Egy új tanulmány eredményei alapján az Egyesült Államokban a katolikusok 83%-a nem hisz a Sátán létezésében: a megkérdezetteknek ekkora hányada vallotta azt, hogy a Sátán csupán a gonoszság szimbóluma. A velük szemben álló 17% (és az Egyház tanítása) szerint a Sátán valós lény.
Kevésbé meglepő a hívek közötti felmérés eredménye, ha figyelembe vesszük, mi az, amit egyes egyházi vezetők is tanítanak és hirdetnek - vagy épp mi az, amit NEM tanítanak és hirdetnek. Nem olyan régen a Sátánt szintén a gonoszság szimbólumának állította a jezsuita rend legfőbb elöljárója, Arturo Sosa atya is, nem kevés bírálatot magára vonva az Egyház hithű tagjaitól. Ismert emellett, hogy az amerikai katolikus egyházban tömeges jelenség, hogy papok és hittanárok egyszerűen nem tanítják a pokol és a bukott angyalok létezését, mert kerülendő negatív üzenetnek tartják, ami a világi népszerűség hajhászásában nem vállalható.
A megdöbbentő statisztikákat a Center for Applied Research in the Apostolate (CARA) kutatóközpont tette közzé, augusztus 24-én. A tanulmány a 2011-es Faith and Global Policy Challenges elnevezésű felmérés adatainak elemzése alapján készült, amelyben 1496 - elsősorban keresztény hitű - felnőttet kérdeztek meg az Egyesült Államokban a személyes istenhitükről.
A Sátán valós létezésében való hit az amerikai evangelikál felekezetekben a legerősebb: közöttük is 55% állította azt, hogy a Sátán valós (bukott angyali) személy.
A Sátán valóságába vetett hit a keresztény felekezetek közül a katolikusok között adódott a legkisebb arányúnak. A katolikusok között közel annyian hisznek csak a Sátán létezésében (17%), mint azok között, akik egyetlen felekezethez sem tartozónak vallják magukat (közöttük 16% hisz a Sátán létében).
A CARA kutatási blogjának szerkesztője, Mark M. Gray arról is beszámolt, hogy a Sátán valóságos létében hívő katolikusok az Egyház más tanításait és erkölcsi gyakorlatait is jobban magukénak vallják.
Ahogy a Katolikus Egyház Katekizmusa is tanúskodik róla, az Egyház hite szerint a Sátán valós lény, egy bukott angyal, aki Isten ellen lázadt fel:
Az Egyház tanítja, hogy [a Sátán] kezdetben Istentõl teremtett jó angyal volt. "Az ördögöket és a többi démont Isten természetük szerint jónak teremtette, de önmaguktól rosszak lettek." (KEK 391)
A Szentírás beszél ezeknek az angyaloknak a bûnérõl. Ez a "bukás" ezeknek a szellemi teremtményeknek a szabad választásában áll, mely radikálisan és visszavonhatatlanul elutasította Istent és az õ országát. (KEK 392)
Az Egyház tanításának egyes tételei szoros összefüggésben állnak egymással. Ha a Sátán csupán szimbólum, és nem valós személy, az egész katolikus teológia értelmét veszíti.
Ha a Sátán nem valós személy, úgy nincs első kísértő, akinek az eredendő bűn köszönhető - és ennek következtében Megváltóra sincs szükség (hisz nincs mitől). Az Egyház tanítása szerint a pokol a bukott angyaloknak készült, ha a bukott angyalok nem valósak, úgy a pokol sem az, és így nincs kárhozat sem, amivel szemben megváltásra, bűnbocsánatra, keresztségre, szentségekre, papokra, stb. lenne szükség.
citizen12 2017.09.17. 11:16:08
Érthetetlen módon a magyar szentbeszédek is agyonhallgatják hitünknek ezt a fontos területét. Így azonban a hívekben egy "ártatlan világ" illúziója alakul ki, melyben nem léteznek a sötétség hatalmai és nem ismeretesek az ellenük való küzdelem alapismeretei. Szabadító ima? Démoni támadás? Avilai Szent Teréz gyakorlati tanácsai a szenteltvíz használatáról a gonosz lelkek ellen? Gabriele Amorth atya, a legismertebb katolikus ördögűző kézikönyve? Ezekről sajnos a katolikus hívek nem nagyon tudnak.
Honnan is tudnának?
Márpedig láthatóan sok igazság van abban, amire a cikk is utal: "Ha a Sátán csupán szimbólum, és nem valós személy, az egész katolikus teológia értelmét veszíti."
Ha nincs tudomása a híveknek a sötétség erőinek folyamatos tevékenységéről, a lelki harc szükségességéről és módjáról, akkor ellanyhul a hitélet.