A francia forradalom következtében lépésről lépésre Európa minden országában megdőlt a keresztény társadalmi rend. 1830-ban Franciaország fővárosában újabb forradalom tört ki, mely a keletkező szocializmus és kommunizmus előfutára volt. Ugyanebben az időben, ugyanezen a helyen, azaz Párizsban, Isten Anyja a Rue de Bac 140. szám alatt álló vincés kolostor kápolnájában megjelent Labouré Katalin noviciátusnak. Mária imát és vezeklést követelt azon emberek bűneinek engesztelésére, kik istentelenségben és erkölcstelenségben élnek. A második jelenés alatt Katalin azt látta, hogy a Boldogságos Szűz körül egy csupa fényből álló ovális keret képződik rajta a következő félkörívű arany felirattal: „Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk.” A Szűzanya ezt parancsolta Katalinnak. „Készíttess erre a mintára érmeket! Mindazok, akik nyakukon viselik, sok és nagy kegyelemben részesülnek. Túláradó kegyelmet kapnak azok, akik bizalommal viselik.’’

XVI. Gergely pápa gondos utánajárást követően hitelesnek nyilvánította, majd mellkeresztjére erősítve viselte az érmet. IX. Pius pápa 1847. június 20-án engedélyezte az Ifjúsági Mária Mozgalom működését. XIII. Leó pápa 1894-ben bevezette a Csodásérmű Boldogasszony ünnepnapját november 27-re. Szent X. Pius pápa megalapította a Csodásérem Egyesületet. XI. Pius pápa gyakran buzdította a híveket a csodásérem tiszteletére. XII. Pius pápa audenciái során sokszor osztogatta az érmet.

Számos nehézség leküzdése után 1832-ben nyomták ki az első érmeket, melyek a megszámlálhatatlan csoda: megtérések, gyógyulások természetfölötti segítségek miatt, melyek az ő közvetítésükre ezután és még ma is az egész világon történnek, a csodásérem nevet kapják.