Az alábbi írás a Church Militant vezetője, Michael Voris S.T.B. 2015. január 5-ei "The Vortex" műsorának magyar fordítása alapján készült. Voris a monológjában az amerikai katolikus egyház állapotára reflektál.

Amikor megérted a karácsony valódi jelentését -- nem azt a csöpögős, szirupos, természetfelettitől távol állót, amit Ferenc pápa elítélt, és amire mégis túl sok katolikus egyházi esküszik --, képtelen vagy más válaszra, mint hogy teljesen elfordulsz a neo-modernista, cukiegyházas papoktól és püspököktől, akik a karácsonyi és húsvéti keresztényekre azt mondják: "Legalább eljönnek."

Milyen világos ostobaság és abszurditás ez? A katolikus gondolkodás és hozzáállás teljes hiányáról tanúskodik, az Egyháznak az elmúlt évszázadokban történt, vagy talán valaha volt legnagyobb válságával kapcsolatban. Ez lett azonban az egyetlen válasz, amivel ma a Cuki Egyház elő tud állni, miután régesrég lemondtak már az igazságról az érzelmek kedvéért, és csak az egyre fogyó tömegeik vannak, akiket arra szoktattak, hogy érzelmi feldobódottságot keressenek, és ne pedig az igazságot.

Ha a Cuki Egyház vezetői és rajongói még nem tudták volna: a világ sokkal többet kínál időszakos érzelmi feldobódottságból, mint amit az Egyház akár csak elképzelni tud. A Fox News-nak nyilatkozva nem tartott sokáig Timothy Dolan bíborosnak, hogy belekezdjen a cukiegyházas "legalább eljönnek" monológjába, amikor a karácsonykor és húsvétkor megjelenő katolikus tömegekről kérdezték. Az ő szavait idézve: "Lelkesedéssel tölt el, hogy itt vannak karácsonykor és húsvétkor. Alleluja! Jöjjenek be! Örülünk, hogy itt vannak. Imádkozzunk! Reméljük, élvezni fogják. Ezt csináljuk minden vasárnap. Jöjjenek vissza máskor is!"

Ez több, mint szánalmas. És mégis ez áll az üdvözlőlapokon, amiket a Cuki Egyház küldözget. Szerte az országban, immár évek óta, ez az a szöveg, ami papok szájából ömlik karácsony napján. "Köszöntjük Önöket! Ezt csináljuk minden vasárnap." Mindenki udvariasan elkuncog ezen, és ez az utolsó próbálkozás az igazság átadására és a lelkiismeretük felébresztésére. Ne törődjenek azzal a sok szöveggel Jézusról, a Megváltóról! Ne törődjenek mindazzal az áldozattal, ami ahhoz kellett, hogy ez a jászol megközelíthető legyen, vagy hogy ezt a Gyermeket az Édesanyja a karjaiban tarthassa! Csak figyeljenek a csöpögős érzelmekre, és énekeljék a dalokat, amik felkavarják azokat az érzelmeket néhány pillanatra, hogy azután végignézhessük, ahogy emberek százai állnak sorba, hogy szentségtörést kövessenek el a Megváltó Testének és Vérének méltatlan vételével. Ez az! Boldog szülinapot Jézus! Szeretettel a Cuki Egyháztól!

Épp azt az okot, amiért Isten ezzé a Gyermekké vált, az egyetlen okot -- megmenteni minket a Pokoltól -- ássák alá ezek a klerikusok azzal, hogy nem mondják ezt ki világosan. Egy hamis katolikus hitet mutatnak fel, egy hiányos katolikus hitet - a hiányos katolikus hitet pedig úgy hívják: protestáns eretnekség. Ennek a hamis katolikus hitnek a vezetői megszámlálhatatlan katolikust hagynak a bűneikben azzal, hogy sosem szólítják fel őket arra, hogy térjenek vissza a gyónáshoz. Nem hajlandók tájékoztatni őket arról, hogy ha úgy járulnak szentáldozáshoz, hogy előtte nem jártak sem szentmisére, sem gyónni, szentségtörést követnek el, ami hozzáadódik a bűneikhez. Sohasem mondják el a karácsony valódi értelmét, a valódi okát annak, hogy a Mindenható Isten annyira lealacsonyította Önmagát: hogy megmentsen minket a Pokoltól.

