A Lengyel Püspöki Konferencia tegnap, június 7-án fejezte be általános gyűlését a lengyelországi Zakopane városában. A német püspökök hivatalos weboldala, a Katholisch.de szerint, a Lengyel Püspöki Konferencia szóvivője, Pawel Rytel-Andrianik azt nyilatkozta: az Egyház tanítása a nem szentségi kapcsolatokban élő emberek Oltáriszentségben részesüléséről "nem változott" az Amoris Laetitia pápai dokumentum kiadása után.
Nyilvános közleményükben a lengyel püspökök kifejtették, hogy az ilyen kapcsolatokban élő katolikusokat "igazi megtérésre [kell vezetni], és megbékélésre a házastársukkal és az abból a kötelékből származó gyermekekkel". A lengyel püspökök itt Szent II. János Pál pápa apostoli buzdítására, a Familiaris Consortiora utalnak, ami csak abban az esetben teszi lehetővé a szentségekhez járulást, ha az "újraházasodott" pár súlyos okok – pl. a gyermekek nevelése – miatt nem tehet eleget a szétválás követelményének, és ilyen körülmények között is tisztaságban, testvérként és nővérként él.
A lengyel püspökök egyúttal azt is meghirdették, hogy az ősszel tartandó következő általános gyűlésükön tovább fogják tárgyalni azt, hogy milyen iránymutatást adjanak a "nem szentségi" kapcsolatokban élők lelkipásztori gondozásához, és az ő további beintegrálásukhoz az Egyházba. Ezek az iránymutatások majd konkrétan is elmagyarázzák, milyen módon kell az "újraházasodott" elváltakat kísérni.
Több lengyel püspök már korábban jelezte a tiltakozását az "újraházasodott" elváltak szentségekhez engedésével szemben. Mostani deklarációjukkal azonban a Lengyel Püspöki Konferencia az első olyan nemzeti püspöki konferencia, amely testületileg is kiállt a katolikus tanítás mellett a házassággal és az "újraházasodott" elváltakkal kapcsolatban.
Velük szemben azonban Málta (mindössze háromfős püspöki kara), Németország, két hete pedig Belgium püspöki konferenciái adtak ki olyan útmutatásokat az Amoris Laetitia különféle, egymásnak is ellentmondó értelmezéseit hozva, amikkel engedélyezték az "újraházasodott" elváltak szentségekhez járulását. Emlékezetes, hogy az Amoris Laetitia lejtőjén elsőként legurult máltai püspökök nem sokkal a botrányos útmutatásuk kiadása után már körlevélben szabadkoztak a dokumentumukért, Ferenc pápa azonban később megerősítette őket, köszönetet mondva nekik a dokumentum kiadásáért.
Korábban belső levélváltásban hasonlóan megerősítette Ferenc pápa az argentin püspöki kart is az Amoris Laetitia azon értelmezésében, hogy a szinódus utáni pápai buzdítás valóban megnyitja a lehetőséget az "újraházasodott" elváltak szentségekhez járulására. Ferenc pápa az argentin püspököknek írt, és bár nem a nyilvánosságnak szánt, de mégis kiszivárgott levelében azt írta: az Amoris Laetitiának "nincs más interpretációja", mint az, hogy "megnyitja a szentgyónáshoz és az Eucharisztiához vezető utat" azon elvált és újraházasodott párok számára, "akik [saját maguk - a szerk.] egy adott helyzetben arra a következtetésre jutnak, hogy a felelősségüket és büntethetőségüket csökkentő korlátok állnak fent".
Az Egyház Ferenc pápa előtti tanítása azonban következetesen lehetetlennek mondta ki az újraházasodott elváltak szentségekhez járulását (az állapotuk rendezéséig). Pápává választása előtt Jorge Bergoglio bíboros (a mai Ferenc pápa) is pontosan ugyanezt képviselte. Bár a Hittani Kongregáció mostanáig nem adott értelmezést az Amoris Laetitiához, ahogy a sorra lázadó püspöki karokat sem fegyelmezte meg, a kongregáció prefektusa, Gerhard Müller bíboros azonban folyamatosan hirdeti és hangsúlyozza, hogy e püspöki karok értelmezései tévesek, az Egyház Ferenc pápa előtti tanítása a kérdésben változatlanul érvényben van, mi több, Ferenc pápa az Amoris Laetitiában maga is azt képviseli.
Az egyre fokozódó zűrzavart látva, az Egyház négy bíborosa egyenesen a pápához fordult - az Egyház teljesen szokványos kánonjogi eljárását követve - hivatalos tisztázásért. Miután a pápa úgy döntött, hogy a négy bíboros beadványára (az ún. "dubiára") nem válaszol, a bíborosok a pápának küldött levelüket a nyilvánosság elé tárták. Bár sok bíboros és püspök (legutóbb már Gerhard Müller bíboros is) kiállt amellett, hogy Ferenc pápának válaszolnia kellene a dubiára, ugyanekkor a négy bíborost a tettükért az Egyház liberális bíborosai a mai napig gúny és meghurcolás célpontjainak használják.
Az újraházasodott elváltak áldoztathatóságának vitáját leggyorsabban az afrikai kontinens püspöki konferenciái zárták le: úgy, hogy változatlanul kiállva az Egyház korábbi tanítása mellett, a vitát róla el sem kezdték.
