Alábbi cikkünk a Philosophy and Stuff oldalon megjelent írás alapján készült.

Mint keresztény, és mint filozófia szakos hallgató, egyszerűen megdöbbent a hitvédők hiánya a társaim között. Emlékszem, hogy amikor még magam is ateista voltam, szembeszálltam a hívőkkel és bizonyítékot, valamint nyomós okokat követeltem, hogy elhiggyem, Isten létezik. Jó és azonnali válaszokat akartam, de soha egyet sem kaptam. Mindig tág fogalmakkal válaszoltak: Krisztus irántam, mint személy iránti szeretetéről beszéltek, vagy a tudományos ismereteink hiányát használták fel Isten szükségszerű létezésének megindoklására ("hiányosságok Istene").

Ma hívőként mégis azt állítom, hogy nincs okunk aggodalomra. Számos rendkívül alapos filozófiai magyarázat van Isten létezésére, amióta a középkori szerzetespap, Szent Anzelm közzétette az Isten létezését tárgyaló első érvelését a XI. században (ezt ma Ontológiai istenérv néven ismerjük).

Mivel én ateista voltam és sokukkal rendszeresen beszélgetek mind a mai napig, ismerem az általános ellenvetéseket, és szeretném felsorolni közülük az első ötöt. Felelni fogok ezekre az ellenvetésekre remélhetőleg rövid és kész válaszokkal, amelyekre mindenki emlékezhet és használhatja őket, mikor legközelebb hasonló ellenvetésekkel találkozik.

1) „Mi Isten létének empirikus bizonyítéka?”

Miért van szükség Isten empirikus bizonyítékára? Miért csak az empirikus bizonyíték elfogadható? Mi az empirikus bizonyítéka annak, hogy az empirizmus a megismerés egyetlen útja? Nincs ilyen, ezért az empirikus bizonyíték követelése körkörös érvelés. Ellenben az empirikus bizonyítékokat abszolutizáló világnézet létjogosultságával, Isten létezésére létezik empirikus bizonyíték. IIyenek a kozmológiai istenérvek: az a tény, hogy a világegyetemnek (tér és idő) kétségtelenül volt egy kezdete a befejezett múltban azt bizonyítja, hogy szükségszerűen létezik egy tér és idő feletti lény, amely ezeken kívül áll, és aki a világegyetemet képes volt létre hozni. Ez csak az egyik része az evidenciának, de az egyik messzemenően legerősebb része.

Ha szükséged van egy gyorslistára, ezeket sorold fel, mint bizonyítékokat/okokat:

• A világegyetem kezdete. Ha a világban mindennek van kezdete, akkor a világot valami világonkívülinek (természetfelettinek) kellett okoznia.
• A világegyetem létezik a semmi helyett. Miért van egyáltalán bármi?
• Világegyetemünk nem létezhetne egy leírhatatlan összhang, finomhangolás nélkül.
• Objektív erkölcsi törvények létezése (A jót tedd! A rosszat kerüld!). Ennek a törvénynek nincs természetes oka, így egy természetfeletti törvényhozóra utal. 
• Az életnek objektíve van értelme. Ez tapasztalat. De Isten nélkül mégse lenne.
• Csak Isten létezése teszi értelmezhetővé a Názáreti Jézust körülvevő történelmi tényeket.
• Isten létezése tudja végső soron megmagyarázni a tudat létezését, mivel Isten lényegében értelem.

Ha azt mondják, hogy „Ezek nem bizonyítékok!”, kérdezd meg, miért nem cáfolják meg őket. Nem érhetsz el semmit annál, akik aki irracionális és nem akar vitatkozni ezekről a pontokról. Hacsak a szkeptikus egyén nem akarja elmagyarázni, hogy ezek a pontok valójában miért nem bizonyítékok, a beszélgetés többé kevésbé elhal. Keress egy másik kételkedőt, aki hajlandó a vitára.

2) De mi a magyarázat a sok létező rosszra?!

Mivel nehéz tömören összefoglalni a rossz problémájára vonatkozó összes választ, ezért a következőket kell tenned.

Fejtsd meg, hogy a szkeptikus milyen érvelést, gondolatmenetet használ. A világban létező rossz intellektuális problémájára utal (Isten és a gonosz létezésének összeegyeztethetősége) vagy a gonosz érzelmi problémájára (a világban tapasztalt rossz miatt haragszik az Istenre, akiben nem hisz)? Gyakran az utóbbi a helyzet, de ha az intellektuális kételyről van szó, akkor én a következőket mondanám neki válaszként.

Mit értünk azon, hogy „gonosz”? A gonosz létezése – függetlenül eredetétől vagy természetétől – nem annyira Isten létét cáfolja, hanem sokkal inkább leszögez egy központi előfeltételt, premisszát az Isten létét bizonyító moralitás-érvhez, mert leszögezi, hogy létezik objektív erkölcsi jó. A rosszat, vagy gonoszat éppen arról ismerjük meg, hogy ütközik a jóról alkotott elképzeléseinkel. És ha léteznek objektív erkölcsi jó, akkor ebből az következik, hogy Istennek is léteznie kell, vagy legalábbis egy természetfeletti erkölcsi lénynek, akinek a belénk oltott törvényeitől nem tud szabadulni az emberiség, csakis önellentmondások árán. Egyesek úgy címkézték ezt, mint „az ateizmus problémáját”, mert az erkölcsi rosszal való szembesülés intellektuálisan nem Isten létezést kezdi ki, hanem az ateizmus ésszerűségét.

