Ikertestvérek voltak és orvosok. Hazájukból, Arábiából Ciliciába mentek s ott Égé városában mondhatatlanul sokat tettek az evangélium terjesztésére, azáltal, hogy orvosi hivatásuk teljesítése közben nemcsak a testet, hanem a lelket is iparkodtak gyógyítani és kezelésükért nem fogadtak el pénzt. Mikor kitört a Dioklécián-féle üldözés, Líziás prefektus elsőknek az „apostol ingyen-orvosokat” fogatta el s fogta kínvallatásra. Mikor minden mesterkedése megtörött a két férfiú öntudatos állhatatosságán, megkötözte és tengerbe vetette őket. Azonban kötelékeik föloldódtak és ők a partra úsztak. Most máglyára állította. Azonban a lángok kitértek előlük. Majd oszlophoz kötöztette és nyilaztatta őket. De a nyilak elkerülték. Végül kard szerezte meg nekik a vértanúság koronáját 297-ben. Már a IV. század végén a szíriai Alephonban tiszteletükre templom állt. Egy másik szír városban, Kyrrhos-ban ugyancsak róluk elnevezett bazilikát építettek. Konstantinápolyban II. Theodozius császár (408-450) emeltetett tiszteletükre szép templomot. Rómában már az V. század végén akadunk tiszteletük nyomaira. Symmachus pápa (498-514) oratóriumot, III. Félix pápa (526-530) pedig templomot épített emlékükre. Ennek a templomnak egyes maradványai még megvannak a római S. Cosma e Damiano templomban. A szentmise kánonjába is bekerültek. Az orvosok, patikusok és egyetemi orvosi karok védőszentjei.

(Forrás: Balanyi György - Schütz Antal - Sebes Ferenc - Szamek József - Tomek Vince: Szentek élete az év minden napjára. 1-4. köt. Szerk. Schütz Antal. Budapest, 1932)