hogy ezek bármelyike igaz lehet.
A csoport szóvivője, Dr. Joseph Shaw, később egy levelet adott ki decemberben, amelyben 23 aláíró tudóssal együtt a dubiát kiadó bíborosokat támogatta. A nyilatkozat, amelyet december 8-án, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén adtak ki, így kezdődik: "Katolikus tudósokként és lelkek pásztoraiként mélységes elismerésünket és teljes támogatásunkat kívánjuk kifejezni a bíborosok kollégiumának négy tagja, Walter Brandmüller, Raymond Leo Burke, Carlo Caffarra, és Joachim Meisner őeminenciái felé a bátor kezdeményezésükért."
Shaw a levél kiadásakor így nyilatkozott a Church Militant online katolikus televíziónak: "Amivel ma szembenézünk, az a hit és egység nyílt és hivatalos felbomlása. Püspökök és püspöki konferenciák összeférhetetlen teológiai elvekre alapozott nyilvános útmutatókat adnak ki, miközben nyíltan és szisztematikusan vallják vagy épp elutasítják az egységet a legkülönfélébb csoportokkal."
A dubiát, azaz kérdéseket a négy bíboros nyújtotta be a Szentatyának szeptemberben, látva az Amoris Laetitia 8. fejezete, különösen a 300-305. bekezdések nyomán támadt zavart, amelyet liberális püspökök többek között az újraházasodott elváltak szentségekben részesítésének népszerűsítésére használnak fel - az Egyház évszázados tanításával és gyakorlatával ellentétesen. Mostanra több egyházmegye is egymásnak ellentmondó útmutatásokat adott ki arról, hogyan kell az apostoli buzdítást a gyakorlatba átültetni.
A 23 tudós által aláírt levél baljóslatú figyelmeztetésnek hangzik az Egyház jövőjével kapcsolatban:
A regnáló pápa az Ellenség 'fejedelemségeivel és erőivel' szembeni csatában meglehetősen bizonytalan kürtöt szólaltat meg, Péter bárkája vészesen sodródik, mint egy kormányos nélküli hajó, és ami azt illeti, már a kezdődő szétesés jeleit mutatja. Egy ilyen helyzetben, úgy hisszük, az apostolok valamennyi utódjának súlyos és sürgető kötelessége világosan és erőteljesen szólni azon erkölcsi tanok megerősítése érdekében, amelyeket az előző pápák és a Trentói Zsinat tanítóhivatali megnyilatkozásai világosan kifejtettek.
A pápa leváltásáról szóló konferencia március 30-31-én lesz a Sceaux-ban található Paris-Sud Egyetem Jean-Monnet Jogi Fakultánsának Törvény és Vallási Társaságok Központjában, Párizs külvárosában.
(Forrás: Church Militant)
