Konzisztóriumot tart a bíborosi kollégium jövő szerdán, június 28-án. Ferenc pápa pontifikátusa alatt ez lesz a bíborosok negyedik gyűlése, amin ismételten új pápaválasztó bíborosok beiktatása lesz programon. (Összehasonlításul XVI. Benedek pápa 8 éves pontifikátusa alatt öt, II. János Pál pápa a 27 éve alatt kilenc ilyen konzisztóriumot hívott össze.)

Jelenleg 116 bíboros bír pápaválasztói joggal. A Vatikán saját törvényei 120 ilyen bíborost engedélyeznek. Az öt új bíboros kinevezésével a szám 120 fölé emelkedik, ez azonban nem példa nélküli: II. János Pál pápa egy alkalommal 10 bíborossal is túllépte a 120 fős keretet.

A szerdai új kinevezésekkel a bíborosok száma összesen 225-re nő, közülük 121-en lesznek 80 év alattiak, azaz olyanok, akik pápaválasztásra jogosultak.

A pápaválasztók között már csak 19 bíboros lesz, akit még II. János Pál pápa, és 53 olyan, akit XVI. Benedek pápa emelt bíborossá. A maradék 49 fő a 121-ből azok, akik már Ferenc pápának köszönhetik bíborosi rangjukat.

Ferenc pápa a kinevezéseivel egyre jobban csökkenti Európa és Észak-Amerika súlyát, és egyre jobban növeli Latin-Amerikáét, Afrikáét, Ázsiáét, és Óceániáét.

A Ferenc pápát megválasztó 2013 márciusi konklávén még 60 európai, 20 észak-amerikai, 13 latin-amerikai, 11 afrikai, 10 ázsiai, és 1 óceániai bíboros vett részt. A szerdán kialakuló arányok ezek lesznek: 53 európai, 17 észak-amerikai, 17 latin-amerikai, 15 afrikai, 15 ázsiai, és 4 óceániai bíboros.

Olaszország továbbra is "vezetni fog" a bíborosok számában, 24 pápaválasztóval. Az utána következő legnépesebb csoportok: Egyesült Államok 10, Franciaország 5, Brazília, Mexikó, Spanyolország, Lengyelország, és India pedig egyaránt 4 bíborossal bírnak majd a pápaválasztó korúak között.

A szerdai konzisztórium egyik különlegessége, hogy Ferenc pápa - az előző konzisztóriumhoz hasonlóan - ismét nem tart konzisztórium előtti találkozót a bíborosokkal. Az ilyen találkozók praktikus hagyománnyá váltak már az Egyházban, hiszen rendkívül jó lehetőséget ad az Egyház ügyeinek megvitatására az a körülmény, hogy a bíborosok amúgyis Rómában gyűlnek össze.

Ferenc pápa 2014 és 2015 februárjában is tartott ilyen találkozókat, tavaly (2016 novemberében) azonban nem. Bár a konzisztórium előtti találkozók elmaradását a Vatikán újságírók kifejezett érdeklődésére sem indokolta, tavaly sokan a négy bíboros dubia levelének beadását és megjelenését sejtették, idén pedig az Amoris Laetitia és a dubia körüli viták eszkalálódását sejtik a döntés mögött. Ami tény: Ferenc pápa nem titkoltan kerül és el is szabotál minden olyan alkalmat, amikor a dubia bíborosokkal találkozhatna, egyre több értetlenséget és kritikát vonva ezzel magára.

A találgatásokhoz azonban nem mellékes az a tény, hogy XVI. Benedek pápa szintén elhagyott egy ilyen, konzisztórium előtti találkozót, a pápaságának utolsó konzisztóriumán, 2012 novemberében. Akkor a találkozó elhagyását a új bíborossá emeltek alacsony számával (6 fő) indokolták. Bár Ferenc pápa indoklást nem adott, ugyanez legitimnek tűnik a jövő szerdán bíborossá emeltek számának (5 fő) fényében. Valószínűtlen azonban, hogy a 2016-os konzisztórium előtti találkozó elmaradását (ahol Ferenc pápa 17 főt emelt bíborossá) ugyanez megmagyarázná.