Mária "co-redemptrix", azaz társmegváltó. Mit jelent ez? Az eddigi legjobb összefoglalóját egy mindössze tíz perces angol nyelvű homíliában hallottuk a Sensus Fidelium nevű katolikus videócsatornán. Ezt a videót magyar fordítás híján sajnos csak angolul tudó olvasóinknak ajánlhatjuk.

Több Facebook bejegyzésünkben mi is hitet tettünk Mária társmegváltóságának katolikus tanítása mellett. Az e bejegyzéseink alatti hozzászólásokban értékes eszmecsere indult olvasóink között a kérdésben - ezt minden lelkes hozzászólónak ezúton is köszönjük.

Az alábbiakban a számunkra legtanulságosabbaknak tartott hozzászólásokat idézzük, az olvashatóság kedvéért helyenként szerkesztett formában.

Balra: A Szűzanya a gyermek Jézussal a kereszten - feszület egy lengyelországi templomban. Jobbra: A Szűzanya a gyermek és felnőtt Jézussal a kereszten - Feszület a római Santa Maria Maggiore-bazilika mellett.

A Szűzanya társmegváltóságáról Isten ígérete tanúskodik abban, hogyan történik a megváltás: egy asszonyon keresztül, aki fiút szül. Egy asszonyon keresztül, aki a Sátán ellensége lesz, a Teremtés könyve és a Jelenések Könyve szerint is.

Vagyis a Szűzanyának maga Isten nagyobb szerepet szánt a megváltás művében annál, hogy a megváltó társa legyen. Társmegváltói szerepet. Nem csupán társ a Megváltó mellett, hanem társ magában a megváltás művében.

Ember embert nem válthat meg, a Szűzanya pedig ember. A megváltás cselekedetét tehát a Fiúisten és a Szűzanya nem együtt végezték.

A megváltás cselekedete azonban a megváltás művének része. A megváltás műve az, AHOGY a megváltás megtörtént. Ehhez hozzátartozik mindaz, amit Isten a megváltás hogyanjaként megígért: egy asszony anyasága, Isten őrajta keresztüli megtestesülése, a Megtestesült Isten szenvedése és halála, de az asszony szintén megígért és leírt önkéntes együttszenvedése is a Megváltó Fiával.

A megváltás megtörténhetett volna mindezek nélkül is, másként. De így történt, és nem történeti esetlegességből, hanem mert a megváltás, mint mű (mint megvalósulás), Isten által előre eldöntve ezt jelentette és ezt jelenti. Vagyis a Szűzanya társmegváltó, mert Isten már akkor társsá emelte őt a műben, amikor még csak megígérte a megváltást a Teremtés könyvében.

És, mint remélem már láthatóan, nem csupán a "fiút szül" miatt társ, hanem a megváltás részeként szintén megígért saját szenvedése és életáldozata miatt is, és az erre ugyanúgy önként mondott IGEN-je miatt is, ahogy Krisztus Megváltó cselekedének lényegi pontja az önként mondott IGEN-je.

Bejegyzésünk a kép alatt folytatódik.

"Maria Co-redemptrix" - Mária társmegváltóságáról elnevezett ferences katolikus templom; Talamban, cebui főegyházmegye, Fülöp-szigetek. 

1. Tudjuk, hogy a megváltás a bűnbeesés ellenpontja, a Megváltó pedig Ádámé. Éva Ádám társa volt a bűnbeesésben. Akkor ki Krisztus asszony társa a megváltásban?

2. Gondoljunk a szentségekre, mint Isten kegyelmeinek látható közvetítőire az ember felé. A szentség miből áll? Anyagból és formából, amely utóbbi általában kimondott szavakból áll. A megváltás műve Isten kegyelmének látható közvetítője az ember felé. Miből áll? Anyagból és formából: Krisztus feláldozott testéből és Krisztus kimondott igenjéből az áldozatra. Csakhogy Krisztus feláldozott testéhez Mária áldozta fel a saját testét, Krisztus kimondott igenjéhez az áldozatra pedig Mária mondta ki az igent az áldozatra. Krisztus áldozatában teljesen el van rejtve Mária áldozata. Az anyagában és a formájában egyaránt.

Akinek nehézséget okoz elfogadni Mária társmegváltóságát, javaslom, válaszolják meg maguknak a következő kérdéseket:

1. Ahhoz, hogy Jézus Krisztus megváltsa az emberiséget, az istensége mellett szükséges volt-e az, hogy ember is legyen? Ha igen, úgy a következő kérdés, hogy Jézus embersége kitől származik? Ha Máriától, vagy Máriától is, úgy igaz-e az, hogy Máriának része van az emberiség megváltásában?

2. Hogyan lehet jelen a szentmisében lényege szerint Jézus Krisztusnak ugyanaz a megváltó keresztáldozata (vértelenül), mint ami a Golgotán (véresen)? Csakis úgy, ha a megváltó keresztáldozat lényege az, hogy a valóságosan jelenvaló Krisztus teljesen és szabadon felajánlja magát az Atyának. Így a második megválaszolandó kérdés tehát ez: ahhoz, hogy a megváltó Jézus Krisztus emberként szabadon és teljesen felajánlja magát az Atyának, szükséges volt-e, hogy Mária emberként szabadon és teljesen felajánja magát az Atyának?

(+1. Igaz-e az, hogy emberként szabadon és teljesen felajánlva magunkat az Atyának, mi is részesei lehetünk Jézus Krisztus megváltó művének?)

Azt gondolom, ezek kérdések együttesen tudják megadni a választ arra, Máriát miért és milyen értelemben nevezhetjük joggal társmegváltónak (co-redemptrix). És érdemes elgondolkodni azon is, hogy a fenti kérdésekre adott/adható helyes válaszok valóban nincsenek-e benne a Szentírásban? Vagy mégis benne vannak?

(A fentiekben a "szükséges" természetesen mindenhol belső szükségszerűséget, és nem pedig külső kényszert jelent. Hasonlóan pl. ahhoz, hogy Isten szükségszerűen nem tud bűnt elkövetni: nem külső kényszerből - hisz Istenre nézve olyan nincs -, hanem belső szükségszerűségből.)