"Ez bele kell, hogy kerüljön a Katolikus Egyház Katekizmusába." - jelentette ki az atomfegyverek használatának és birtoklásának erkölcstelenségéről Ferenc pápa azon a keddi sajtótájékoztatóján, amelyet a Japánból Rómába tartó repülőútján tartott.

Az Egyház eddigi tanítása, és így a Katekizmus is az atomfegyverek használatának tényét, hanem annak módját ítélte erkölcstelennek: "Minden olyan háborús cselekmény, mely egész városoknak vagy széles területeknek és lakosságuknak különbségtétel nélkül való elpusztítását célozza, bűncselekmény Isten és ember ellen, amit következetesen és habozás nélkül kárhoztatni kell. A modern háború azzal a kockázattal jár, hogy alkalmat nyújt ilyen bűntények elkövetésére azoknak, akik [...] atomfegyverek birtokában vannak." (KEK 2314)

Az atomfegyverek használatáról mint nagyon súlyos felelősségről és mérlegelendő kérdésről ír a Katekizmus az "igazságos háború" feltételei közt: "a fegyverek alkalmazása nem okoz súlyosabb kárt és zavart, mint maga a megszüntetendő rossz. A modern pusztító eszközök hatékonysága nagyon súlyosan esik latba e föltétel mérlegelésében" (KEK 2309). Igaz, Ferenc pápa 2017-ben úgy nyilatkozott, hogy az Egyháznak az "igazságos háborúról" szóló tanítását is felül kellene vizsgálni, mivel szerinte "egyetlen háború sem igazságos".

Az atomfegyverek birtoklásával kapcsolatban közvetlenebbül "Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma" ad iránymutatást. A Kompendium az 508-as pontjában megemlíti, hogy a hidegháború még a nevét is arról kapta, hogy az atomfegyverek birtoklását a háborútól elrettentés eszközeként használták, ugyanakkor szorgalmazza, hogy "A nukleáris elrettentés politikáját [...] a párbeszéd és a multilaterális tárgyalások alapján konkrét leszerelési intézkedésekkel kell felváltani". A Kompendium az 509-es pontban szintén nem erkölcstelenségnek, hanem "Isten és az egész emberiség előtt" viselt "különösen nagy felelősségnek" nevezi az atomfegyverek birtoklását, mivel "A tömegpusztító – biológiai, vegyi és nukleáris – fegyverek különösen súlyos fenyegetést jelentenek".

Mindezekből világos, hogy az Egyház az atomfegyverek birtoklását és használatát is a körülményektől függően ismeri el erkölcstelennek. Ferenc pápa szavaiból azonban az valószínűsíthető, hogy ezeket a körülményektől és a szándéktól függetlenül, vagyis a belső természetük szerint kívánja kimondani erkölcstelennek (bensőleg rossz cselekedeteknek).

Hasonló változtatással élt Ferenc pápa a halálbüntetéssel kapcsolatban 2018-ban, amikor a Katekizmus ezzel kapcsolatos pontját írta át úgy, hogy az immár a halálbüntetés alkalmazásának minden körülmények közötti megengedhetetlenségét mondja ki. Ez a tanítás bizonyíthatóan nem felel meg az Egyház 2000 éven vallott erkölcsi tanításának, amely a halálbüntetést csak a körülményektől és szándéktól függően mondta erkölcstelennek (lásd a cikkeinket erről a listánkban).

Idén szeptemberben Ferenc pápa már nemcsak a halálbüntetés, de a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés megszüntetéséhez is ragaszkodott. A Szentatya mindössze két héttel ezelőtt, november 15-én szintén a Katekizmus átírását javasolta annak érdekében, hogy abba bekerüljön az általa "öko-gyilkosságnak" (a pán-amazóniai szinódus résztvevői által "ökológiai bűnnek") nevezett bűn, amelyet környezeti károkozással követhetünk el.

Az 1566-ban, a Trienti Zsinat után kiadott "Római Katekizmus" (Catechismus Romanus) volt az Egyház Katekizmusa egészen 1992-ig, amikor azt hasonló szerkezettel és tanításbeli folytonossággal, de megújított nyelvezettel "A Katolikus Egyház Katekizmusa" (Catholicae Ecclesiae Catechismus) váltotta fel. A Katolikus Egyház Katekizmusában 1997-ben II. János Pál pápa tett kiegészítést a halálbüntetést tárgyaló pontban: elismerve a halálbüntetés bizonyos körülmények közötti megengedhetőségét, annak a modern körülmények között szükségtelen vagy ritkán alkalmazandó volta mellett tett hitet. A KEK 1997 után 2018-ban változott csak ismét (mint láttuk, szintén a halálbüntetést tárgyaló pontban).

(Kép: Ferenc pápa a november 26-ai repülős sajtótájékoztatón; Hannah Brockhaus/CNA)