Az alábbiakban a mai napon Rómában tartott "Katolikus Egyház: Merre tartasz?" konferencia zárónyilatkozatának teljes szövegét adjuk közre, kommentár nélkül. A konferencián elhangzottakról és történtekről további beszámolókat közlünk majd.

"Ezért tanúsítjuk és megvalljuk..."

A "Katolikus Egyház, merre tartasz?" konferencia zárónyilatkozata

Róma, 2018. április 7.

Az "Amoris Laetitia" apostoli buzdítás egymásnak ellentmondó értelmezései miatt nyugtalanság és zavar terjed a hívek között szerte a világban.

A sürgős kérés a tisztázásra, amelyet mintegy egymillió hívő, 250-nél is több tudós, és több bíboros nyújtott be a Szentatyának, semmilyen választ nem kapott.

A hit és az Egyház egységével szemben felmerült súlyos veszély közepette mi, Isten Népének megkeresztelt és bérmált tagjai arra vagyunk hívva, hogy újból megerősítsük a katolikus hitünket.

A II. Vatikáni Zsinat feljogosít és bátorít minket erre, a "Lumen Gentium" 33. pontjában kijelentve: "Így minden laikus a neki juttatott adományokból eredően egyszerre tanúja és eleven eszköze az Egyház küldetésének 'Krisztus ajándékozásának mértéke szerint' (Ef 4,7)."

Boldog John Henry Newman szintén bátorít minket erre. A "Konzultáció a hívekkel doktrinális kérdésekben" (1859) című prófétai értekezésében a hit mellett tanúságot tevő laikusok fontosságáról beszélt.

Ezért az Egyház hiteles hagyománya szerint tanúsítjuk és megvalljuk, hogy

1) Egy megkötött és elhált házasságot két megkeresztelt személy között csak a halál oldhatja fel.

2) Ezért azok az érvényes házasságban egyesült keresztények, akik más személyhez kötik magukat, miközben a házastársuk még él, a házasságtörés súlyos bűnét követik el.

3) Meg vagyunk róla győződve, hogy ez abszolút erkölcsi parancs, ami mindig és kivétel nélkül kötelez.

4) Arról is meg vagyunk győződve, hogy a lelkiismeret semmiféle szubjektív ítélete nem tehet egy belsőleg rossz cselekedetet jóvá és megengedhetővé.

5) Meg vagyunk róla győződve, hogy az ítélet a szentségi feloldozás kiszolgáltatásának lehetőségéről nem az elkövetett bűn felróhatóságán alapszik, hanem a bűnbánó szándékán, hogy felhagy az isteni parancsolatokkal ellentétes életmódjával.

6) Meg vagyunk róla győződve, hogy azok a személyek, akik elváltak és polgári úton újraházasodtak, és nem akarnak önmegtartóztatásban élni, olyan helyzetben élnek, amely objektíve ellenkezik Isten törvényével, és ezért nem részesülhetnek az Oltáriszentségben.

A mi Urunk Jézus Krisztus azt mondja: "Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket" (Jn 8,31-32).

Ezzel a bizonyossággal megvalljuk a hitünket az Egyház legfőbb pásztora és tanítója, valamint a püspökök előtt, és arra kérjük őket, hogy erősítsenek meg minket a hitben.