3) „Jézus csak egy tündérmese része volt azokból az időkből, amikor az emberek babonások voltak és szerették a csodákat!”

Ez a szkeptikus okoskodás egyrészt elköveti az "eredet hiba" néven ismert érvelési hibát (ami egy állítás hamis voltát azáltal próbálja igazolni, hogy hiteltelen forrásra vezeti vissza), másrészt hamis is. Több tucat antik forrás van Jézus létezésére és életére, de a legkorábbiak és legmegbízhatóbbak Szent Pál levelei (pl. a Korinthusiakhoz írt első levél) és maguk az evangéliumok. Az evangéliumokat történelmi életrajzként írták, nem kitalált történetek, rögzítik az életét és tanításait ennek a Jézus nevű, első századból való radikális jellemű zsidónak, aki azt állította magáról, hogy Isten Fia. 

Jézus élete, tanítása és halála történeti tények ugyanúgy, ahogy az apostolai mártírhalála is. Ami pedig a csodáit és a feltámadását illeti, ha azok valóban csak babonák lettek volna, az apostolai miért haltak volna meg a saját maguk által kitalált történetekért. Az egyetlen logikus magyarázat, hogy valóban hitték Jézus tanítását. És azért hitték, mert látták a csodáit, és őt magát feltámadása után.

Bővebben arról, hogy Jézus vajon őrült, hazug vagy Isten volt-e, itt olvashatsz.

4) „Na és miért Istenben higgyek, és nem a repülő spagettiszörnyben?!”

Félretéve, hogy milyen lenne egy spagettiszörny, cseréljük fel valami kézzelfoghatóbbra, mint amilyen egy szuperkomputer. Miért higgyek Istenben, mint a világegyetem teremtőjében, semmint egy komputerben? Azért, mert a komputer egy esetleges, véges, fizikai, anyagi tárgy, amely nem szolgálhat a világegyetem okául. Miért nem? Mert a világegyetem térből, időből, anyagból és energiából épül fel, és a világegyetem oka, ami megelőzi a világegyetemet, nem rendelkezhet egyik összetevővel sem. A világegyetem okának határtalannak, időtlennek, anyagtalannak, szükségszerűen létezőnek és személyi tudattal rendelkezőnek kell lennie. A komputer meghatározásánál fogva egy működő, fizikai tárgy, amely anyagból készült és egy komputernek szüksége van időre ahhoz, hogy működjön. Tehát egy komputer szükségszerűen nem lehetett a világegyetem kezdete.

Ekkor lehet, hogy ezt hallod: „Ó, de az én szuperkomputerem nem rendelkezik egyikkel sem azok közül a tipikus tulajdonságok közül, ez egy más típusú komputer, egy szuper-speciális komputer. Ez egy időtlen, végtelen, anyagtalan, örökkévaló komputer, amely létrehozhatja a világegyetemet!” Nos, amit a szkeptikus szuperkomputernek vagy valójában egy repülő spagettiszörnynek hív (amennyiben ő ugyanezt a leírást tulajdonítja neki), akkor ez maga Isten meghatározása.

5) „A vallás felelős a történelem minden háborújáért!”

Ez határozottan hamis, a kételkedők örökké ontják magukból ezt a szlogent, a legminimálisabb bizonyíték nélkül, amely ezt alátámasztaná. Az egyetlen ismert átfogó tanulmányt erről a témáról Charles Phillips és Alan Axelrod írta háromkötetes „A háborúk enciklopédiája” c. művében, amely 1763 hadviselés krónikáját jegyzi fel. Ezeket az emberi történelem során Kr.e. 8000-től Kr.u. 2000-ig vívták. Ezek közül a háborúk közül csak 123 volt vallási természetű, amelyek az összes háború kevesebb, mint 7%-át teszik ki. Számunkra, keresztények számára fontos továbbá megjegyezni, hogy ha leszámítjuk az iszlám nevében elkövetett 66 háborút, akkor a fennmaradó vallási háborúk százaléka több mint a felére, azaz 3.23%-ra csökken. 

Összefoglalva:

Ne engedd, hogy ezek a divatos és félrevezető ateista jelmondatok maradjanak a viták végkicsengései. Az Isten létezéséről szóló irodalom és érvek mennyisége óriási és hihetetlenül mélyre szántó. Számtalan módja van annak, hogy megcáfoljuk az ateizmus állításait és ezt meg is kellene tennünk, ha komolyan és ésszerűen vesszük hitünket. Jó módja lenne ezzel az öttel kezdeni.

„Mindazt, ami Isten megismerése elé akadályként tornyosul, minden értelmet hatalmunkba ejtünk, s Krisztus iránt hódolatra kényszerítünk” (2 Kor 10,5).