Furcsa levélben köszönti a ferences rend a muszlimokat ramadán hónapján
2017. június 03. írta: Katolikus Válasz

Furcsa levélben köszönti a ferences rend a muszlimokat ramadán hónapján

Milyen párbeszéd az olyan, ahol az egyik fél csupán a másik szavait és hitvallását visszhangozza?

f_francissultan.jpgA muszlimokat a ramadán böjti hónap kezdete alkalmából köszöntő levelet tett közzé május 22-én a ferences szerzetesrend a nemzetközi honlapján.

"A muszlim testvéreinknek és nővéreinknek az egész világon: As-salaamu ‘alaykum!" - kezdődik az üzenet.

A levél barátságosnak szánt gesztus a muszlim vallásúak felé, amivel a ferencesek a világ muszlimjait az imádság és böjt közös megbecsülésére, valamint a béke, a teremtett világ, és a szegények közös szolgálatára hívja. A levél e célok iránti elkötelezettségre Ferenc pápától és a Koránból vett (felekezetsemleges) idézetekkel buzdít.

A kétségtelenül nemes célok mellett a levél megfogalmazása és egyes részei azonban meglehetősen aggályosra sikeredtek.

A levél a muszlim vallás alapkönyvére, a Koránra következetesen - és katolikusként nehezen érthetően - "Szent" Koránként hivatkozik.

A levél, hasonlóan, a muszlimokat és a keresztényeket egyaránt Ábrahám gyermekeiként emlegeti, és e név minden egyes szerepeltetésekor a muszlimok között a prófétáknak vallott személyek nevéhez ragasztott "(béke legyen vele!)" kiegészítést használja.

A böjtjük hasonlóságában Ábrahámmal együtt említve szerepel Jézus neve, a (kizárólag és pusztán) prófétáknak kijáró "(béke legyen vele!)" kiegészítéssel, de a "Krisztus" és a "Mi Urunk" kitételek elhagyásával, szerényen említést sem téve arról, hogy mi, keresztények Őt Isten Fiának, Urunknak, és Megváltónknak valljuk.

Jézusról leválasztva és következetesen különállóan emlegetve kerül elő Isten, aki a levélben mindenhol a szintén muszlim "(swt)" kiegészítést kapta. Ez az arab "Subhanahu wa ta'ala" kifejezés rövidítése, amit több nem muszlim forrás szerényen csak "Allah legyen dicsőítve és magasztalva" mondatnak fordít. Rövid böngészéssel azonban megtalálhatjuk, hogy muszlim hitoktató oldalak - köztük a magyar nyelvű iszlam.com is - világossá teszik, hogy erre az "EGYEDÜL Allah legyen..." pontosabb fordítást jelent, mivel ugyane röpfohászban a muszlimok Isten kivételes dicsősége mellett azt is megvallják, hogy - ahogy az iszlam.com fogalmaz - "Allah mentes minden társtól, illetve fiúgyermektől". Vagyis a ferencesek puszta udvariasságból és előzékenységből rögtön azt is kinyilvánították a röpfohásszal a megszólított muszlimok felé, hogy Isten egyedülálló: Fiú és Szentháromság nélküli.

Következetes persze ez azután, hogy ugyane levél Jézust amúgyis csak prófétaként szerepelteti. Hasonló következetességgel ismeri el a ferencesek levele továbbá a keresztényeket - szintén muszlim nyelvezet szerint - "a Könyv népének", akiket persze a Korán a muszlimok szolgáinak és alattvalóinak tekint:

"Harcoljatok azokkal, akik ... nem teszik tiltottá azt, amit Allah és a Küldötte [ti. Mohammed - a szerk.] megtiltott, és nem ismerik el az igaz vallást, az Iszlámot, azok közül, akik a Könyv népéből valók, amíg meg nem fizetik a dzsizját [szolgai adó - a szerk.] alávetett akarattal, és leigázottnak nem érzik magukat." - Korán 9:29

Akik pusztulását kívánja:

"És a keresztények azt mondják: 'A Messiás Allah fia'. Ez az, amit a szájukkal mondanak, utánozva azokat, akik előttük hitetlenek voltak. Allah pusztítsa el őket! Mennyire el vannak tévedve!" - Korán 9:30

És akikkel megtiltja a barátkozást is:

"Ti, akik hisztek! Ne válasszátok a zsidókat és a keresztényeket barátaitoknak. Ők egymásnak a barátai. És aki barátainak választja őket, az bizony közülük való. Bizony Allah nem vezeti a bűnösök népét." - Korán 5:51

A ferencesek levele barátságosan idézi fel alapítójuk, Assissi Szent Ferenc látogatásának történetét Egyiptomban, mint a ferencesek és muszlimok (szerintünk nemlétező) "közös történelmének" alakját, akiből "nagy inspirációt" merítenek, mint a keresztények és muszlimok közötti "békére, kölcsönös csodálatra és tiszteletre épülő találkozás" megvalósítóját.