A karácsony nem az érzelmekről szól, még ha természetesen fel is indít bennünk érzelmi választ. Egyedül arról szól, hogy Isten belépett az időbe, hogy megmentsen minket a Sátántól. És ez az, amiről az egész szól. A karácsony annak ünneplése, hogy ez a terv végre szemmel láthatóvá vált. Ami pedig a kislányos szöveget illeti, hogy "örülünk, hogy itt vannak" - örülünk? Valóban? Örülnünk kellene? Mert sokan közülünk teljesen más okból vannak itt. Sokan közülünk Isten előtti hódolatból vannak itt; mások azért jöttek, hogy a saját érzéseik előtt hódoljanak, és hogy jóllakjanak a saját ünnepi nosztalgiájukkal, semmi mással.

Emlékezzenek arra a jelenetre, ami azután történt, hogy a mi Urunk a kenyérszaporítás csodáját művelte, és ezreket jóllakatott. Azok az ezrek követték őt Kafarnaumba. És mit tett a Mindenható? A fejükhöz vágta a képmutatásukat. A saját istenségére hivatkozva az mondta: "Bizony, bizony, mondom nektek: Nem azért kerestek, mert csodajeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyérből és jóllaktatok." (János 6,26).

És ez az, amivel ezek a férfiatlan püspökök és papok nem hajlandók szembenézni: hogy az a rengeteg ember, aki előttük ül az éjféli vagy karácsonyi misén, nem azért van ott, mert hisz, hanem mert jól akarnak lakni a nosztalgiával. A romlandó kenyérért vannak ott, nem azért a Kenyérért, amelyik örök életet ad. És ha ez a kárhoztató igazság túl keménynek hangzik a cukiegyházas fülek számára, kérdezzék meg maguktól: ha a "cuki" hozzáállásotok olyan jól működik, és az igazság elrejtése vagy figyelmen kívül hagyása a legjobb út, akkor miért kellett a New York-i érsekségnek közel száz plébániát bezárnia az elmúlt tíz évben?

Tudjuk a választ rá: mert a túljátszott, hiperfeminin megközelítés nem működik, mert nem működhet, mert kudarcra van ítélve az első perctől fogva. Tagadja az igazságot, elfedi az igazságot, és nem hajlandó hirdetni a teljes igazságot. Ezek a vezetők vagy nem hisznek a katolicizmus teljes igazságában, vagy túlságosan félnek attól, hogy azt kimondják - bármelyikről van is szó, a Sátánnak munkálkodtok vele azáltal, hogy éheztetitek a juhokat. Ti és a követőitek bizonyosan nem vagytok olyanok, mint azok a pásztorok, akik először láthatták meg a gyermek Krisztust, akik emlékét Isten Anyja őrizte és délelgette az Ő Tisztaságos Szívében. Mégis milyen emléket őriz majd a Mennyek Királynője rólatok, a tömegek érzelmi kiszolgálóiról?

Dolan bíboros pedig bizonyosan nem az egyedüli ebben, ő csak a cukiegyházas üzenet állandó nyilvános közvetítője. Ő püspökök egész sokaságát képviseli, akiket az 1960-as és '70-es években neveltek félre. Az ő hiteltelen katolicizmusuk a természetest, és nem a természetfelettit hangsúlyozza. És számon lesznek kérve érte, mindannyian, amiért annyi lelket megfosztottak az igazságtól. Ezeknek az embereknek reszketniük kellene a félelemtől. Néhány évük van csupán, vagy talán annyi sem, mielőtt Isten színe elé kerülnek.

A karácsonyi és húsvéti katolikusokban talán ott pislákol a hitnek valami kicsi lángja, de ti semmit nem tesztek azért, hogy Istennek azzá a tomboló tüzévé váljon, amivé vállnia kellene. Semmi szépséget nem mutattok fel. Megelégedtek azzal, hogy az érzelmeikkel játszotok, miközben elhanyagoljátok az intellektusukat. Nem törődtök a lelkeikkel, csak azzal, hogy a testük a padsorok közt legyen. Ezért nem jönnek vissza a következő vasárnapon, hagyják ki január 1-e kötelező ünnepét, és térnek vissza ahhoz a bűnös szokásukhoz, hogy nem mennek el szentmisére vasárnaponként. Semmit sem tettetek azért, hogy kiragadjátok őket a parancsolatok megszegésének életvitelszerű állandóságából. És mindössze ez az, amit az egész szánalmas Cuki Egyház kínál.

A karácsony semmi másról nem szól, mint egy aprócska gyermekről. Az a tény, hogy ez a gyermek maga Isten, aki azért jött el, hogy megmentsen minket a Pokoltól, el sem éri a Cuki Egyház vezetőinek ingerküszöbét - és csupán azért, mert a Pokolról és a megváltásról beszélni nem valami "cuki".