Szent I. Viktor utódaként 199–217 között Krisztus földi helytartója. Rómában született, a Liber Pontificalis szerint apját Abundiusnak hívták. Szent Zephyrinus pápa rendeletet adott ki a klerikusok felszentelése és a szentmise ügyében; elítélte az adopciánus eretnekséget.

Ipoly (Hippolytus) ellenpápa és a közben montanistává lett Tertullianus személyes támadást intéztek Szent Zephyrinus ellen; főleg tudatlanságot s önállótlanságot vetettek szemére. Annyi igaz, hogy Zephyrinus pápa nagyobb súlyt helyezett az apostoli hagyományok hűséges őrzésére és a jámborságra, mint a világi tudományokra. A rigorista Tertullianus haragját pedig talán azzal vonta magára, hogy kijelentette: a házasságtörés bűnét is meg lehet az Egyházban bocsátani, ha a vétkező megfelelő bűnbánatot tart.

Septimus Severus-féle üldözés alatt vértanúságot szenvedett. Szent Zephyrinus volt az első pápa, akit a Callixtus-katakombában temettek el, de nem a föld alá, hanem egy épített mauzóleumba, ahol Szent Tarzicius sírja is volt.

Ugyanerre a napra esik: Szent Secundus vértanú

Abból a híres római ezredből való volt, mely Thebaiszi légió néven ismeretes. Mind keresztények voltak Egyiptomból, Thebais vidékéről; Móric, Exuperius és Candidus voltak a kapitányaik. Mint hithű keresztények vonakodtak résztvenni a keresztények üldözésében. Erre a császár, Maximián előbb megtizedeltette, majd egy szálig kivégeztette őket.