Assisi Szent Ferenc egyiptomi látogatását mi is felidéztük a Katolikus Válasz Facebook oldalán, amikor Ferenc pápa - maga is példának tekintve ebben névelődjét - Egyiptomban muszlimok képviselőivel találkozott:

1219-ben Assisi Szent Ferenc Egyiptomba látogatott, hogy ott keresztény hitre térítse al-Kamil szultán udvarát, vagy hogy Krisztusért ugyanott mártírrá váljon.

Az udvari muszlim papokkal folytatott hitvitájában Szent Ferenc kihívást intézett hozzájuk: ő és a muszlim papok sétáljanak át egy lobogó máglyán - aki az igaz Istent képviseli, azt az Úr megvédi majd a tűzhaláltól.

Bár Szent Ferenc azt is vállalta, hogy ő kezdi a próbát, a muszlim papok a próbára semmilyen módon nem voltak hajlandók.

A szultánt megrendítette Ferenc harcos elszántsága, és a védelmébe vette, hogy a muszlimoknak Krisztusról prédikálhasson. Nem sokkal később, az assisi szent sértetlenül távozott Egyiptomból.

A közel-keleti keresztények muszlimok általi üldöztetésének, a muszlim fegyveres támadásoknak és konfliktusoknak, és a világszerte jellemző iszlám terrornak az ismeretében már-már szinte cinikusnak hat, ahogy a ferencesek levele együtt emlegeti a keresztények és muszlimok szenvedéseit: "Ma a muszlimok és a keresztények világszerte diszkriminációnak, üldöztetésnek, erőszaknak és háborúnak vannak kitéve."

A levél záró részében, mivel a ferencesek szerint "a ramadán hónapja mindenekfelett az az idő, amikor ti a Szent Korán kinyilatkoztatását ünneplitek", azt kívánták a muszlimoknak, hogy a könyvük "továbbra is inspirálja" őket "nagy és szent munkákra és tettekre".

A levél a "Ramadan Mubarak! Ramadan Kareem!" muszlim üdvözléssel zárul.

A ferencesek képviseletében a levél aláírói Michael D. Calabria OFM, Manuel Corullón OFM, Ferdinand Mercado OFM, és Jamil Albert OFM, a ferences rendnek az iszlámmal folytatott párbeszédéért felelős különleges bizottságának tagjai.

A kérdés persze az: vajon milyen párbeszéd az olyan, ahol az egyik fél csupán a másik szavait és hitvallását visszhangozza?

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tapsihapsi 2017.06.03. 11:20:23

Azzal kezdeném, hogy mindennel vagyok vádolható, csak muszlimbarátsággal nem, amit a két éves angliai fizikai munkás életem csak megerősített. A ferencesek levelének itt közölt elemzésével, annak konklúziójával is egyetértek. Ugyanakkor fontos, hogy tudjuk: ennek az elszúrt, és napjainkban vállalhatatlan gesztusnak tényleg történelmi háttere van. Szaladin és Szent Ferenc az életrajzírók szerint valóban mély barátságot kötöttek, a legendák arról szólnak, hogy a szultán az élete végén titokban megkeresztelkedett (ez történelmileg nem igazolható). Ami viszont tény: muszlim területeken szinte kizárólag a ferenceseket engedték katolikus papként működni, ezért vezetik máig ők a szentföldi kegyhelyeket, és ezért mentették meg ők a törökkori Magyarországon is a hitéletet (és hogy a hülyeség sem újkeletű: a rend kilépett tagjainak később nagy szerepük volt a reformáció magyarországi elterjesztésében). Szent Ferenc pedig a muszlim gyakorlat példájára (müezzin, napi 7x ima) terjesztette el a napi három harangszót az Úrangyala imádsággal. Tehát valóban beszélhetünk közös történelemről és inspirációról. Az más kérdés, hogy ez a nyalifali levél a maga szinkretista tendenciájával mindenbe beleillik, csak ebbe a történelembe nem.
Érdemes volna a ferences atyák közül néhány (Balázs atya, Pál atya, Asztrik atya) véleményét kikérni, hogy ők is kommentálják ezt az egészet.

A domonkos megjegyzése meg megérdemel egy maci jelet az óvoda nagycsoportjában. Ez úton üdvözlöm Edward Schillebeeckx-et és Yves Congart, ha már itt tartunk. Dedó.

kalhana 2017.06.03. 12:20:05

Reménytelen egyoldalú szerelem.
süti beállítások módosítása