A bécsi Christoph Schönborn bíboros határozottan kiállt a nők diakónussá szentelése mellett - írja a német püspöki konferencia híroldala, a katholisch.de.

"Az első néhány században voltak diakonisszák, és ezt újra be lehetne vezetni." - nyilatkozta a bíboros hétfő este az OE24 televíziócsatornán. A bíboros szerint éppen ezért jelenleg is folynak a tárgyalások a női diakonátus bevezetéséről az Egyházban.

Schönborn bíboros a nyilatkozatában kizárta annak gyakorlati lehetőségét, hogy az Egyházban nőket szentelnének pappá. Mint mondta, női papok sohasem léteztek az Egyházban, ezért "ez túlságosan mély szakítás lenne a kétezer éves hagyománnyal, és Ferenc pápa szintén azt mondta, hogy ez nem várható".

Egy húsvétvasárnap megjelent interjújában a bíboros amellett érvelt, hogy a nők pappá szentelhetőségének kérdéséről az Egyház egy egyetemes zsinata kell, hogy döntsön, mivel ez olyan kérdés, amiben "egy pápa egyedül nem dönthet".

Ismeretes azonban, hogy II. János Pál tévedhetetlen tanításként erősítette meg a nők pappá szentelésének lehetetlenségét. Az Egyháznak ezt a tanítását nemrég a Hittani Kongregáció prefektusa, Luis Ladaria érsek is megerősítette, kimondva, hogy a nők pappá szentelésének lehetetlensége az Egyház végérvényes és megkérdőjelezhetetlen tanítása.

A női diakonátus kérdésének vizsgálatára Ferenc pápa 2016-ban bizottságot hozott létre, amely jelenleg is dolgozik. A Hittani Kongregáció akkori prefektusa, Gerhard Müller bíboros következetesen állította, hogy az Egyházban lehetetlen a - felszentelt szolgálatként sohasem létezett - női diakónusságot bevezetni, ezért a bizottság csupán a diakonisszák történelmi intézményét vizsgálja.

A volt prefektusnak nem sokkal később Arturo Sosa, a jezsuita rend generálisa mondott ellen, aki azt nyilatkozta, hogy a vizsgálóbizottság létrehozásával Ferenc pápa "kinyitotta az ajtót" a (felszentelt) női diakónusok előtt.

Müller bíboros állításainak ellentmond az a tény is, hogy a diakonisszák történelmi intézményét egy hasonló egyházi bizottság megvizsgálta már: 5 éves elemzőmunkájuk eredményét 2002-ben, egy hivatalos vatikáni dokumentumban közölték. Az akkori vizsgálóbizottságnak maga Schönborn bíboros is tagja volt. Nem világos tehát, hogy e történelmi kérdésben a most munkálkodó bizottság mi újat tudna mondani.