Tegnapi cikkünkben egy német bíboros nyilatkozatán keresztül tudósítottunk arról, hogy médiaértesülések szerint bizottság állt fel a Vatikánban, amely az "ökumenikus mise" kidolgozását végzi. Az állítólagos cél az, hogy olyan liturgia szülessen meg, amelyen katolikusok és protestánsok együtt végezhetnek szentáldozást, ahogy arra a felekezeti vezetők tavaly írásbeli fogadalmat is tettek.

Felhívták azonban a figyelmünket rá, hogy ennek az ökumenikus misének és közös áldozásnak egyfajta gyakorlata már létezik az Egyházban, méghozzá a torinói érsekség területén, Olaszországban, érseki jóváhagyással.

Az "ökumenikus miséket" a katolikus Spezzare il pane ("A Kenyér Megtörése") elnevezésű csoport kezdte el idén a torinói érsekségben. A "misék" alatt az Oltáriszentséget katolikusoknak és nemkatolikusoknak is kiszolgáltatják.

A csoportot egy katolikus pap, Fredo Oliviero atya vezeti, aki az illegális bevándorlók melletti kiállásairól híres. A Spezzare il pane a helyi érsek, Msgr. Cesare Nosiglia támogatásával működik. Az Oltáriszentség nemkatolikusoknak történő kiszolgáltatását a torinói érsekség hírlapja, a La Voce e il Tempo is meghirdette.

A Spezzare il pane közösség tagjai között katolikusok, anglikánok, baptisták, valdensek és lutheránusok is vannak. A csoport havonta egy alkalommal gyűlik össze valamelyik felekezet saját templomában, ahol közösen ünneplik meg az "Eucharisztiát" az adott felekezet saját liturgikus rendje szerint - leszámítva, hogy az összejövetelen az "Eucharisztiát" (katolikusoknál az Oltáriszentséget) minden jelenlévőnek kiszolgáltatják.

A közösségvezető Fredo Olivero atya szerint az ökumenikus szertartásaikkal "előtérbe helyezik a keresztény identitást az egyes egyházakhoz való tartozás helyett". A pap azt állítja, hogy a kezdeményezésük más olaszországi városokban is elkezdett terjedni már.

Nem szükséges a közös hit az Eucharisztiában

Az atya egy idén májusban a torinói érsekség lapjában és honlapján is megjelent cikkében azt írta, hogy a szertartásokon résztvevőknek nem kell azonos hitet vallania az Eucharisztiáról. Ahogy fogalmazott: "Ahhoz, hogy közösen átéljük ezt az eseményt, nem szükséges ragaszkodnunk 'egyazon gondolathoz' az Eucharisztiáról, hanem ehelyett tisztelnünk kell mindenkit a saját gondolatáért."

Az atya ugyanazon cikkébe a kételyeit is belefogalmazta a katolikus egyház átlényegüléssel kapcsolatos tanításával kapcsolatban: "Sem Jézus, sem Pál nem magyarázták el 'hogyan' valósul meg ez a jelenlét [ti. Jézus Krisztus valóságos jelenléte az Oltáriszentségben - KV szerk.], akkor ezt mi miért tennénk?"

Az Eucharisztia "értelmezései" nem részei a Szentírásnak?

Saját püspökének támogatása mellett Fredo atya arra is hivatkozik a cikkében, hogy (szerinte) maga Ferenc pápa is támogatja az "ökumenikus mise" koncepcióját. A cikkben Fredo atya emlékezteti az olvasókat Ferenc pápa 2015. június 22-én Torinóban tett látogatására, amelyben a jelenlegi Szentatya volt az első pápa, aki látogatást tett egy valdens templomban, bocsánatot kérve a valdensektől a katolikus egyháztól őket ért "üldözésért".

Fredo atya arra emlékeztetett, hogy a pápai látogatás során Ferenc pápa nem tagadta és nem is tiltakozott azellen a moderátori felvetés ellen, miszerint az Eucharisztia különféle "értelmezései" nem részei a Szentírásnak. Fredo atya idézi a moderátor szavait is, aki a pápa, a valdens lelkészek, és a jelenlévő hívek előtt ezt mondta:

Azok között, amikben osztozunk, ott vannak Jézus szavai az utolsó vacsorán: "Én vagyok a kenyér... és a bor." Ezeknek a szavaknak az értelmezése különbözik az egyházak között és mindegyikőjükön belül. Ami azonban egyesíti a keresztényeket Jézus asztala körül, az a kenyér és a bor, amit Ő kínál nekünk, és az Ő szavai - nem pedig az értelmezéseink, amik nem részei a Szentírásnak.

