2016. január 6-án az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció hivatalos közleményt adott ki arról, hogy Ferenc pápa megváltoztatja a nagycsütörtöki lábmosás szertartását. Az új szabályozás értelmében már nemcsak férfiak, de nők is választhatók azon 12 személy közé, akiknek a szertartás keretében a lábát megmossák.

Kevés hangsúlyt kapott azonban (minden bizonnyal előre gyanútlanul, utólag pedig a történtek miatt), hogy az új szabályozásban is megmaradt az a kötelező feltétel, hogy a kiválasztott 12 személynek a nagycsütörtöki szentmisén résztvevő katolikus hívek közül kell kikerülnie.

Ahogy a rendelkezés fogalmaz, a lábmosás célja, hogy "demonstrálja, majdhogynem megjelenítő módon, Krisztus alázatát és szeretetét a tanítványai iránt". Ezt is figyelembe véve, a régi rendelkezés "A kiválasztott férfiakat a szolgálattevők vezetik..." szövegrészét Ferenc pápa a következőre változtatta: "Azokat, akiket Isten népéből kiválasztottak, a szolgálattevők vezetik...". A rendelet ehhez azt is hozzáteszi: "a pásztorok kiválaszthatják a hívek egy kis csoportját, hogy megjelenítsék Isten népe valamennyi részének különféleségét és egységét". (a vastagbetűs kiemelések tőlünk)

Még a 2016-os, új szabályozás alapján is nehezen volt érthető, hogy mindössze két hónappal később, márciusban, Ferenc pápa a nagycsütörtöki miséjén 12 olyan férfinek és nőnek mosta meg a lábát egy olasz menekültszálláson, akik között hindu, muzulmán, és kopt vallású is volt. Sokak számára meghökkentő volt, hogy a katolikus egyház pápája a mindössze két hónappal korábban kiadott saját rendelkezésére sincs tekintettel, a szabályt átlépő újítást pedig az establishment katolikus sajtó még külön ünneplésben is részesíti.

Ferenc pápa, a saját elmondása szerint, lépését a "kultúrák közötti béke jeleként" tette meg - gyökeresen átértelmezve ezzel a liturgikus cselekmény korábbi, hagyományos üzenetét. Ahogy a lábmosáskor fogalmazott:

Ebben a pillanatban, amikor ugyanazt a gesztust cselekszem, amit Jézus - megmosom tizenkettőtök lábát -, mindannyian a testvériségnek ezt a gesztusát végezzük. És mindannyian azt mondhatjuk: Mi sokfélék vagyunk, mi különbözőek vagyunk, különböző a vallásunk és a kultúránk, de testvérek vagyunk, és békében szeretnénk élni.

Hozzátesszük mi: Ferenc pápa nyilvánvalóan, és a Kongregáció közleményéből is megérthetően, nem ugyanazt a gesztust cselekedte, amit Jézus. Hanem a saját, rögtönzött, emberközpontú innovációját.

Már a 2016-os változtatás a lábmosás liturgikus előírásaiban is olyan kérdéseket vetett fel, amelyekhez az Istentiszteleti Kongregáció szükségét érezte, hogy külön közleményben részletes magyarázatot fűzzön, és a változtatáshoz teológiai alátámasztást adjon. E második közlemény szintén világosan leszögezi, hogy a lábmosásban résztvevő 12 személyt csakis a misén résztvevő katolikus hívek közül lehet kiválasztani:

" A jelenlegi változtatás előírja, hogy az egyéneket Isten népének valamennyi tagja közül ki lehet választani. "

" A pásztorok feladata olyan személyek egy kis csoportját kiválasztani, akik Isten egész népét - laikusokat, felszentelt szolgálattevőket, házasokat, egyedülállókat, szerzeteseket, egészségeseket, betegeket, gyermekeket, fiatalokat és időseket - jelenítenek meg, és nem csupán egyetlen kategóriát vagy állapotot. "

A közlemény ehhez azt is hozzáteszi:

(Mivel a lábmosás szertartása nem kötelező) " A pásztorok feladata megítélni annak kívánatosságát, a létező pásztori megfontolások és körülmények alapján, olyan módon, hogy ez nem válhat olyasvalamivé, ami automatikus vagy mesterkélt, amit megfosztanak a jelentésétől, és amit színpadi eseménnyé redukálnak. Nem válhat olyan fontossá sem, hogy minden figyelmet elvonjon a mise alatt az Úrvacsorától, aminek ünneplése 'a legszentebb napon történik, amikor a mi Urunk Jézus Krisztust miértünk átadták'. "

Nem kerülhetjük el, hogy a fentiek fényében megosszuk azt az erős sejtésünket, hogy Ferenc pápa eredeti szándéka valójában épp az volt, hogy a lábmosásban való részvételt bárki számára, még vallási meggyőződéstől függetlenül is megnyissa. A liturgia helyességéért és hitelességéért felelős Istentiszteleti Kongregáció ezzel szemben részletes és nyílt magyarázatban tette világossá, hogy nyitásnak - a katolikus hit és hagyomány alapján - korlátja van. Bár az új szabályozás a Kongregáció által képviselt elveknek megfelelően került rögzítésre és részletes kifejtésre, és bár jelenleg is így van érvényben, Ferenc pápa tavaly mégis úgy gondolta, hogy a gyakorlatban - a Szentlélek általa sokszor hangoztatott meglepetéseként - inkább a saját, eredeti szándékát demonstrálja.

Az Egyház mai válsága nem 2016-ban kezdődött. Így jelent meg mégis, mint cseppben a tenger, 2016. nagycsütörtökének egy apró liturgikus gesztusában.