Tanításbeli útmutatót adott ki a spanyol püspöki konferencia a híveknek a keresztény és nem keresztény imamódokról. Az augusztus 28-ai keltezésű, és a püspöki kar honlapján szeptember 6-án közölt dokumentumot a kar hittani bizottsága készítette, és kiadását a püspöki konferencia állandó bizottsága  (lásd a képen) hagyta jóvá.

Az újkeletű magyar vonatkozásai miatt az alábbiakban a dokumentum zen meditációval foglalkozó részét közöljük, magyar fordításban.

Kapcsolódó bejegyzéseink:
- Niklaus Brantschen, a jezsuita zen mester
- Niklaus Brantschen a budapesti Párbeszéd Házában
- Kritikánk Niklaus Brantschen előadásáról

Ajánljuk még:
- Az indiai szír-malabár katolikusok szerint a jóga összeférhetetlen a kereszténységgel

***

A zen buddhista imamód beolvasztásáról

11. A belső béke megtalálásának vágya a zen buddhizmusból merítkező meditáció elterjedését segítette elő számos helyen a társadalmunkban [8]. Nem bocsátkozhatunk bele a különféle irányzatok elemzésébe, ehelyett itt csak bizonyos közös elemekre utalnánk. Mindenekelőtt az imádságot meditációra redukálva és - ahogy fogalmaznak - "a TE hiányában" ez a fajta gyakorlat monológgá válik, ami magából az alanyból indul ki, és őbenne is végződik. A zen technika a személy saját gondolatfolyamának megfigyeléséből áll, ami a személy lecsendesítését és önmagával való egységbe hozását célozza. Ilyen értelemben nehezen fér össze a keresztény imádsággal, amiben a legfontosabb a Krisztusban megnyilvánuló isteni TE.

12. Abból a gondolatból kiindulva, hogy a szenvedés a valóság el nem fogadásából és a megváltoztatásának vágyából ered, a zen meditáció célja a mozdulatlanság és béke állapotának elérése az események és körülmények elfogadásával, a világ és a valóság megváltoztatására irányuló bármiféle törekvés feladásával. Ha tehát ezzel a módszerrel a személy megelégszik egyfajta belső nyugalommal, és ezt összekeveri azzal a békével, amit csak Isten adhat, úgy ez akadályt jelent a keresztény imádság hiteles gyakorlásával és az Istennel való találkozással szemben.

13. A zen emellett gyakran elmossa a különbséget a személy belső világa és a külvilág, a szent és a profán, az isteni és a teremtett között. [Szerinte] Egy rendezetlen energia elevenít meg minden látható és láthatatlan valóságot, ami [szemlélet] esetenként panteista vonásokat hordoz. Ha bármikor az istenségre történik utalás, abból a keresztény Isten személyes arca nem ismerhető fel. Ha az istenit és a földit összekeverik, és nem alkalmaznak ebben különbségtételt, úgy az imádságnak bármilyen formája felesleges.

14. A zen meditációt esetenként keresztény csoportok és egyházi szervezetek is gyakorolják. Egyesek egy állítólagos "keresztény zenről" is beszélnek. Ez elvben nem jelentene problémát, ha kizárólag olyan technikák alkalmazására korlátozódna, amelyek a keresztény imádság pedagógiája szerint készítik elő a testet és a lelket az imádsághoz szükséges csendre [9]. Egyes esetekben azonban [a jelenség] túlmutat ezen, és ennek az imádság felfogására is következményei vannak. A megkülönböztetés egyik szempontjaként mindenekelőtt érdemes különbséget tennünk a konkrét technikák és az imamódok között. Az imamód, ami a meditáció esetén egy teljes program, nem választható le az elérni kívánt céltól, és azoktól az antropológiai, vallási, és teológiai előfeltevésektől, amelyekből az imamód született és táplálkozik. Ugyanakkor a technikák, amelyeket bizonyos hangulati állapotok imádság előtti eléréséhez alkalmaznak, leválaszthatók lehetnek a teljes imamódról és annak alapjairól. A helyes keresztény imádság nem használhat olyan imamódot, ami nem a hitletéteményből született, vagy ami eltér attól [10]. Ugyanígy nem fogadhatók el kritikátlanul az olyan megközelítések, amelyek a keresztény hit központi gondolatait a zen buddhizmus gondolati sablonjai szerint magyarázzák, amelyek párhuzamokat állítanak fel például a zen útja és Jézus, az Út között, vagy az isteni kenózis (Isten önkiüresítése a Fiában) és a buddhizmusban gyakorolt radikális önkiüresítés között. Ezek a párhuzamok gyakran a hitletétemény eltorzulásához vezetnek, mivel figyelmen kívül hagyják, hogy Jézus Krisztus egyetemes megváltása "magában foglalja az Ő kegyelmet adó, igazságot feltáró, és kinyilatkoztató küldetését" [11].

Jegyzetek: 

[8] Ezek a meditációs technikák, mint például a "mindfulness", gyarkan próbálják elrejteni a vallási gyökereiket, és olyan mozgalmakban terjednek, amelyeket a "New Age" ernyője alá sorolhatunk, mivel a keresztény hittel szemben kínálnak alternatívát.

[9] vö. Hittani Kongregáció, "A keresztény elmélkedés néhány szempontja", n. 28.

[10] vö. u.o. n. 3: "A keresztény imát mindig a keresztény hit struktúrája határozza meg, amelyben maga az isteni igazság és a teremtés igazsága tükröződik vissza. Ezért, helyesen kifejezve olyan formát ölt, mintha ember és isten között személyes, bensőséges és mély párbeszéd lenne."

[11] Szent II. János Pál, Redemptoris missio enciklika, n. 5.