Az atya szerint az előző pápákkal ellentétben, akik "pontosan megoldották a kérdést", Ferenc pápa azzal ismerte el, hogy ő maga nem tudja pontosan megoldani az Eucharisztia kérdését, hogy az Egyházat a tekintélyelvű döntések modelljéből a "szinodálisabb" modell felé mozdította el.

Ferenc pápa is áldozásra biztatott egy lutheránus asszonyt

Fredo atya a cikkében azt is felidézte, hogy Ferenc pápa biztató választ adott annak a lutheránus asszonynak, aki a pápát 2015. november 15-én egy lutheránus templomban tett látogatása során kérdezte a közös szentáldozás lehetőségéről.

A lutheránusokkal végzett közös imaalkalom utáni nyilvános kérdés-válasz szekció alatt a lutheránus Anke de Bernardinis arról számolt be a Szentatyának, hogy a férje katolikus, akivel az élet sok "örömében és bánatában" osztoznak, mégsem áldozhatnak közösen a (katolikus) szentmisén. "Mit tehetünk, hogy végre elérjük az egységet?" - kérdezte.

Ferenc pápa válaszul azt mondta a hölgynek, hogy "beszéljen az Úrral, és aztán tegye meg", azt sugalva, hogy a lutheránus hölgy is részesülhet szentáldozásban a katolikus szentmisén. Ahogy a Szentatya szó szerint fogalmazott:

A kérdésére csak kérdéssel válaszolhatok: Mit tehetek a férjemmel, hogy az Úrvacsora elkísérjen engem az utamon? Ez egy olyan probléma, amit mindenkinek meg kell válaszolnia, de egy lelkipásztor barátom egyszer azt mondta nekem: "Hisszük, hogy az Úr jelen van ott, jelen van. Mind hiszitek, hogy az Úr jelen van. Így hát mi a különbség?" - "Á, vannak magyarázatok, értelmezések." Az élet több, mint magyarázatok és értelmezések.

Mindig hivatkozzon a keresztségre! "Egy hit, egy keresztség, egy Úr." Ez az, amit Pál mond nekünk, ebből pedig vonja le a következtetéseket.

Sohasem mernék engedélyt adni erre, mert ez nem az én hatásköröm. "Egy keresztség, egy Úr, egy hit." Beszéljen az Úrral, és aztán tegye meg. Ennél többet nem merek mondani.

Ferenc pápa szavai ellen akkor Robert Sarah bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusa (ti. annak a vatikáni kongregációnak a vezetője, akinek a kérdés a hatáskörébe tartozik) is tiltakozott. "Szó sincs arról, hogy az Úristennel kellene beszélnem ahhoz, hogy tudjam, áldozzak-e vagy sem." – mondta Sarah bíboros az Aleteia riporterének, még az esetet követően, 2015. novemberében. – "Nem. Azt kell tudnom, hogy összhangban vagyok-e az Egyház törvényeivel."

"Nem a személyes vágyam, vagy a Jézussal folytatott személyes beszélgetésem határozza meg, hogy áldozhatok-e a katolikus egyházban." – tette hozzá a bíboros. „Honnan tudhatnám, hogy Isten valóban azt mondja: 'Jöjj, és vedd az én Testem.'? Nem. Az egyén nem döntheti el, hogy méltó-e a szentségre. Az Egyház törvényeit kell követnie, azaz legyen katolikus, legyen kegyelmi állapotban, és ha házas, éljen rendezett házasságban."

A Szent Péter Bazilikában is áldoztattak evangélikusokat

Még 2016. január 15-én magában a római Szent Péter Bazilikában is a helyi papok megáldoztatták egy hivatalos finn evangélikus delegáció tagjait. A szentmisén Ferenc pápa nem volt jelen. A delegáció tagjai előre felkészülve kézmozdulattal jelezték, hogy nem jogosultak az Oltáriszentség vételére, az áldoztató papok ennek ellenére kiszolgáltatták azt nekik.

A delegációban lévő evangélikus püspök határozottan azt állította, hogy a kiszolgáltatás gesztusa "nem volt véletlen", ezért azt ő maga el is fogadta. "Mindezek mögött kétségkívül az új Vatikán ökumenikus hozzáállása rejlik." - nyilatkozott az evangélikus püspök. "A pápa nem volt jelen a misén, de kimondott stratégiai célja a szeretet és az egység szolgálata. Vannak teológiai ellenfelei is a Vatikánban, ezért nehéz megítélni, hogy mennyit mondhat, de gyakorlatbeli gesztusokat engedélyezhet." - tette hozzá.