Test nélkül való tiszta szellemek létezésének hite nagyon általános volt mindenkor az egész emberiségben. Mivel pedig létüket nem lehet a józan ész világánál megismerni — mint ahogy Isten létezését lehet — azért azt kell föltételeznünk, hogy a pogány népek ebbéli hite az őskinyilatkoztatásra vezetendő vissza. A Szentírásnak — mind az Ó-, mind az Újszövetségnek — mint Nagy Szent Gergely pápa mondja :[1] majdnem minden lapja tanúskodik az angyalokról,[2] úgy hogy keresztény ember létezésüket kétségbe nem vonhatja. Azonban kezdetben, alkalmasint a sok istent hívő pogányság babonájától való félelem miatt, az egyház nem részesítette külön tiszteletben őket.[3] A pogányság letűnésével párhuzamban növekedett azután az angyalok kultusza is; és már az első keresztény császár, Nagy Konstantin, templomot építtetett székvárosa közelében Szent Mihály főangyal[4] tiszteletére.[5] Nyugaton pedig már Szent Ambrus és poitiersi Szent Hilárius figyelmeztetik híveiket az angyalok segítségül hívására. Ezekután rohamosan terjed az angyaloknak, különösen szent Mihálynak tisztelete[6] keleten[7] és nyugaton[8] egyaránt, főképp amikor ünnepeket is rendeltek e célra.[9] Szent Mihálynak, Lucifer legyőzőjének, főünnepe nálunk a nyugati egyházban a mai napon van, még pedig alighanem már a VI. század óta, mert valószínűleg ekkor szentelték föl tiszteletére Rómában a Via Salaria közelében,[10] vagy másutt,[11] azt a templomot, melynek dedicatióját ünnepli az egyház szept. 29-én. Mind a három nagy Sacramentarium tartalmaz már miséket Szent Mihály ünnepére,[12] mely azután Német-,[13] Francia-[14] és Angolországon[15] át az egész kereszténységre elterjedt. Hazánkban már az 1092-i szabolcsi zsinat a parancsolt ünnepek közé sorozza.

„Ki olyan, mint az Isten?!”[16] kérdezte Szent Mihály a lázadó angyaloktól, mielőtt a Mindenható rendeletéből a kárhozatba taszította őket. Mi is kérdezzük meg ezt kísértéseink alkalmával a csábítótól: mi az, amit adni tud nekünk cserébe Istenért, a mi örök boldogságunkért? Összehasonlítható-e minden földi jó együttvéve csak távolról is Istennel, a végtelen jósággal?

Azonkívül tanuljuk meg az angyaloktól két fő erényüket, t. i. az alázatosságot és Isten parancsainak gyors teljesítését.

_____________________
[1] Hom. 33. in Evang. u. 7.
[2] Angyal görög eredetű szó : hírnök.
[3] L. bőv. Kellner : Heort. 243. sk. o.
[4] Az angyaloknak felosztása kilenc karra az ál-Areopagita Dionysiustól származik (De coelesti hierarchia, 500 táján), de az egyes karok nevei már a Szentírás különböző helyein megtalálhatók. Három főangyalt említ a Szentírás : Mihály. Gábriel és Rafael. [5] Sozomenos : H. E. 2, 3.
[6] Sz. Mihály az Ószövetségben a választott nép védője volt. (Dán. 10,13—21.), most pedig az egyházé. (Jelen. 12, 7. sk.) Így már Durandus és a középkori liturgikusok.
[7] Du Cange szerint csak Konstantinápoly és környékén 15 sz. Mihály templom és kápolna épült; és pl. a koptoknál hat ünnepe is van.
[8] Ravennában és Rómában is több templom épült tiszteletére.
[9] Sz. Mihály ünnepei keleten és nyugaton is mind templomai felszentelésének emlékét őrzik. Görögöknél nov. 8. : Η σύναξις τών αρχιστρατήγων Μιχαήλ και τών λοιπών ασωμάτων δυνάμεων. (Synaxis-gyülekezet, mely vagy az ünnepre jövő hívek nagyszámú gyülekezésére vagy a Sátán ellen a jó angyalokéra céloz. — Nilles : Kalend. I. 319.) : az Arkadius thermáiban épült templom szentelésének emléknapja. Nyugaton máj. 8. : „Apparitio s. Mich. Arch.” Apuliában a Monte Garganon épült sz. Mihály szentély fölavatásának ünnepe. Itt ugyanis 520 vagy 530 táján (Bollandisták szerint) megjelent Szent Mihály és megszabadította a népet a barbárok betörésétől, amiért e hely búcsújáróhellyé lett. Ennek megfelel keleten a phrigiai Chonae. (Ünnepe régen szept. 6-án.)
[10] Így Duchesne : Orig. du culte chrét. 265. o.
[11] Kellner ugyanis a Leonianumra támaszkodva, mely szerint szept. 30.-án szentelték föl a Via Sassian levő templomot, valószínűnek tartja, hogy szept. 29.-e más római Mihály templom szentelésének évfordulója, (i. m. 245. o.) E templomok ma már nincsenek meg.
[12] A Sacr. Leonianum ötöt.
[13] 816-imainzi zsinat 36. can.
[14] 858-i toursi zsinat c. 61.
[15] 1014-ben Ethelred király alatt. (Kellner : i. h.)
[16] Ezt jelenti Mihály héberül.

(Forrás: Dr. Artner Edgár: Az egyházi évnek, ünnepeinek és szertartásainak kimerítő leírása és magyarázata a művelt közönség számára különös tekintettel a magyar viszonyokra. Szent István Társulat, Budapest, 1923. 304-306 old.)