Aniziben született, mint 11. gyermek. Igen víg fiú volt, betegsége komolyabb elhatározásra vezette, belépett a passzionisták közé és 24 éves korában, 1862-ben, szentség hírében meghalt. XV. Benedek avatta szentté.

Ugyanerre a napra esik: Boldog Báthory László hitvalló

A hívő magyar középkornak egyik jellegzetes megszemélyesítője. Valószínűleg főnemes Báthory-családból származott. Fiatal korában, mint élet írója megjegyzi, kényére élt a világ javaival, de azután a jó szellemtől ihletve belépett az akkor fénykorát élő pálos rendbe. Szerzetesi életének javarészét a rend anyaházában, a Buda melletti Szent Lőrinc-kolostorban élte le. Itt buzgóságával és jámborságával csak hamar mintaképe és mestere lett szerzetestársainak. Később azonban már nem érte be a kolostor falai közt elérhető tökéletességgel ezért a rend általános főnökének, Vince atyának engedelmével s zárda fölött emelkedő barlangba vonult és ott egészen a régi remetét módjára rendezkedett be; imádság, önsanyargatás és munka közt osztotta meg idejét. Munkálkodásának legbecsesebb eredménye szentírásfordítása volt, melyet kortársai Mátyás király olyan nagyra értékelt hogy világhírű könyvtárában jelölt ki számára helyet. Sajnos, a kézirat a Korvina nagy részével elkallódott. Nem maradt reánk Báthory másik munkája, a valószínűleg latin eredeti után fordított Szentek élete sem. Később ismét visszatért a kolostorba. Ott is fejezte be életét Mátyás uralkodásának utolsó szakaszában, 1484 körül. A halál váratlanul, előzetes betegség nélkül tőrt rája. A pálos rend történetírója szerint halála napján még misézett. Emlékét ma is őrzi nagyhárshegyi Báthory-barlang.

(Forrás: Balanyi György - Schütz Antal - Sebes Ferenc - Szamek József - Tomek Vince: Szentek élete az év minden napjára. 1-4. köt. Szerk. Schütz Antal. Budapest, 1932)