Miközben a közeledés az anglikánok és a katolikus egyház között soha nem látott szintet ért el (olyannyira, hogy az elmúlt hétvégén már egy anglikán kórus is koncertet adott a Szent Péter Bazilikában), az anglikán egyház a saját hithűi és liberálisai küzdelmében lassacskán végleg darabjaira hullik szét.

Januárban az anglikán püspökök egy már régen várt nyilatkozatot tettek közzé, miszerint házasság csakis egy férfi és egy nő között köthető. A londoni The Guardian napilap arról számolt be, hogy "Meleglobbisták az egyházon belül elítélték a nyilatkozatot, mint ami 'gonosz' és 'teljes bukás', és mint ami a szexualitás körüli témákban csak növekvő klerikális engedetlenség előfutára lehet."

Az engedetlenség pedig máris széles körben elterjedt. Szeptemberben a The Guardian szintén cikkezett arról, hogy a granthami anglikán püspök, Nicholas Chamberlain, az első olyan anglikán püspök, aki nemcsak azt ismerte be, hogy meleg, de azt is, hogy (cölebsz) kapcsolatban él egy másik férfival. Eközben egy másik idős anglikán püspök, Nick Holtham, azzal állt a nyilvánosság elé, hogy támogatja az azonos neműek házasságát.

És ha az azonos neműek körüli zűrzavar még nem lenne elég, az anglikán egyházat az elmúlt hónapban újabb megrázkódtatás érte, amikor a sokszor ünnepelt toleranciája visszaütött rá. Burnley püspöke, Philip North, aki helyettes püspökként dolgozott az északi Blackburn egyházmegyében, hagyományhű anglo-katolikusként a nők pappá szentelése ellen foglalt állást.

Az anglikán hajó körüli vihar csitítására irányuló próbálkozások közben North-ot ugyanakkor Sheffield püspökének nevezték ki. A tény, hogy North nem hajlandó nőket pappá szentelni, és nem is ismeri el női püspöktársait, haragra gyújtotta az anglikán liberálisokat, és az anglikán egyház szenior tagjai 'rendkívül személyeskedő támadásokat' indítottak ellene a médiában.

North ezt követő lemondása a sheffield-i püspökségről az utolsó szöget jelentette az anglikán egyház arra irányuló próbálkozásainak koporsójába, hogy egyszerre legyenek női püspökei, és olyan püspökei is, akik ellenállást tanúsítanak ezzel az újítással szemben.

A korábban anglikán püspök, ma a katolikus Walsingham-i Miasszonyunk ordinariátus egyik vezetője, Andrew Burnham szerint a kísérletezés véget ért, North püspöknek szintén a katolikus egyházba kellene térnie.

A londoni Catholic Herald-nak írva Burnham elmagyarázta, miért hagyta ott az anglikán egyházat a katolikus egyház kedvéért: "Akkor hagytam el az anglikán egyházat, amikor 2008-ban világossá vált, milyen visszafordíthatatlan pályára állt. Akárhová is vezet, az nem hithűség lesz, és mindig is a szekuláris liberalizmus és kultúrmarxizmus zátonyán fog vesztegelni. A szekuláris liberalizmus elveti az Egyház azon tanítását, hogy a nemek kiegészítik egymást - férfi és nő eltérő és egymástól megkülönböztethető szereppel bír a megváltás ökonómiájában - a kultúrmarxizmus pedig teljesen megszabadulna a házasság és család bibliai tanításától."

Ferenc pápa próbálkozása az anglikánok felé való közeledésre bizonyosan fontos szimbolikus gesztusokat jelent, de az anglikanizmus épp aktuális megosztottsága az emberi szexualitás, a szentségek, és a tanítás kérdéseiben azt mutatja, hogy ezek a próbálkozások valóban nem várhatók többnek szimbolikus gesztusoknál.

(Forrás: Crux)