Az ausztriai Linz egyházmegye nyílt felhívást intézett az egynemű párok felé, hogy vegyenek részt a párok Valentin napi megáldási ceremóniáján.

A felhívás közvetlenül azután történt, hogy Németországban előbb Osnabrück püspöke, Franz-Josef Bode, és egy frankfurti vetette fel valamennyi rendezetlen együttélési forma (köztük a homoszexuális párkapcsolatok) szertartásos megáldását, majd Reinhard Marx bíboros, a német püspöki konferencia elnöke és Ferenc pápa tanácsadói testületének tagja beszélt arról egy rádióinterjúban, hogy az Egyház jóváhagyását adhatná arra, hogy helyi lelkipásztorok szabadon dönthessenek homoszexuális párok ceremoniális megáldásáról.

A felvetéssel szemben világszerte több püspök és bíboros is tiltakozott. Közöttük a legrészletesebb ellenvetést Salzburg emeritusz segédpüspöke, az osztrák Andreas Laun közölte. Laun püspököt az írásának egy kiragadott részletéért többen is keményen bírálták, köztük még az osztrák püspöki konferencia elnöke, Christoph Schönborn bécsi érsek bíboros is.

Február 9-én a linzi egyházmegye saját lapja, a KirchenZeitung informálta a híveket arról, hogy Valentin-napon az egyházmegye két különböző templomában is szeretettel várják a homoszexuális párokat, hogy a kapcsolatuk egyházi áldásban részesüljön.

Ahogy a lap fogalmazott:

Szent Valentint a barátság és szerelem szentjeként ismerjük. Több templomban és egyházi intézményben hagyomány már, hogy a párokat áldásban részesítik ezen az ünnepnapon. A homoszexuális párkapcsolatban élőket is várjuk az áldási ceremóniára a Wels-St. Franziskus és az Ursulinenkirche templomokba.

A meghívó készítője, Paul Stütz, a cikkében azt írja: a pároknak ez a megáldása "alkalmat ad a szeretet kifejezésére". "Az áldás azt fejezi ki, hogy a [megáldott] személyt a társa és Isten is befogadja." - teszi hozzá.

A szerző a meghívója végén egy olyan cikkre hivatkozik, amely Reinhard Marx bíboros elhíresült rádióinterjújáról tudósít. Stütz emellett idézi Franz Harant atya szavait, aki "a házasság és család terén végez lelkipásztori szolgálatot" a linzi Ursulinenkirche templomban. Maga Harant is támogatja a homoszexuális párok megáldását, amiben ő maga az Amoris Laetitia apostoli buzdításra hivatkozik.

Ahogy Stütz írja:

"Ezt az egyetemesen hozzáférhető áldást adjuk át. Ebben semmi sincs, amit megtilthatnánk" - mondja Harant. A pap magát egységben lévőnek tartja Ferenc pápával, aki az Amoris Laetitia tanítóhivatali dokumentumában azt írja: "minden személyt, a szexuális irányultságától függetlenül tisztelni kell a méltóságában és tisztelettel kell fogadni".

A Kath.net osztrák katolikus weboldal szerint Harant itt az Amoris Laetitia 250. pontját idézi.

Irmgard Lehner, a másik olyan templom segédlelkésze, ahová a homoszexuális párokat áldásra hívták, nagyra értékeli ezt az áldó szertartást, amely szerinte "hatalmas erővel" bír. A szertartás során a párok együtt lépnek a pap elé, aki a fejükre teszi a kezét, majd keresztet vet felettük. "Ezzel a párkapcsolatok nagy értékét hangsúlyozzuk" - magyarázta Lehner.

A KirchenZeitung szerzője ehhez hozzátette: "Ezt a felajánlást bármilyen élethelyzetben lévő szerelmesek elfogadhatják - leszbikusok és homoszexuálisok is." A teológus Lehner kifejezte sajnálkozását afelett, hogy korábban egyetlen homoszexuális pár sem jelentkezett még áldásra. "Közöttünk mindenki szívesen fogadottnak kellene, hogy érezze magát, úgy, ahogyan van." A segédlelkész szerint: "Isten a szeretet. Nincsenek korlátok."

Miközben a linzi egyházmegyében püspöki jóváhagyással történik a homoszexuális párok megáldása, a Kath.net osztrák katolikus weboldal két olyan német egyházmegyés papról is beszámolt, akik ugyanezt a saját hatáskörükben végzik. Az aacheni egyházmegyében papként szolgáló Christoph Simonsen atya a saját bevallása szerint már ötven homoszexuális párkapcsolatot megáldott az elmúlt 15 évben, Siegfried Modenbach atya pedig a Paderborn egyházmegyében két egynemű párt részesített ceremoniális áldásban az elmúlt évek során.

A Kath.net felvette a kapcsolatot az aacheni és a paderborni egyházmegyékkel, és tájékoztatást kért tőlük a papjaik gyakorlatáról. Válaszként mindkét egyházmegye ígéretet tett arra, hogy egyeztetni fognak a két pappal, ugyanakkor hivatkoztak arra is, hogy a kérdést végső soron a német püspöki karnak kell megoldania.

A német püspöki konferencia tagjai a jövő héten tartják a szokásos tavaszi találkozójukat, ahol a kérdés minden bizonnyal előkerül majd. Bízunk benne, hogy az Egyház tanításának megfelelő, bölcs döntésre fognak jutni.