"A szentségi jel dologból (anyag) és szavakból (forma) áll." - ez a katolikus egyház biztos hitigazsága. Vagyis a szentségek anyaga nem lehet akármi.
"Az Oltáriszentség anyaga búzakenyér és szőlőbor." - ez a katolikus egyház dogmája.
"Az Oltáriszentségben az átváltozás után a kenyér és bor színei valósággal megmaradnak." - ez a katolikus egyház biztos hitigazsága. Vagyis a kenyér és bor kémiai tulajdonságai nem változnak az átváltoztatással, érzékenység esetén ugyanúgy allergiás tüneteket okoznak.
A gluténérzékenység betegség, nem "divatos gasztronómiai és egészségtrend". Egy gluténérzékeny katolikus hölgy személyes története és tanácsai (angol nyelven) itt megtekinthető.
Aki gluténérzékeny, előre jelezheti ezt a plébániáján. A plébános intézkedni tud csökkentett (<20 mg/kg) gluténtartalmú ostya beszerzéséről. Az ostya, búzakenyér lévén, gluténmentes viszont nem tud lenni.
Aki gluténérzékeny, a mise előtt kérheti az áldoztató papot, hogy ostya helyett borral áldozhasson. Semmit nem veszít vele: "Az Oltáriszentségnek bármely színe alatt (vagyis külön a kenyérben és külön a borban is) jelen van az egész Krisztus." - ez a katolikus egyház dogmája.
Aki bármikor megoldhatatlan külső akadályokba ütközik a megfelelő anyagú Oltáriszentséghez jutásban, miközben az áldozáshoz minden belső feltételt - pl. rendes esetben szentgyónást - teljesített, az ugyanazokat a kegyelmeket megkaphatja lelki áldozással*.
Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció, Ferenc pápa kérésére, a múlt héten csupán emlékeztett a fentiekből több pontra, de a korábbiakhoz képest semmin nem változtatott.
* lelki áldozás (lat. communio spiritualis): az áldozás egyik módja.
A lelki élet hagyománya a lélek fölkészültsége alapján négyféle áldozást ismer: az Eucharisztia
1. pusztán materiális,
2. csak szentségi,
3. csak lelki és
4. szentségi-lelki vétele.
Pusztán materiálisan áldozik az, aki magához veszi az Eucharisztiát, de nem tudja, mit cselekszik (öntudatlan vagy teljesen tájékozatlan, utcáról betévedt).
Csak szentségi módon áldozik az, aki halálos bűn állapotában teszi.
Csak lelki áldozást az végez, aki akadályoztatva van a tényleges áldozásban.
Szentségi-lelki áldozást az végez, aki fölkészülten, odaadó lélekkel veszi magához az Eucharisztiát (ha önmagában szentáldozásról beszélünk, erről van szó).
A trienti zsinat szerint lelki áldozást azok végeznek, akik szeretetben tevékeny hittel vágyódnak az égi kenyérre, de fizikai körülmények megakadályozzák a tényleges áldozást.
A lelki áldozás természete és hatásai hasonlóak a vágykeresztséghez. Lényegi sajátossága és kegyelmi hatásának forrása az a közösség, amit a szeretet képes hozni a szentségi Jézussal.
A tényleges áldozás közvetlenül és biztosan közli a Krisztussal való találkozás kegyelmeit (ex opere operato), míg a lelki áldozás a személyes felkészültségnek megfelelően közli ugyanazokat a kegyelmeket (ex opere operantis).